Veszélyben a bírák függetlensége

Az ET emberi jogi főbiztosa államonként vizsgálta az igazságszolgáltatás függetlenségét befolyásoló tényezőket.

A bírák függetlensége a demokrácia egyik alapköve és elengedhetetlen annak működéséhez, illetve az emberi jogok tiszteletben tartásához.

A tisztességes bírósági tárgyaláshoz, valamint a pártatlan és független bíróhoz való jogot számon nemzetközi egyezmény (például az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az EU Alapjogi Chartája, illetve az ET tagállamok alkotmányai is garantálják. Ezt a jogot az emberek a mai napig a legtöbb ET tagországban korlátozás mentesen élvezhetik. Sajnos azonban egyre nagyobb és aggasztóbb méreteket ölt a bírák törvényhozó és végrehajtó hatalom általi befolyásolása, amely aláássa a bírák függetlenségét.

Dunja Mijatović az ET emberi jogi főbiztosa megválasztása óta küzd a joguralom és bírák függetlenségére vonatkozó emberi jog biztosításáért. Több tagállamot is meglátogatott, ahol ezeket az alapvető értékeket veszélyeztetettnek látta. Múlt februárban Magyarországon is járt, ahol aggodalmának adott hangot a bírák függetlenségével kapcsolatos, 2010 óta bevezetett jogszabályok miatt. Egyértelművé tette, hogy szükség van a fékek és ellensúlyok folyamatos fenntartására és felemelte a szavát a bírósági igazgatás politizálódása ellen. Javaslata szerint a bírósági önigazgatás rendszerét kellene erősíteni.

Márciusban Lengyelországgal kapcsolatban hívta fel a figyelmet az igazságszolgáltatás reformjára, illetve a közfinanszírozással megvalósított bírák elleni lejárató kampányra valamint a vezető politikusok negatív nyilatkozataira, amely jelentős befolyást gyakorolt az ország igazságszolgáltatásának rendszerére és függetlenségére. Az ET emberi jogi főbiztosa szintén aggodalommal figyelte a bírósági elnökök és ügyészek százainak elbocsátását, áthelyezését és lefokozását, valamint az igazságügyi miniszter és a legfőbb ügyész hatásköreinek politikai kézbe adását.

Februárban Romániával kapcsolatban állapította meg, hogy a bírósági reform elhamarkodott volt. Hangsúlyozta a bírák függetlenségének fontosságát és felszólította a hatóságokat, hogy tegyenek eleget a Velencei Bizottság és az ET korrupcióellenes szervezete, a GRECO, ajánlásainak. Dunja Mijatović emellett arra is felszólította az országot, hogy a legfőbb ügyész hivatalán belül alakítsanak ki új csoportot, amely az igazságszolgáltatás rendszerén belül elkövetett bűncselekményeket, illetve a bírák szólásszabadságának korlátozását hivatott vizsgálni.

A Törökországi látogatása során az ET emberi jogi főbiztosa kiemelten foglalkozott a bírák függetlenségének és pártatlanságának helyzetével. Megállapította, hogy a rendkívüli állapot bevezetését követően jelentősen romlott a bírák függetlensége. Felhívta a figyelmet, hogy a bírák és ügyészek jogállásával kapcsolatos alkotmánymódosítások ellentétesek az ET alapelveivel, valamint a rendkívüli állapot idején a bírák és ügyészek megválasztására, felmentésére és kinevezésére vonatkozó szabályokat sem alkalmazták két évig.

Néhány politikus ahelyett, hogy a bírói függetlenség, pártatlanság és hatékonyság fejlesztésén munkálkodna, inkább befolyásolni és fenyegetni igyekszik a bírákat.

Ennek egyik legkiemelkedőbb példája az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini, közösségi média posztja, amelyben három bírót támadott, mert azok olyan döntéseket hoztak, amelyek szerinte ellentétesek a kormány bevándorlás politikájával. A médiában bemutatták, hogy a miniszter posztja után többen halálosan megfenyegették ezeket a bírákat.

Egy másik posztjában a miniszter arra szólította fel a hatóságokat, hogy nyújtsanak megfelelő védelmet a bíráknak az őket ért halálos fenyegetések miatt.

Szerbiával kapcsolatban Dunja Mijatović aggodalmának adott hangot, mert a szerb házelnök, több parlamenti képviselő és az igazságügyi miniszter is kritizálta a belgrádi fellebbviteli bíróság bíráját, aki azt nyilatkozta, hogy az életfogytiglani börtönbüntetés valamint a legsúlyosabb bűncselekmények esetén a tényleges életfogytiglan bevezetése ellentétes az EJEB esetjogával. A szólásszabadsághoz való jogának gyakorlása miatt a bírót személyes támadások érték és szakmai alkalmasságát, illetve rátermettségét is kétségbe vonták. Egyébként a törvényjavaslatot az ET emberi jogi főbiztosa is kritizálta a szerb hatóságoknak küldött levelében.

Az Európa Tanács bírák függetlenségére vonatkozó alapelvei

Az egyik legfontosabb dokumentum az ET Miniszteri Bizottsága által 2010-ben elfogadott ajánlás, amely a bírák függetlenségét, eredményességét és felelősségét taglalja.

A dokumentum szerint az egyes bírák függetlenségét a bíróságok függetlenségén kereztül lehet garantálni, amely alapvető eleme a joguralomnak.

A bírák függetlensége elengedhetetlen a szabadság, az emberi jogok és a jog pártatlan alkalmazása szempontjából. A felek bíróság előtti egyenlősége csak a bírák pártatlansága és függetlensége útján biztosítható.

A bírák és a bíróságok függetlenségét az alkotmányban vagy a jogrendszer által megengedett legmagasabb szinten kell biztosítani. Az alaptörvényekben egyértelműen meg kell jelennie a hatalmi ágak strukturális elválasztásának is.

A bírák kinevezésére és jelölésére vonatkozó eljárások a bíróságok függetlenségének alapvető elemei. Az ET megköveteli, hogy a törvény által létrehozott bírósági igazgatási szervek tagjainak legalább felét a bírák maguk válasszák bírótársaik közül és a választás során minden bírósági szint képviseltethesse magát. A bírák jelölésére és megválasztására vonatkozó körülményeknek objektív szakmai szempontokon és nem politikai megfontolásokon kell alapulniuk.

A másik alapvető feltétel, hogy a bírák a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárig hivatalban maradhassanak és még ennél is fontosabb, hogy ne kelljen tartaniuk attól, hogy valamely döntésük miatt elbocsátják őket, ha az nem tetszik a kormányzatnak.

Minden bíró felelőssége a bírói függetlenség támogatása és védelme. A bírákat és a bíróságokat be kell vonni a rájuk vonatkozó igazgatási jogszabályok előkészítésébe is.

A bírósági döntésekről alkotott törvényhozói és végrehajtói vélemények megfogalmazása során el kell kerülni az olyan kritikát, amely alkalmas az igazságszolgáltatás rendszerébe vetett közbizalom aláásására, illetve az olyan magatartásokat, amelyek kétségbe vonják a bírói döntések betartásának szükségességét.

A jog uralmának és a bíróságok függetlenségének európai törekvései

Európai szinten több tagállamban is érték támadások a bíróságok függetlenségét az elmúlt pár évben.

2016-ban az EJEB meghozta ítéletét a Baka v. Hungary ügyben, amelyben a Legfelsőbb Bíróság, és az Országos Bírói Tanács elnökét a rá irányadó nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjazták, mivel szakmai munkája során kritizálta a bírósági rendszer reformját. Az EJEB több jogsértést is megállapított az ügyben, köztük a szólásszabadságot, illetve azt az elvet, hogy minden bírónak aktívan közre kell működnie a bírák függetlenségének biztosításában és megvédésében, illetve, hogy a bírákat is be kell vonni a rájuk irányadó igazgatási jogszabályok kialakításába és működtetésébe.

Az ET Parlamentje foglalkozott a joguralom kérdésével több döntésébe is, közülük a 2017-ben meghozott döntés a Bulgáriában, Moldovai Köztársaságban, Lengyelországban, Romániában és Törökországban kialakult helyezettel foglalkozott. 2019-ben az ET aggodalmának adott hangot Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró meggyilkolása miatt és a bírák és bírósági vezetők miniszterelnök általi kinevezését is kifogásolta, ezért kezdeményezte a máltai igazságügyi rendszer reformját.

A Velencei Bizottság is számos döntésében foglalkozott a joguralom és a bírák függetlenségének kérdésével. A Velencei Bizottság 2011-ben hét ajánlást fogadott el a magyarországi joguralommal kapcsolatban, amelyet később Bulgária, Lengyelország, Törökország, Szerbia, Románia és Málta esetében is megtett. A Velencei Bizottság ajánlásai és a joguralom ellenőrzését szolgáló feltételrendszer gyakran kerül elő ez EU által a tagállamokkal szemben indított kötelezettségszegési eljárásokban.

A GRECO-t szintén foglalkoztatta az igazságszolgáltatás függetlenségének az Európa Tanács korrupcióellenes normáira gyakorolt hatása. Románia esetében például aggodalmának adott hangot az átfogó jogszabály-módosítás miatt, amely a bírák és ügyészek kinevezésének, elbocsátását és függetlenségét, illetve személyes felelősségét érintette és alapvetően veszélyeztette a függetlenségüket.  A GRECO Lengyelország esetében is hasonló megállapításra jutott és úgy értékelte, hogy az igazságügyi reform eredményeképpen jelentősen gyengül a bírák függetlensége. Törökország esetében ezenkívül a végrehajtó hatalomtól és a politikai erőktől való befolyás növekedését is észlelték.

Az EU is észlelte ezeket a változásokat és rendkívüli lépéseket tett a joguralom, a demokrácia és az alapvető jogok védelme érdekében. 2018-ban az Európai Parlament az EU történetében először felkérte az Európai Tanácsot, hogy állapítsa meg, hogy Magyarország megszegte az EU alapértékeit. Ezek közül az EP egyik legnagyobb aggálya a bírák függetlenségével kapcsolatban merült fel. Az EP Románia esetében is a joguralom és a bírák függetlenségének csökkenése miatt emelt szót. Az EB kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarország és Lengyelország ellen a bíróságok függetlenségének megsértése miatt.

Küzdelem a bíróságok függetlenségéért

A fentiekből látható, hogy az európai intézmények nem engedékenyek a bíróságok függetlensége ügyében, de további lépésekre van szükség.

Dunja Mijatović arra biztat, hogy erősebben, határozottabban és hangosabban lépjünk fel a joguralom és a bírák függetlenségének védelmében. Ezeknek az értékeknek a védelmével az emberi jogokat védjük.

Az ET tagállamoknak maradéktalanul be kell tartaniuk az európai standardokat és fenn kell tartaniuk a bírák tényleges függetlenségét.

Az ET tagállamokban rendszeres vizsgálat alá kell vonni az ET értékeinek betartását.

A bírákat be kell vonni és meg kell hallgatni az olyan jogszabályok előkészítésébe, amelyek az igazságszolgáltatás rendszerének működésére kihatással vannak.

A bírák számára biztosítani kell, hogy a rájuk irányadó nyugdíjkorhatár előtt ne lehessen őket eltávolítani vagy akaratuk ellenére áthelyezni tisztségükből.

Biztosítani kell, hogy a közérdeklődésre számot tartó ügyekben a bírák is véleményt nyilváníthassanak.

Az európai polgároknak el kell számoltatniuk kormányaikat, ha olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek aláássák a joguralmat, az emberi jogokat vagy a demokráciát.

Ha a joguralom és a bíróságok függetlensége sérül, akkor az emberi jogok is sérülnek.

(coe.int)

Kapcsolódó cikkek:


Az ET jogi szabályozást tervez a MI-kre
2019. november 20.

Az ET jogi szabályozást tervez a MI-kre

A CAHAI megvitatja az ET által kidolgozott jogi szabályozásról készült tanulmányt, amelynek véglegesítésére csak a magánszektor és a civil szervezetek képviselőivel folytatott széles körű egyeztetést követően kerül sor.

Cselekvőképességet érintő döntés csak gondos mérlegelés útján hozható meg
2019. november 20.

Cselekvőképességet érintő döntés csak gondos mérlegelés útján hozható meg

Egyezménysértő, ha a cselekvőképességről való döntés során a nemzeti bíróságnak nincs lehetősége mérlegelésre vagy mérlegelése nincs figyelemmel a mentális korlátozottság mértékére. Szintén nem áll összhangban az Egyezménnyel, ha a nemzeti jog nem biztosít perképességet a gondnokság alatt álló számára a gondnokság megszüntetése, megváltoztatása iránti perben, valamint ha a hatóságok elmulasztják vizsgálni a gondnok és a gondnokolt közötti érdekellentétet.

Gyermekek idegenrendészeti őrizete – EJEB-intő Törökországnak
2019. november 13.

Gyermekek idegenrendészeti őrizete – EJEB-intő Törökországnak

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Törökországot kiskorúak idegenrendészeti őrizetével kapcsolatos többszörös jogsértés miatt. Kiskorú gyermek idegenrendészeti őrizetben tartása kivételes esetekben fordulhat elő, tekintettel arra, hogy kiemelten sérülékeny csoportról van szó.