18 év alatti munkavállaló felelőssége kasszahiányért

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Közeledik a nyári szünet, ezzel egy időben pedig a diákmunka szezonja. Ugyanakkor a „hagyományos” munkaerő komoly „hiánycikké” vált. E két tényező keveredéséből pedig néha olyan helyzetek adódnak, melyek meglehetősen érdekes jogi problémákhoz vezethetnek. Mint például 18 éven aluli személyek foglalkoztatása pénztárosként.

 

A 18 évesnél fiatalabb munkavállalók foglalkoztatására különös szabályok vonatkoznak. A kiindulási alapot a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:11. §-a adja. Ennek értelmében a 14-18 év közötti kiskorú személy cselekvőképessége korlátozott.

Ellenben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 180. § (4) bekezdése értelmében a pénzkezelő felelőssége korlátlan. E körben a kasszás munkakörben dolgozó munkavállalót a pénztári hiányért annak összegére és a hiány keletkezésének körülményeire tekintet nélkül teljes és korlátlan felelősség terheli. E felelőssége alól a munkavállaló akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt nem ő okozta (pl. rablás történt). Ebben az esetben tehát a bizonyítási teher megfordul, és nem a munkáltató bizonyítja, hogy a munkavállaló hibázott, hanem a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Mivel tehát a pénztárban dolgozó fiatal munkavállaló korlátozott cselekvőképessége és korlátlan felelőssége között ellentmondás tapasztalható, így a fiatal munkavállaló által okozott kasszahiányt a munkavállalóval megtéríttetni az Mt. 180. § (4) bekezdése szerinti szabályok alapján nem lehet.

Lehetséges megoldás

A pénztárhiány általános kártérítési szabályok szerinti érvényesítésének azonban akadálya – elvileg – nincsen. Ebben az esetben azonban nem alkalmazhatók az Mt. 180. § (4) bekezdésének szabályai, a keletkezett kár megtérítésére a munkavállaló általános kárfelelősségére vonatkozó szabályok az irányadók.

Lehetséges esetek a kárfelelősség általános szabályainak alkalmazáskor

[htmlbox HR_Jogtár]

A kárfelelősség általános szabályainak alkalmazása során a munkavállaló károkozása lehet

•           gondatlan,

•           súlyosan gondatlan, illetve

•           szándékos.

„Egyszerű” gondatlanság esetén a munkavállaló felelőssége korlátozott. Súlyos gondatlanság illetve szándékosság esetén a munkavállaló felelőssége a tárgybeli esetben is korlátlan.

Az általános szabályok alkalmazásának problémái

Az általános szabályok alapján a munkáltatót terheli a károkozás körülményeinek vizsgálatára vonatkozó kötelezettségek teljesítése, úgymint

•           a munkavállaló károkozó magatartásának bizonyítása,

•           illetve a károkozás minősítése (gondatlanság vagy szándékosság/súlyos gondatlanság megállapítása).

A károkozó magatartás bizonyítása

Pénztári hiány keletkezése esetén a károkozó magatartás bizonyítása bizonyos esetekben „nehézségekbe ütközik” (a pénzkezelők objektív felelőssége pont ezt a paradoxont hivatott feloldani a bizonyítási teher megfordításával).

A károkozás minősítése

A károkozás gondatlan, illetve súlyosan gondatlan vagy szándékos voltának bizonyítása a munkáltató feladata. Gondatlanság esete az egyszerű „elszámolás”, a szándékosság esete kizárólag a sikkasztás lehet. A súlyos gondatlanság esete többféle lehet, például a pénzkazetta őrizetlenül hagyása, ebben az esetben azonban szintén felmerülhet a munkavállaló érdekkörén kívül eső külső behatás kérdése, mely esetben a szándékosság, súlyos gondatlanság és az egyszerű gondatlanság közötti határ megítélése a bíróság feladata lehet.

Bizonyítási problémák

Pénztári hiány esetében a szándékosság vizsgálata a legegyszerűbb. Azonban a vizsgálat csupán a szándékosság megerősítésére alkalmas, elvetésére nem: egy negatív vizsgálat sem zárhatja ki a szándékosságot.

pénztárgép

Kortól és jogszabályi háttértől függően sem mindegy, ki ül a pénztárban. Épp ezért a szakértő szerint 18. életévét be nem töltött személy pénztárkezelői munkakörben nem is alkalmazható

A vizsgálat része lehet:

•           ruházat átvizsgálása,

•           munkavállaló („gyanúsítotti”) meghallgatása,

•           videokamerák felvételeinek elemzése,

•           tanúmeghallgatás.

A fentiek olyan „nyomozati cselekmények”, melyek lebonyolítása fiatal munkavállaló esetében számos eljárásjogi kérdést vet fel. Többek között felmerülhet a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) fiatalkorúakra vonatkozó szabályainak alkalmazása: motozásnál, „gyanúsítotti” meghallgatásnál be kell-e tartani a Be. szabályait? Erre vonatkozó eligazítást nyújthat az oktatási jogok biztosának hasonló ügyekben adott állásfoglalása:

„Egy beadványozó azzal a kérdéssel kereste meg hivatalunkat, hogy értéktárgyak eltűnése esetén az igazgató-helyettes átvizsgálhatja-e a tanulók ruházatát és táskáit?

A beadványozót tájékoztattuk arról, hogy álláspontunk szerint motozás foganatosítására csak jogszabályban meghatározott szerveknek van joga, amelyre jogszabályban meghatározott eljárás keretében kerülhet sor. A beadványozó szerint a zsebek és táskák átvizsgálása egy mobiltelefon eltűnése miatt történt. Tájékoztattuk, hogy az igazgató-helyettesnek ilyen esetben lehetősége van a megfelelő, azaz fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás kezdeményezésére, amelyben a jogszabályban arra feljogosított szervek alkalmazhatják a megfelelő intézkedéseket” (K-OJOG-99/2005. – http://www.oktbiztos.hu/ugyek/jelentes2005/kozoktat.html).

Ennek alapján a munkavállaló „gyanúsítotti” meghallgatása is csak a Be. fiatalkorúakra vonatkozó szabályai szerint történhet, mely szerint a meghallgatás során védő jelenléte kötelező, a kiskorú képviselője pedig jelen lehet. A meghallgatásról a kiskorú képviselőjét előre tájékoztatni kell (Be. 450. §, 456. §).

A jogszabály nem korlátozza a munkavállaló által szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott kár megtérítését.

A pénztárhiány esetén a „szándékosság” praktikusan sikkasztást jelent. A sikkasztás tényállását a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 372. §-a szabályozza. A sikkasztás tehát bűncselekmény, melynek kivizsgálására a károsult feljelentése nyomán a nyomozóhatóság jogosult, és amely cselekmény elkövetését a bíróság állapítja meg. A helyzetet egyszerűsíti, ha a munkavállaló ruházatának átvizsgálását követően elismeri a terhére rótt cselekményt, jóllehet elismerő nyilatkozatához is törvényes képviselőjének a hozzájárulása szükséges [Mt. 21. § (4)]. A „nyomozati cselekmények” (pl. a ruházat átvizsgálása, illetve a munkavállaló meghallgatása) során a Be. előzőekben ismertetett, fiatalkorúakra vonatkozó szabályait be kell tartani.

A pénztár kezelése során elkövetett „súlyos gondatlanság” a másik olyan tényállás, melynek fennállása esetén a fiatal munkavállaló is a kárfelelősség általános szabályai szerint a teljes kár megtérítésére kötelezhető (pl. felügyelet nélkül hagyta a nyitott pénzfiókot). Ebben az esetben külső közrehatás (lopás) is történik, mely az ügy elbírálását megnehezíti, ugyanakkor a szándékosság sem zárható ki, ha a munkavállaló egy vevővel összejátszva hagyta nyitva a pénzfiókot. Ez utóbbi eset pedig ismét a Btk. hatálya alá tartozik.

Az általános gyakorlat problémái

Adott ügyben felmerült, hogy a diákok „kasszatréning-nyilatkozatot” írnak alá, mely ismerteti a kasszakezelés és az ezért viselt felelősség szabályait, a keletkezett kárt pedig ennek alapján külön vizsgálat nélkül érvényesítik a diákokkal szemben.

Az Mt. 21. § (4) bekezdése értelmében a fiatal munkavállaló kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozatához törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Azonban egyrészt korlátozott cselekvőképességű személyt törvényes képviselője sem „nagykorúsíthat” egy nyilatkozat aláírásával, tehát a kiskorú személy törvényes képviselőjének hozzájárulásával sem tehető korlátlanul felelőssé. Másrészt az Mt. 9. § (3) bekezdése értelmében a munkavállaló személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. Az objektív kárfelelősség, a felelősség vizsgálata és korlátozása, a munkavállaló munkabére ebben a tekintetben a személyiségi jognak minősül. Előre tehát ilyen nyilatkozat jogszerűen nem kérhető és nem adható: az egyes esetekkel kapcsolatban külön-külön, egyedileg kell eljárni.

A fiatal munkavállalók pénztári hiányért viselt felelősségének meghatározása az Mt. hatálya alá tartozik. A Btk. 209. §-a azonban az Mt. szabályainak megsértését fiatal munkavállalók esetében büntetendő tényállássá tette, és a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek foglalkoztatására vonatkozó törvényi előírások megszegését három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti.

[htmlbox cegvezeto]

Szakmai álláspont

A fentiek alapján tehát szakmai álláspontom a következő:

•           18. életévét be nem töltött személy pénztárkezelői munkakörben való alkalmazása „jelentős – jogi és politikai – kockázatokat” rejt magában, ezért álláspontunk szerint fiatal munkavállaló ilyen munkakörben nem alkalmazható.

•           Ha 18. életévét be nem töltött személyt mégis pénztárkezelői munkakörben alkalmaznak, vele szemben a pénzkezelők objektív felelősségére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, a keletkezett pénztári hiányért a felelősséget a munkáltató viseli.

•           A 18. életévét be nem töltött személy által okozott pénztári hiány megtéríttetésére – a fiatalkorú személy és törvényes képviselője hozzájárulása nélkül – csak abban az esetben van lehetőség, ha a hiány keletkezésének körülményeit nyomozóhatóság kivizsgálta, és a munkavállaló szándékosságát a bíróság megállapította. Adott esetben azonban ez az eljárás a keletkezett pénztárhiánnyal aránytalan.

A szerző okl. HR-közgazdász, munkajogi szakokl. tanácsadó

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!