A bizalomvesztés értelmezése kormányzati szolgálati jogviszonyban

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti, azaz nem a vezetői iránti szakmai lojalitással látja el feladatait. Nem okszerű a bizalomvesztésre alapított felmentés, ha arra a bizonyított és megismert magatartás tanúsítását követően hónapokkal később kerül sor – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a közszolgálati jogviszonyban álló felperes 2013. január 1-jétől okmányirodai ügyintéző munkakört látott el, és a járási hivatalokat érintő szervezeti és működési szabályzat, valamint a vonatkozó belső szabályzat kiadásáig megbízták a kiadmányozási jogkör gyakorlásával. Ezen időszak alatt a férje által képviselt cég is megkapta az engedélyt, a felperes ebben az ügyben kiadmányozási jogát nem gyakorolta, az iratot a titkárságon hagyta, ahhoz azonban külön magyarázatot nem fűzött. A hivatalvezető 2013. június 6-án kelt intézkedésével bizalomvesztésre hivatkozva felmentéssel megszüntette a felperes kormánytisztviselői szolgálati viszonyát, aki emiatt a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz fordult, amely elutasította panaszát.

 

 

Az első- és másodfokú eljárás

A felperes keresetében döntőbizottsági határozat megváltoztatását és 24 havi átlagilletményének megfelelő összeg megfizetését kérte. Álláspontja szerint a munkáltató rendeltetésellenesen gyakorolta jogát, a felmentés indoka nem volt valós és nem álltak fenn a bizalomvesztés megállapíthatóságának feltételei.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság elutasította a keresetet. Úgy ítélte meg, hogy mivel a felperest a kiadmányozás joga mellett a vezetési feladatokkal is megbízták, így köteles lett volna tájékoztatni a vezetőjét, hogy hozzátartozó ügyében kellene eljárnia, ezért összeférhetetlen. Az együttműködési kötelezettségéből fakadóan ugyancsak fel kellett volna hívnia a hivatalvezető figyelmét, hogy egy gépjárművel kapcsolatos ügyben büntetőeljárás indult. Jóllehet ezt a korábbi munkáltatójánál megtette, elvárható lett volna tőle az, hogy mindezt az új munkáltatói jogkör gyakorlója esetében is megismételje. Mindezek alapján világosnak, valósnak és okszerűnek ítélte a munkaviszony megszüntetését.

fired3

 

A törvényszék helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Kifejtette, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 76. § (2) bekezdése meghatározza a kormánytisztviselőkkel kapcsolatos bizalmi követelményeket. Rögzíti, hogy a kormánytisztviselő vezetői iránti szakmai lojalitásal köteles ellátni feladatait. Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen a vezető által meghatározott szakami értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, a szakami elhivatottsággal történő fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést. Ezek megsértése esetén vagy helye bizalomvesztésnek. A bíróság szerint, amikor a felperes nem tájékoztatta felettesét arról, hogy hozzátartozója ügyében kell eljárni, megszegte az ezzel kapcsolatos eljárási kötelezettségét. Ez a bíróság szerint megalapozza a bizalomvesztést. Szintén megalapozottnak tartotta a bíróság a bizalomvesztést azzal kapcsolatban, hogy nem tájékoztatta a hivatal vezetőjét egy gépjárművel kapcsolatos büntetőeljárás tényéről, s erről a munkáltató csak 2013. május 15-én értesült.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes nem tekintette valósnak és okszerűnek a munkáltató indokát, meglátása szerint a törvényben rögzített kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, így bizalomvesztésen alapuló kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetés nem alkalmazható. Meglátása szerint amennyiben ilyen kötelezettségszegés történt, az alperesnek fegyelmi eljárást kellett volna indítania, így az nem lehetett volna a bizalomvesztés alapja. Meglátása szerint a cég azért kapta meg az engedélyt, mivel megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Személyesen az ügyben nem járt el és a kiadmányozási jogot sem gyakorolta, hanem aláírásra a hivatalvezetőnél hagyta az aktát. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az eljárásról értesítette akkori felettesét, az eljárás további részéről nem volt tudomása, s a jogutódlás időpontjában a két hivatali vezető feladata volt az ügyek átadása, átvétele.

[multibox]

Vitatta a felmentés időszerűségét is. Kiadmányozási jogát 2013. február 22-én visszavonták és a második felmentési indokkal kapcsolatban már 2013. február 18-án meghallgatták, a jogviszonya megszüntetésére azonban csak 2013. június 6-án került sor. Ekkor a hivatalvezetővel nem állt közvetlen munkakapcsolatban, így iratellenesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy közvetlen munkahelyi felettese volt a munkáltatói jogkör gyakorlója, amikor a bizalom megrendülésére került sor.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria hangsúlyozta, hogy fegyelmi vétséget követ el a kormánytisztviselő, ha kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A kötelezettségek vétkes megszegése esetén ennek megfelelően kötelező a fegyelmi eljárás megindítása, ezért nem vonhat maga után „a vezetője bizalmát elvesztette” jogcímen felmentést. Kiüresítené a fegyelmi eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, ha a munkáltató a kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek megszegését bizalomvesztésként értékelné, s erre tekintettel felmentéssel szüntetné meg a kormánytisztviselő jogviszonyát.

Mivel ebben az ügyben már 2013. február 18-án meghallgatták a felperest, és amennyiben a munkáltató felperes magatartását úgy értékelte volna, hogy azzal vétkesen megszegte kormányzati szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségét, úgy 3 hónapon belül meg kellett volna indítania vele szemben a fegyelmi eljárást, erre azonban nem került sor. Így erre alapozva nem szüntethető meg a felperes kormányzati szolgálati viszonya bizalomvesztésre alapítva.

A büntető eljárással kapcsolatos elmaradt tájékoztatással kapcsolatban a Kúria osztotta a felperes álláspontját, miszerint az, hogy e tényről külön nem tájékoztatta a jogutódlást követően akkori felettesét, a hivatalvezetőt, nem szolgálhat a kormánytisztviselői jogviszony bizalomvesztés címén történő megszüntetésére. Kiemelte, hogy a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. A bizalomvesztés, mint felmentési indok nem lehet személyes szimpátia vagy antipátia kérdése. Így csak a kormánytisztviselő magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható objektív tényeken alapulhat. Az a körülmény, hogy a felperes a jogutódlást követően nem tájékoztatta a hivatalvezetőjét, annak valósága ellenére több hónappal később nem lehet okszerű indoka a kormánytisztviselői jogviszonya felmentéssel történő megszüntetésének, arra is tekintettel, hogy a korábbi felettes tájékoztatása nem vitatottan megtörtént.

Mindezek alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg, a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát, és a jogerős határozatot az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, valamint a Döntőbizottság határozatát megváltoztatta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Mfv.II.10 018/2016.) a Kúriai Döntések 2016/11. számában M.24. szám alatt jelent meg.

 

A kép forrása:itt.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • munkaviszony megszüntetés

    Amennyiben a kötelezettségszegő magatartás miatt a munkáltató bizalma alappal rendül meg a munkavállalóban, a munkaviszony fenntartása a bizalomvesztés bekövetkeztekor válik lehetetlenné. A felmondás közléséig eltelt több hónapos késedelmet nem indokolhatják a munkáltatónak a folyamatos működés biztosítása céljából a munkavállaló pótlása érdekében tett intézkedései – a Kúria eseti döntése.

  • bíró

    Amennyiben a munkáltató a rendkívüli felmondás helyett hozzájárul a munkavállaló kérésére a munkaviszony közös megegyezéses megszüntetéséhez, utóbb a felperes azt nem támadhatja azon az alapon, hogy az ő szándéka nem irányult jogviszony megszüntetésre. Jogeset.

  • fired

    A bíróságon ellátott ülnöki tevékenység nem minősül az egyenlő bánásmód törvény szerinti egyéb helyzetnek. A diszkriminációra hivatkozó fél azonban bizonyíthatja, hogy a tevékenységével összefüggésben a munkáltató joggal való visszaélést követett el – a Kúria eseti döntése.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!