A nyereményjátékok jogi kategóriái

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az engedélyköteles szerencsejátékok fogalmát a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991-es törvény határozza meg. Ez alapján akkor beszélhetünk jogi értelemben vett szerencsejátékról, ha a játékos tét- vagy díjfizetés ellenében, pénznyereményre vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá, ahol a nyerés és a vesztés esélye kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.

 

A technika fejlődése a szerencsejátékok szervezésében is új utakat és távlatokat nyitott meg. A hagyományos játékszervezési módok mellett egyre elterjedtebbé váltak az elektronikus úton szervezett nyereményjátékok különféle formái. Fontos tehát tudni, hogy jogi szempontból milyen típusú szerencse-, nyeremény- és marketingcélú promóciós játékok esnek kötelező jogszabályi előírások hatálya alá, amelyet jelen cikkben áttekintő jelleggel igyekszünk bemutatni.

1.    Engedélyköteles szerencsejáték

Az engedélyköteles szerencsejátékok fogalmát a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 1. § (1) bekezdése határozza meg, amely alapján az alábbi konjunktív feltételek teljesülése esetén beszélhetünk jogi értelemben vett szerencsejátékról: a) a játékos tét- vagy díjfizetés ellenében, b) pénznyereményre vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá, c) ahol a nyerés és a vesztés esélye kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. Az előbbi szempontok fennállása esetén a szervező által szervezett játék attól függetlenül áll a jogszabály és ebből fakadóan engedélyeztetési kötelezettség hatálya alatt, hogy a törvény külön nevesíti-e az adott játékot a szerencsejáték valamely alfajaként vagy sem (KGD2013. 115.). Olyan játékok esetében, ahol minden egyes meghatározott értékben történő fizetésért cserébe garantált tárgynyereményt kap a vevő, azonban az ajándékok között egy-egy nagyobb értékű tárgy is található, melyeknek értéke aránytalanul meghaladja a befizetett összeget, akkor tétfizetés ellenében megvalósuló vagyoni értékű nyereményre való jogosultságról beszélhetünk (ezek az úgynevezett zsákbamacskajátékok).

szerencsejáték

A hagyományos játékszervezési módok mellett egyre elterjedtebbé váltak az elektronikus úton szervezett nyereményjátékok különféle formái, ezért fontos tudni, hogy jogi szempontból mely szerencse-, nyeremény- és marketingcélú promóciós játékok esnek kötelező jogszabályi előírások hatálya alá

Az Szjtv. 1. § (4) bekezdése értelmében a törvény rendelkezései kiterjednek a fenti feltételeknek megfelelő játékra abban az esetben is, ha azt hírközlő eszköz segítségével bonyolítják le. Hírközlő eszköz alatt bármely olyan eszköz vagy rendszer értendő, amely alkalmas arra, hogy a játékos a játékban történő részvételre vonatkozó nyilatkozatot tegyen. A törvény példálózó felsorolása alapján ilyennek minősül különösen a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlapja, katalógus, telefon, automata hívókészülék, rádió, videotelefon, mikroszámítógép billentyűzettel vagy érintőképernyővel, internet, email, fax és televízió. Hírközlő eszköz révén történő játékszervezésnél nagyobb hangsúlyt kap a személyes adatok kezelésének kötelezettsége, valamint a játékszervező a véletlen elemeket az elektronikus játékrendszerek auditálása révén köteles biztosítani [Szjtv. 2. § (6) bek.]

A szerencsejáték alfajait az Szjtv. 14. paragrafusa tartalmazza, ide sorolva a sorsolásos és a nem sorsolásos játékot, a hagyományos vagy online kaszinójátékot, a fogadást, a kártyajátékot, valamint a távszerencsejátékot. A sorsolásos játék további kategóriákra osztható: sorsjáték, számsorsjáték és egyéb sorsolásos játék. A törvény megszorító rendelkezése alapján sorsjáték nem szervezhető hírközlő eszköz útján.

A fenti kategóriákba eső szerencsejáték csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) engedélyével végezhető; a törvény 1. § (3) bekezdése alapján egyes esetekben koncessziós szerződés megkötése szükséges a jogszerű játékszervezéshez. A játékszervező köteles betartani az Szjtv. 1. § (5a) bekezdésében nevesített felelős játékszervezés követelményeit. A szervezőt adózási szempontból játékadófizetési-kötelezettség terheli.

2.    Bejelentéshez kötött nyereményjáték

Nem szükséges a NAV engedélye, csupán be kell jelenteni az adóhatósághoz a tombola vagy az ajándéksorsolás szervezését és lebonyolítását. Tombola esetében akkor mentesül a szervező az engedély megszerzésére vonatkozó kötelezettsége alól, ha a nyereményjátékot alkalomszerűen hirdeti meg, valamint további lényeges elem, hogy – a törvényben meghatározott maximális sorsjegyszám és összeghatár betartása mellett – a sorsjegyet csak a helyszínen jelenlévők között árusítják. A szervező a rendezvény megszervezését megelőzően legalább tíz nappal köteles a tombola tényét és a vonatkozó játékszabályzatot a NAV részére benyújtani és bejelenteni.

Szintén nem szükséges engedélyeztetési eljárást kezdeményezni ajándéksorsolás esetében. A tulajdonképpen reklám- és marketingcélú ajándéksorsolás alatt a törvény azokat az eseteket érti, ha a gyártó valamely áru vagy termék értékesítéséhez kötötten ingyenesen, tehát további ellenszolgáltatás nélkül sorsjegyet bocsát a vásárló rendelkezésére, és vállalja, hogy a sorsjegyek nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményben részesíti a nyertest. A játék szervezője csak olyan természetes vagy jogi személy lehet, aki, amely rendszeresen, saját nevében (tehát nem közvetítőként) végzi termelő-szolgáltató tevékenységét. A sorsjegyet minden esetben fizikai formában, a termékértékesítéssel egyidejűleg kell a vásárló rendelkezésére bocsátani, nem fogadható el távközlő eszköz használata, például elektronikus dip, sms útján történő vagy telefonos regisztrációhoz kötött részvétel (EBH2005. 1272.). A nyeremény alapjául pénznyeremény nem szolgálhat, csak termék vagy más szolgáltatás. A nyilvánosságot a szervező közjegyző jelenlétével és a húzás helyének és időpontjának előzetes közlésével teremti meg. A NAV e tárgykörben kiadott tájékoztatója lehetővé teszi azt, hogy a sorsolás során a bizonylatok adatainak számítógépes nyilvántartásából történő véletlen számgenerálással is meghatározható legyen a nyertes személye, a közjegyzői jelenlét azonban ebben az esetben sem maradhat el. Ugyanakkor azonban – eltérően az előző esettől – a regisztráltak adatbázisából történő sorsolás nem minősül ajándéksorsolásnak, hiszen itt nem beszélhetünk termékértékesítéshez kapcsolódó sorsjegy kiadásáról. A szervező az ajándéksorsolást is a játéktervben foglaltak szerint bonyolíthatja le (EBH2013. K.31.). Az ajándéksorsolást a NAV által közzétett formanyomtatványon kell bejelenteni.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa!

Részletes program és jelentkezés >>

3.    „Promóciós” játék

Ha a szervező által szervezett játék nem felel meg a fenti feltételeknek, azaz nem minősülnek az Szjtv. értelmében szerencsejátéknak vagy bejelentés-köteles tombolának, ajándéksorsolásnak, úgy az szabadon, engedély és bejelentés nélkül szervezhető. A NAV azonban jogosult fellépni és ellenőrzést lefolytatni ilyen szerencsejátékok esetén is, melynek keretében azt vizsgálja, hogy annak szervezése jogellenes-e, történt-e jogsértés az engedélyezési/bejelentési folyamat kijátszása érdekében.

A promóciós játékban történő részvétel – összevetve a fentiekkel – minden esetben ingyenes, azaz a játékostól nem kérhető tétfizetés. Ide sorolhatóak a Facebook-on szervezett tétfizetés nélküli, like-on, kommenteken és megosztáson alapuló játékok. Ha a játékban történő részvétel előfeltétele valamely kód sms-ben történő visszaküldése, akkor promóciós játékról csak abban az esetben beszélhetünk, ha az sms tarifája alapdíjas szolgáltatásként van elszámolva. Ha emeltdíjas szolgáltatást köteles a vásárló a kód visszaküldése érdekében igénybe venni, akkor az emelt- és az alapdíj közötti különbözet olyan díjfizetésként értékelhető, amely tétfizetésnek minősül, és megalapozza az engedélyköteles szerencsejáték szervezési feltételeinek a vizsgálatát (KGD2013. 115.).

Nem valósul meg ajándéksorsolás abban az esetben, tehát nem szükséges bejelentés, ha a vállalkozás nem valamely más áru vagy termék értékesítéséhez kötötten biztosítja a részvételi lehetőséget a játékosok részére, hanem például tudásalapú vagy versenyjellegű játékok esetén kérdőív kitöltéséhez, kérdés megválaszolásához, keresztrejtvény megfejtéséhez vagy regisztrációhoz köti azt, feltéve hogy tétfizetésről nem beszélhetünk. Ez esetben a nyerés vagy vesztés esélye túlnyomórészt a játékos válaszaitól, azok helyességétől függ (KGD2013. 115.). A nyereményjátékok kategóriái szerint a promóciós játékok nem sorsolásos játékként is lebonyolíthatóak.

Játékszabályzat készítése a szabadon végezhető promóciós játékok esetében is kötelező, kivéve, ha a felhívás játékelemet nem tartalmaz, mert például minden vásárló – azonos értékű – garantált nyereményt kap. Közjegyző jelenléte nem szükségszerű az Szjtv. hatálya alá nem tartozó promóciós játék esetén, azonban a játék eredményének megfelelő dokumentálása (például jegyzőkönyvben történő rögzítése és/vagy sorsolási bizottság felállítása) mindenképpen fontos.

Felhasznált jogszabályok és szakirodalom
1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről
329/2015. (XI. 10.) számú kormányrendelet a felelős játékszervezés részletes szabályairól
32/2005. (X.21.) PM-rendelet az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról
Ajándéksorsolás vagy promóciós játék (http://ado.hu/rovatok/cegvilag/ajandeksorsolas-vagy-promocios-jatek)
Távközlő eszközök igénybevételével bonyolított promóciókkal kapcsolatos tájékoztató (https://www.nav.gov.hu/nav/szerencsejatek/tudnivalok/bejelentes_koteles/Tavkozlesi_eszkozok_i20150521.html)
A bejelentés-köteles játékokkal kapcsolatos tájékoztató (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
A szerencsejáték szervezésével kapcsolatos általános tudnivalókról szóló tájékoztató (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
Tájékoztató a hatóságunk által fellelt egyes berendezések, illetve „zsákbamacska” típusú játékok üzemeltetéséről (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!