Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Oroszi László feltaláló ügyében a Kúria – a mindkét fél kérelmére indított felülvizsgálati eljárásban – megerősítette a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, amely 60,5 millió forint és kamatai megfizetésére kötelezte az alperest, az adidas Budapest Kft.-t. A per egy irányítósávos futballcipő szabadalmával kapcsolatban indult.
Oroszi László az általa feltalált irányítósávos futballcipő szabadalmának bitorlásával elért 494 063 656 forint gazdagodás visszatérítésére kérte kötelezni az adidast. „A jogerős ítélet 60 473 237 forint és kamatai megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a keresetet elutasította” – közölte a Kúria sajtótitkársága.
A Kúria szerint az adidas által „a bitorlással érintett időszakra vonatkozóan szolgáltatott adatok a visszatérítendő gazdagodás számítása alapjául elfogadhatók”, ebből a jogerős ítélet helytállóan határozta meg a marasztalási összeget. Márkaérték-növekedés címén azonban „további gazdagodás elvonására (…) nincs reális lehetőség” – tették hozzá.
Oroszi László 2002-ben indított pert az adidas ellen a szabadalombitorlás megállapítását és egyéb jogkövetkezmények alkalmazását kérve a bíróságtól. 2012-ben jogerősen megállapították, hogy az adidas Predator Precision és az adidas Predator Mania nevű irányítósávos futballcipők a feltaláló szabadalmának bitorlásával készültek.
A cipők különlegességét rúgófelületük finoman bordázott kialakítása jelentette. Ezt a megoldást Oroszi László 1995-96-ban dolgozta ki, majd szabadalmaztatta Magyarországon és egész Európában. Az eljárás során azonban az őt képviselő szakember műhibát követett el, és emiatt a találmány nemzetközi védelmét nem jegyezték be.
Mivel a tárgyalást évekre felfüggesztették, és a jogalap kérdése is többször megjárta a Kúriát, Oroszi László az anyagi igényeit csak 2014-ben terjeszthette elő.
(MTI)
A kriptopiaci szereplők, így a kriptoeszköz-szolgáltatók szabályozott keretek között történő engedélyezéséről és felügyeléséről szóló uniós és magyarországi jogszabályok elfogadásával párhuzamosan a jegybank felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni a piacon – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
