Aggódik az EB a szelektív forgalmazás miatt

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A korlátozó forgalmazási gyakorlat szűkíti a versenyt az Európai Bizottság ágazati zárójelentése szerint.

 Az e-kereskedelem bővülése komoly hatást gyakorolt a vállalkozások forgalmazási stratégiáira és a fogyasztói magatartásra, az online kereskedelmi vállalkozásoknál előforduló korlátozó forgalmazási gyakorlat azonban szűkíti a versenyt - egyebek mellett ezt állapította meg az Európai Bizottság ágazati  zárójelentése, amelyet Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos ismertetett Brüsszelben szerdán.

A gyártók egyre inkább alkalmazzák a szelektív forgalmazási rendszereket, amelyekben a termékeket csak előre kiválasztott, hivatalos értékesítők értékesíthetik, lehetővé téve ezzel, hogy a gyártók megfelelőbben ellenőrizhessék forgalmazási hálózataikat. Emellett növekvő mértékben használnak szerződéses korlátozásokat a termék forgalmazásának jobb ellenőrzése céljából.

A tájékoztatás szerint az üzleti modelltől és stratégiától függően a felsorolt korlátozások különféle formát ölthetnek, mint például az árazási korlátozások, piactérre (platformra) vonatkozó tilalmak, az ár-összehasonlító eszközök használatának korlátozásai, valamint a kizárólag online szereplők kizárása a forgalmazási hálózatokból.

Versenyképesség és szellemi alkotások az Európai Unióban

Szerző: dr. Tattay Levente

Ismertető és megrendelés >>

]

 

Az uniós biztos véleménye szerint az alkalmazott gyakorlatok egy része a termékforgalmazás minőségének javításával igazolható, jelentős részük azonban indokolatlanul akadályozza a fogyasztókat abban, hogy könnyebben vásárolhassanak termékeket a határokon túlról, hogy hozzájussanak a nagyobb termékválaszték és az alacsonyabb e-kereskedelmi árak előnyeihez.

Kijelentette: egyensúlyt kell teremteni az online és a hagyományos kiskereskedők érdekei között. Mindez a fogyasztók érdekét szolgálja, továbbá elősegíti az uniós versenyszabályok érvényesítését az e-kereskedelmi piacokon.

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • fiatal

    A munkaviszonyban a munkáltató egyik legalapvetőbb érdeke, hogy gazdasági pozícióját, üzleti titkait megőrizze, mely információk legkönnyebben a munkavállalók által juthatnak mások birtokába. Ebből eredően a munka törvénykönyve (Mt.) szigorú titoktartási kötelezettséget határoz meg a munkavállalók számára, mely a munkaviszony megszűnése után is fennmarad. Más a megítélése ugyanakkor a munkáltató jogos gazdasági érdekei veszélyeztetésétől való tartózkodásnak, melynek vonatkozásában külön megállapodás szükséges ahhoz, hogy a kötelezettség a munkaviszony megszűnése utáni időszakra is kiterjedjen. Ezt a megállapodást nevezzük versenytilalmi megállapodásnak.

  • szerződés

    A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – bizonyos kivételektől eltekintve – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Felmerül a kérdés, a munkavállalót a munkaviszonya megszűnését követően is terheli-e e kötelezettség, és amennyiben igen, úgy mi jár a részére e kötelezettség teljesítéséért. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás összefoglalójából kiderül. 

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!