Foglalkoztatás hallgatói munkaszerződéssel

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felsőoktatásban résztvevő tanulóknak lehetőségük van hallgatói munkaszerződéssel történő munkavégzésre, amelyről a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) rendelkezik. Az ilyen foglalkoztatás esetén azonban eltérő díjazással, adózással és társadalombiztosítási szabályokkal találkozunk, és kérdésként bárkiben felmerülhet az is, hogy a munka törvénykönyvét mennyiben lehet alkalmazni. Ezért érdemes áttekinteni a vonatkozó szabályokat.

Az alábbiak szerint lehet munkát végezni hallgatói munkaszerződéssel

Az Nftv. két részre bontja ezt a kérdést, amelyről a törvény 44.§- a rendelkezik.

Eszerint a hallgató munkaszerződés alapján munkát végezhet a következő esetekben:

a.) a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen,

b.) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.

A munka törvénykönyve szabályait alkalmazni kell

A törvény azonban egyértelműen kimondja, hogy a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Eszerint például amennyiben fiatal munkavállalóról van szó, abban az esetben napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. Ezen túl a fiatal munkavállaló számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni, négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet és legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani. A munka törvénykönyve rendelkezik arról is, hogy annak mely szabályai nem alkalmazhatóak, ezek pedig az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra vonatkozó heti pihenőnap és heti pihenőidő hátrányos rendelkezései.

A fentiekből következően – egyéb eltérő előírás híján – a hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott hallgatót az általános szabályok szerint megilleti a szabadság, sőt a betegszabadság is.

[htmlbox Tanulmányi_szerződés]

 

A hallgató díjazása

A díjazás tekintetében a törvény szerint szintén eltérő a képzési program keretében, vagy az attól teljesen függetlenül végzett hallgatói munka.

a.) A duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgató esetén a következő szabályok vonatkoznak a hallgató díjazására:

A törvény szerint a hallgatót díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti, amelynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (vagyis minimálbér) tizenöt százaléka. Ennek jelenlegi mértéke pedig 16 650,- Ft.

2.) Képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységre foglalkoztatott hallgató esetén:

Itt a felek megállapodása a döntő. Vagyis a hallgató díjazása közös megegyezéssel kerül kialakításra, melynek ellenében a hallgató által e jogviszonyban létrehozott dolgok tulajdonjoga, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok – eltérő megállapodás hiányában – a felsőoktatási intézményre, illetve az általa létrehozott gazdálkodó szervezetre az átadással átszállnak.

A fentiektől eltérően a képzési programhoz kapcsolódó szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet, azonban fontos tudni, hogy a hallgatót ez esetben is megilletik mindazon jogok, amelyeket a munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. Ezen túl lényeges az is, hogy a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóval e tevékenységére tekintettel megállapodást kell kötni.

A doktoranduszokra eltérő szabályok vonatkoznak

A doktorandusz oktatási és kutatási tevékenységére kötött munkaszerződésre vonatkozóan a fenti szabályoktól eltérően rendelkezik a törvény.

Eszerint a doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartamban az intézmény oktatási, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető. Azonban a doktorandusz által végzett valamennyi munka egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát. Ehhez kapcsolódóan munkaidő-beosztását oly módon kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni.

A törvény a doktoranduszokra vonatkozóan is megszabja a díjazás alsó határát, mely szintén a minimálbérhez kötődik. Így az általuk végzett munka díjának havi összege, a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér, eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része.

 

A díjazás utáni adózási és járulékfizetési kötelezettség

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 4.1.2. pontja alapján adómentes a nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része. Az e feletti rész tekintetében a hallgató a törvény szerinti személyi jövedelemadó fizetésére köteles.

Mivel a törvény nem helyezi a kivételek közé a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységre foglalkoztatott hallgató díjazását, így ebben az esetben a teljes díjazából levonásra kerül a személyi jövedelemadó összege.

A járulékfizetési kötelezettségről a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11.§- a rendelkezik. Eszerint a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Ez azt jelenti, hogy a törvény mentesíti a  biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól azon hallgatókat, akiket ilyen módon foglalkoztatnak. Azonban ebből következően a szakmai gyakorlat időszakára kapott díjazás alapján nem szerez jogosultságot a hallgató pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra, álláskeresési ellátásra, nem számít nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemnek, és ez az időszak nem eredményez szolgálati időt sem.

Természetesen a járulékfizetésre vonatkozóan is eltérő szabály vonatkozik a hallgató azon díjazására, amelyet a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó foglalkoztatás keretében kap, ugyanis ez járulékalapnak minősül, így fennáll a járulékfizetési kötelezettség is.

A hallgatói munkaszerződés fogalma

A hallgatói munkaszerződés fogalmát a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. §-a határozza meg.

A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján kétféle módon végezhet munkát:

• a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen,
• a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.

A hallgatói munkaszerződés alapján történő foglalkoztatásra a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni. Általános szabályok szerint a munkaviszony jogalapja kizárólag a munkaszerződés. A munkaviszony alapvető feltétele, hogy a munkavállaló a munkáltató irányítása alapján köteles munkáját végezni, a munkáltatónak pedig foglalkoztatási és munkabér fizetési kötelezettsége van. A hallgatói munkaszerződés keretében történő foglalkoztatás is csak akkor tekinthető munkajogviszonynak, ha ezeket a tartalmi követelményeket a munkavégzés kielégíti.

A felsőoktatási törvény vonatkozó rendelkezése alapján azonban a munkáltató nem minden esetben köteles a hallgató részére díjat fizetni, pl. a 6 hetet el nem érő szakmai gyakorlat keretében folytatott munkavégzésért sem. Mivel ilyenkor nem teljesül a munkajogviszony egyik lényegi ismérve, a bérfizetési kötelezettség, a hallgató ezen formában történő foglalkoztatása, a díjfizetés hiánya miatt nem tekinthető munkaviszonynak. Azokban az esetekben viszont, amikor a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végez munkát és díjazásban részesül, munkajogviszony jön létre.

A szakmai gyakorlaton hallgatói munkaszerződés alapján történő hallgatói munkavégzés részletes feltételeit és a hallgatói munkaszerződés tartalmát a 230/2012 (VIII. 28.) Korm. rendelet határozza meg. Eszerint szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés esetén a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. A hallgatói munkaszerződésben próbaidő nem köthető ki.

A hallgató díjazása

A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során végzett munka esetében díjazás illetheti meg a hallgatót, illetve a 6 hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén kötelező a díjazás. A díjazás értéke legalább hetente a minimálbér 15 százaléka, melyet – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti. A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet.

A hallgatói munkaszerződés alapján képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó munkavégzés esetében a felek megállapodása szerinti díjazás illeti meg a hallgatót.

A doktorandusz oktatási- és kutatási tevékenységére eltérő szabályokat kell alkalmazni. A doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti teljes munkaidő 20 százalékának megfelelő időtartamban az intézmény oktatási-, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető, és a munkaidő a kötelezés keretében történő munkavégzéssel együtt egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő 50 százalékát.

A doktorandusz munkaidő-beosztását úgy kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. A munkadíj havi összege, a teljes munkaidő 50 százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része.

Munkaügyi és tb-nyilvántartás, adatszolgáltatás 2014

Bizonytalan az új szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak Farkasné Gondos Krisztina OEP osztályvezetőnek, dr. Kártyás Gábor munkajogásznak és dr. Kovács Ferenc adószakértőnek – jöjjön el 2014. március 20-án szakmai konferenciánkra Ízelítő a tematikából: A bejelentési szabályok módosulásai A bevallások változásai, különös tekintettel a járulékbevallásokra Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség A munkaidő-nyilvántartás törvényi követelményei A szabadság és egyéb távollétek kezelése a nyilvántartásban Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és jelentkezés itt

A hallgatói munkaszerződés alapján történő díjazás adózása

A személyi jövedelemadó törvény 1. számú mellékletének 4.12 pontja alapján adómentes a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgató részére nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész.

Az adómentes jövedelemnek nem minősülő díjazást személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terhel. Mivel a munkavégzés hallgatói munkaszerződés alapján történik, az adóköteles jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap része.

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző személy társadalombiztosítási jogállása

A munkaviszonyban álló hallgatók a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdése alapján biztosítottá válnak.

Azonban a Tbj. törvény 11. §-a 2014. január 1-jétől ettől eltérően rendelkezik, amely alapján a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Eszerint a törvény mentesíti a  biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól azokat a hallgatókat, akiket hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatnak.

Számviteli változások 2014

Először alkalmazzuk a mikrogazdálkodói beszámolót A hibajavításokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók Milyen változásokat kell figyelembe vennünk a 2014-es üzleti évben? Milyen hatása van  az új Ptk. hatályba lépésének  a számvitelre? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra! A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és jelentkezés itt

Ebből következően – a korábbiaktól eltérően – az idéntől a szakmai gyakorlat időszakára kapott díjazás alapján nem szerez jogosultságot a hallgató pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra, álláskeresési ellátásra, nem számít nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemnek, és ez az időszak nem eredményez szolgálati időt sem. Természetesen, a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójaként jogosult természetbeni egészségügyi ellátásra, igénybe veheti pl. a kórházi-, háziorvosi ellátást, gyógyszertámogatást a szakmai gyakorlat időszaka alatt is.

Mivel nem minősülnek biztosítottnak a képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlati képzés keretében hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgatók, ha jelenleg ilyen jellegű jogviszonyban foglalkoztat munkavállalót valamely munkáltató, január 1-jétől ki kell jelenteni őket a T1041-es nyomtatványon. További következménye a változásnak, hogy mivel nem minősülnek biztosítottnak ezek a hallgatók, a 2014-ben bevezetett családi járulékkedvezményt sem tudják érvényesíteni. 

A Tbj. 11. §-ának változása mellett a szociális hozzájárulási adó törvény is módosult (Szocho törvény 455. §). Nem eredményez szociális hozzájárulási adó kötelezettséget a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony, vagyis nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlati képzés keretében hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgatók után.

A korábbi szabályok szerint a hallgatói munkadíj munkaviszonyból származó jövedelemnek minősült, s utána a foglalkoztatónak 27 százalék szociális hozzájárulási adót, a hallgatónak pedig, 18,5 százalék egyéni járulékot kellett fizetnie (10 százalék nyugdíjjárulék, 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék).

2014. január 1-től a szakmai gyakorlat alapján történő foglalkoztatás esetén nem terheli a foglalkoztatót szociális hozzájárulási adó kötelezettség, a foglalkoztatott hallgató pedig nem fizet egyéni járulékokat.

Az oktatási programhoz közvetlenül nem kapcsolódó, az felsőoktatási intézményben vagy az általa létrehozott gazdálkodó szervezetben hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgatók továbbra is biztosítottak maradnak, és díjazásuk után a hallgatónak egyéni járulékokat, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

---