A bírósági ítéletet a bíróságnak saját meggyőződése alapján kell indokolnia

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. október 22.
Címkék: , , , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bíróság nem helyettesítheti saját indokolását az alperesi határozat indokaival.

A felperes alvállalkozóinak a számláira alapítva áfa levonási jogot kívánt érvényesíteni. Az alperes részletesen indokolt határozatával a túlfizetés összegével történő korrekció mellett helybenhagyta az elsőfokú döntést. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. A felperes felülvizsgálati kérelmében – egyebek mellett – hivatkozott a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 206.§ (1) és 221.§ (1) bekezdésének sérelmére.

A Kúria tekintettel volt arra, hogy a Pp. XX. fejezetének hatálya alatt folyó bírósági felülvizsgálat speciális sajátossága magának a pernek a tárgya, a közigazgatási határozat, amely eleve részletes indokolást tartalmaz. A perbeli adatok összességében való értékelése során egy három elemből álló folyamat zajlik: el kell végezni a tényállás, a bizonyítékok és a jogszabályok egybevetését, azokat értékelni kell, és végül mindezekre tekintettel a bírónak saját belső meggyőződése szerint el kell bírálni a kereseti kérelmet. A folyamatnak az ítélet indokolásában úgy kell megjelenni, hogy az bármelyik fél – szükségszerű – pernyertessége esetén is a bíróság és nem a pernyertes fél, adott esetben az alperes álláspontja legyen. Mindez akkor is követelmény, ha a közigazgatási perek elsőfokú jogerős ítéleteiben jellemző fordulat az, hogy a bíróság „osztotta alperes megállapításait”. Ha az indokolás egyebekben a bíróságnak az alperesi határozat-kereseti kérelem összevetésén nyugvó belső meggyőződéséről számot ad, ezen megfogalmazás nem akadálya a felülvizsgálati eljárások lefolytatásának.

A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során azonban azt észlelte, hogy a jogerős ítélet indokolása döntő részében szó szerint egyezik az alperesi határozat indokolásával, az eltérések kisebb szövegkihagyások, illetve az ítélethez igazodó kifejezések – pl. adózó/felperes, fellebbezés/kereset – használata miatt tapasztalhatók. A közigazgatási döntés és a jogerős ítélet összevetését követően a Kúria azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság nem végezte el a kereseti kérelem alapján az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát, nem adott számot saját belső meggyőződéséről. Nem tekinthető ugyanis ilyennek az, ha a bíróság az alperesi határozat indokainak egy- az egyben történő átemelésével indokolja saját ítéletét. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során óhatatlanul előfordul, hogy a bíróság átvesz egyes részeket, egyes fordulatokat az alperesi-, vagy az elsőfokú határozatból, de a bíróság nem helyettesítheti saját indokolását az alperesi határozat indokaival: a bíróságnak éppen ezen indokoknak a megalapozottságáról, helytállóságáról kell dönteni, mivel csak ennek függvényében lehet jogszerű az alperesi határozat rendelkezése.

A jogerős ítéletet uraló alperesi határozatból átemelt szövegrészek figyelmen kívül hagyása esetén a jogerős ítéletben nem marad olyan érvrendszer, melynek alapján azonosítható lenne az elsőfokú bíróság saját meggyőződése. Az elsőfokú bíróság saját indokainak keretei között nem bírálható el érdemben a felülvizsgálati kérelem. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése szerinti hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Kapcsolódó cikkek:


Rosszul intubálta betegét a nyíregyházi altatóorvos
2020. február 21.

Jogerősen egy év két hónap, végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék pénteken azt az altatóorvost, aki még 2016-ben egy műtét során gondatlanságból rosszul intubálta meg a betegét, az idős nő emiatt kómába esett és később meghalt.

Változtatnának a börtönzsúfoltságról szóló javaslaton
2020. február 21.

Támogatta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága azt a kezdeményezést, hogy a büntetés-végrehajtási bíró által megállapított kártalanítás kifizetésének hatvannapos határidejébe ne számítódjon bele a kifizetés felfüggesztésének időtartama.

Lúgos orvos: a Kúria öttagú tanácsban dönthet
2020. február 21.

A Kúria öttagú tanácsban bírálja majd el újra a volt barátnőjét lúggal leöntő orvos ügyét, ha abban felülvizsgálati indítvány érkezik - közölte a legfelsőbb bírói fórum.

Varga Judit: a kormány célja a “börtönbiznisz” megállítása
2020. február 20.

Varga Judit: a kormány célja a “börtönbiznisz” megállítása

A miniszter a kormányzati fellépés első lépéseként említette a törvényjavaslatot, amely "a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes arányok helyreállítása érdekében" rendelkezik a kifizetések felfüggesztéséről az új szabályozás elfogadásáig.