Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria érvelése szerint önmagában az, hogy nem minden ajánlattevő számára kedvező az ajánlatkérő által meghatározott értékelési részszempont, még nem jelenti egyben azt is, hogy azzal az ajánlatkérő egyes ajánlattevőket indokolatlan versenyelőnybe, másokat indokolatlan versenyhátrányba hozna. Nem jelent jogsértést pusztán az, hogy a vállalkozások többsége – noha erre lehetősége lenne – nem foglalkoztat fogvatartottakat.
A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával a felperesek jogorvoslati kérelmeit elutasította. Indokolásában – egyebek mellett – rögzítette, hogy a „fogvatartotti foglalkoztatásra” vonatkozó értékelési szempont a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban áll, az ajánlatkérő jogosult szociális szempontok érvényesítésére, ezzel nem sértette meg a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (1)-(5) bekezdéseiben rögzített alapelvi rendelkezéseket, de a 76. § (2) bekezdését sem.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetének helyt adva a határozatot megváltoztatta és megállapította, hogy az ajánlatkérő felhívása jogsértő volt. Érvelése szerint sem a magyar közbeszerzési jogból, sem a 2014/24/EU irányelv (a továbbiakban: Irányelv) rendelkezéseiből nem következik, hogy a szociális szempontok alatt a fogvatartottak foglalkoztatását is érteni kell.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt Kúria jogerős ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezéssel támadott részeit megváltoztatta és a felperesek kereseteit teljes körűen elutasította.
A Kúria leszögezte, hogy a Kbt. vitatott rendelkezéseit az Alaptörvény 28. cikkében foglaltaknak megfelelően, a Kbt. céljaival és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezte.
Megállapította, hogy sem a Kbt., sem az Irányelv, sem a felperesek által hivatkozott egyéb jogi dokumentumok nem határozzák meg egzakt módon a szociális szempont fogalmát. A 2014-ben elfogadott új közbeszerzési irányelvek személéletváltást eredményeztek a közbeszerzési szabályozási rendszerben, amelynek hatására a Kbt. is lazított a szerződés tárgyához kötöttség követelményén.
Emellett hangsúlyos szerepet kapott a szociális szempontok támogatása is. Az állam – a Kbt. preambulumában is megjelenő – célkitűzéseinek elősegítése körében a hátrányos helyzetbe került személyek társadalomba való visszaillesztésére törekszik attól függetlenül, hogy az érintettek milyen okból kerültek kedvezőtlen helyzetbe. Az állam cél a társadalomban megjelenő hátrányuk, lemaradásuk kiküszöbölésének elősegítése.
A Kúria végül arra a következtetésre jutott, hogy a Kbt. 76. §-ában előírt szociális szempont fogalmába – pontos fogalommeghatározás, zárt taxáció, illetve kizáró törvényi rendelkezés hiányában, szem előtt tartva a Kbt. 132. §-ában foglaltakat is, a fogvatartottak foglalkoztatása is beletartozik.
