A felhőalapú szolgáltatások adatvédelmi kockázatai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adatvédelmi jogszabályok és a jelentős adatátviteli mechanizmusok közelmúltbeli érvénytelenítése ellenére a jogi szektor és nagy pénzügyi ügyfelek továbbra is folytatják a tevékenységük felhőbe költöztetését. A Legalweek cikkében elmagyarázza, hogy az adatvédelmi kockázatok miért nem akadályozzák digitális átmenetet.

Amikor Max Schrems tavaly pert nyert, az EUB érvénytelenítette az EU-USA adatvédelmi pajzsot. A Safe Harbor, majd később adatvédelmi pajzs megsemmisítése sokként érte a vállalatokat, akik nem tudták, hogy mihez kezdjenek.

Az Európai Unió Bíróságának nagy horderejű döntései nemcsak a mindennapi adattovábbításra voltak hatással, de a felhőalapú szoftverek bevezetése előtt a jogi osztályok által figyelembe vett kockázati listához is hozzáadódtak.

A Legalweek „A Microsoft 365 használata a Schrems II utáni világban” címmel tartott előadást, amelyen a résztvevők megvizsgálták a felhőalapú szoftverek használatának jelenlegi kockázatait és azt, hogy a jogi szakemberek hogyan tudnak eligazodni az útvesztőben.

Az biztos, hogy bár mindkét Schrems-döntés jelentős volt, a testület tagjai és a Volkswagen Group of America adatvédelmi, adatkezelési és elektronikus perelőkészítési eljárásának vezetője, David Cox úgy foglalt állást, hogy a vállalatok továbbra is továbbíthatják az Európai Unió állampolgárainak adatait az EU-n kívül, a szokásos szerződéses kikötésekre támaszkodva. Az ilyen záradékokat azonban most újra kell értékelni, annak megállapításához, hogy az amerikai bűnüldöző szervek milyen valószínűséggel férhetnek hozzá az adatokhoz – tette hozzá Cox.

Más országok pedig nem engedélyezik az állampolgárok személyes adatainak a joghatóságukon kívüli továbbítását, amely az adatvédelmi rendszerek közötti eligazodást „hihetetlenül összetetté” teszi mondta Cox.

Az biztos, hogy a felhőalapú számítástechnikával kapcsolatban a szabályozás betartása mellett más aggályok is felmerülnek. A PNC elektronikus perelőkészítéséért felelős vezető tanácsadója, Emily Dimond úgy foglalt állást, hogy továbbra is aggályok merülnek fel a pénzintézetek felhőalapú rendszereivel kapcsolatban, amely az egyik utolsó szektorként vezette be a technológiát.

„A felhőbe költözésnek számtalan előnye van, de ezzel együtt figyelembe kell venniea kockázatokat is” – tette hozzá Dimond. „Számomra az irányítás hiányát eredményezi a felhőbe költözés, mert ezzel a felhasználó feladja a frissítések kezelését, és az adatáramlást.” „Bár a szervezetek elveszíthetik az irányítást egy részét, a felhő mégis segíthet a felhasználóknak a dokumentumok megőrzésének minimalizálásában és az adatáramlás nyomon követésében, amelyekről a legtöbb adatvédelmi szabályozás rendelkezik – írta Dimond. „Ez nagyobb kontrollt biztosít számunkra a saját adataink felett. Ezen izgalmas funkciók nagy része elengedhetetlen a nemzetközi kötelezettségeink teljesítéséhez. ”

A szoftverszolgáltatók, olyan funkciókat is beépítettek, amelyek segítik a vállalatokat az adatátviteli korlátozások betartásában – jegyezte meg Cox. A felhő alapú technika azonban nem mindenki számára megfelelő választás, hívta fel a figyelmet Cox.

„Egyes szolgáltatók nyújtanak olyan lehetőséget, hogy a felhőkörnyezetben, nem egy globális bérlő veszi igénybe a szolgáltatást, hanem akár országonként külön bérlő, amely létrehozza a falat az országok között. De a multi-geo fogalma, amelyben az adatokat a világon bárhol elhelyezkedő szervereken tárolják nem a legjobb megoldás, és nem vonatkozik az összes szolgáltatásra vagy minden országra ”- tette hozzé Cox.

Annak ellenére, hogy a szolgáltatók technikai megoldásokat és sajtónyilatkozatokat adtak ki, és megismételték, hogy védik az ügyfelek magánéletét a kormányzati ellenőrzéssel szemben, de végeredményben az adatkezelést végző vállalatok feladata az adatátvitel jogszerűségének biztosítása – jegyezte meg Cox.

„Egyes szolgáltatók olyan védelmet nyújtanak, amelynek célja a bizalomszerzés” – tette hozzá Cox. Végső soron mégis néhány jól bevált és kipróbált védelmi mechanizmusra kell támaszkodnunk.

Az egyik az, hogy világos szabályozást kell kialakítani a bírósági idézések vagy nemzetbiztonsági megkeresések kezelésével kapcsolatban, és világos eljárással kell rendelkeznünk arra az esetre, hogy ezeket hogyan kezeljük a felhőszolgáltató rendszerében.”

A felhő nem szövetséges, de nem is ellenség az adatvédelmi kockázatoktól való védelemben Cox szerint. Csak a felkészültség és a folyamatos ellenőrzés csökkenti a kockázatot. „Folyamatosan párbeszédet kell folytatnunk a partnereinkkel és kialakítani a megfelelő gyakorlatot.

(law.com/legaltechnews)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 3.

Nem mindennapi jogesetet kellett megoldaniuk a joghallgatóknak a Polgári Jogi Jogesetmegoldó Versenyen

Második alkalommal szervezte meg a Polgári Jogi Jogesetmegoldó Versenyt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. A versenyre bármelyik magyarországi egyetem jogász szakos hallgatója jelentkezhetett, aki legalább négy lezárt félévet maga mögött tudott. A szakmai megmérettetésen, amelynek fővédnöke Tuzson Bence igazságügyi miniszter volt, idén hét budapesti és vidéki egyetem 20 negyedéves hallgatója vett részt.

2024. május 2.

Kincsen vagy bombán ülünk, ha hasznosítani kívánjuk az adatvagyont?

A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. A Data Act is azon szabályok közé tartozik, amelyek végképp megkerülhetetlenné teszik a vállalati adatvagyon hasznosításának újragondolását, és ezzel összefüggésben az adatalapú technológiák, így különösen a mesterséges intelligenciára vonatkozó innovációs stratégia alapjainak kiépítését.

2024. április 30.

Élesedik a verseny a jogi-szabályozási megfelelés terén

Egyre több vállalatvezető szembesül azzal, hogy milyen könnyen el lehet csúszni a jogi megfelelésen, és a helyes döntések kialakítására csak az üzlet, a jog és az IT találkozása adhat esélyt. Tényként kezelhetjük, hogy a külső jogi-szabályozási környezethez történő vállalati adaptáció mára vállalati versenyképességi tényezővé nőtte ki magát. Ezzel párhuzamosan vált a legaltech nélkülözhetetlen eszközzé a jogi eligazodásban és a jogszerű megoldások kidolgozásában. A vállalkozások részéről fennálló hatékonysági elvárásokról, az útkeresésről, valamint a jogi-üzleti-IT kérdések és megoldások terén kialakuló új paradigmáról a Portfolio dr. Megyeri Andreát és Cseh Balázst, a Wolters Kluwer Hungary Kft. szakértőit kérdezte.