A mesterséges intelligencia technológiájának még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy valóban „felváltsa” az ügyvédek és a bírák szerepét, de addig is számos felhasználási területen növelhető a hatékonysága. Valószínűleg ebből mi csak annyit látunk majd, hogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap, és folyamatosan változtat a joggyakorlatunkon.
Az ügyvédeknek sok tényezőt figyelembe kell venniük annak eldöntésekor, hogy vállaljanak-e egy esetleges csoportos keresetet. Vajon hány ember szenvedett ugyanúgy sérelmet, mint a leendő felperes? Mennyi a siker valószínűsége? Indult-e korábban olyan eljárás, amely ugyanilyen jogi problémán alapult? Kihívást jelenthet a szükséges analitika elvégzése, még azelőtt, hogy belekeverednénk a tényleges ügybe. A jogi hasznosítású mesterséges intelligencia eszközeinek az elmúlt években történő fejlesztése kezd kihatással lenni a csoportos keresetek elemzésére. Jelen cikk célja annak vizsgálata, hogy a mesterséges intelligencia miként befolyásolhatja a csoportos keresetek intézményét, és hogyan változtathatja meg a vonatkozó jogi környezetet.
De először is mit jelent az MI ebben az kontextusban? A jogi technológia területén a mesterséges intelligencia kifejezés alapvetően olyan szoftverekre vonatkozik, amelyeket elsősorban rutinszerű nyelvi feladatok elvégzésére – például bírósági ítéletek vagy normaszövegek feldolgozása terveztek. Általában gépi tanulást foglal magában, amely lehetővé teszi a szoftver számára, hogy az emberi utasítások és visszajelzések szerint javítsa a teljesítményét. Az ilyen mesterséges intelligencia eszközök NLP (neuro-lingvisztikus programozás – a ford.) szoftvert használnak, amely képes megérteni az írott vagy beszélt parancsokat, lehetővé téve a jogászok számára, hogy programozási ismeretek nélkül is könnyen iránymutatást és visszajelzést adhassanak az adott MI eszköz számára.
A mesterséges intelligencia egyik felhasználási módja e területen a bírósági döntések tartalmának előrejelzése. Az MI eszközök rendkívül nagy mennyiségű határozat elemzésére képesek, hogy meghatározzák a bíró lehetséges döntéseit az egyes ügyek tényállásával összefüggésben. Ez az elemzés felhasználható a kedvező vagy kedvezőtlen ítéleteknek megfelelő tényminták, valamint más típusú tendenciák azonosítására, mint például a joghatóságra, meghatározott bírákra, meghatározott típusú felperesekre, konkrét alperesekre stb.
Jelenleg az általános konszenzus az, hogy bár a mesterséges intelligencia képes azonosítani a bírósági ítéletek mintáit, az MI-eszközök jelenleg nem tudják meghatározni a döntések meghozatalának okát vagy pontosan megmagyarázni, hogy az egyik perstratégia miért volt sikeresebb, mint a másik. Az emberi jogokkal kapcsolatos esetek kimenetelét előrejelző, mesterséges intelligenciáról szóló közelmúltbeli University College London-tanulmány kapcsán Nikolaos Aletras, a kutatás vezetője megjegyezte: „Nagy a hírverés az MI-ről, de nem látjuk, hogy bármikor a közeljövőben kiváltaná a bírák vagy az ügyvédek munkáját. Véleményünk szerint inkább hasznosnak találnák a tényállásokban előforduló tendenciák gyors azonosítását.” A kutatók létrehoztak egy mesterséges intelligencia-rendszert az Emberi Jogok Európai Bírósága által tárgyalt több száz ügy kimenetelének elemzésére és előrejelzésére. Az MI 584 eset kimenetelét tudta helyesen megjósolni 79%-os pontossággal.
A mesterséges intelligencia többféleképpen is szerepet játszhat a csoportos keresetekben. Az ügyvédek MI eszközöket használhatnak arra, hogy megkíséreljék meghatározni egy esetleges csoportos kereset sikerének valószínűségét, mielőtt elvállalnák az ügyet. Ez különösen hasznos lehet olyan helyzetekben, amikor az ügy kiemelt jelentőségű. Ez csökkentheti annak valószínűségét, hogy erőforrásokat pazaroljanak egy potenciálisan kevésbé sikeres ügyre, és így végső soron növeli az ügyvédi iroda hatékonyságát. Továbbá a technológia hasznos lehet a felperesek és az alperesek számára az egyezségi tárgyalások tájékoztatása során is.
A mesterséges intelligencia egy kapcsolódó, de eltérő felhasználása annak előrejelzése, hogy a bíróság elfogadja-e egyáltalán a csoportos keresetet mint kollektív igényérvényesítési formát az adott eljárásban. Ez segítheti az ügyvédeket annak eldöntésében, hogy az ügyet csoportos keresetként vagy egyedi ügyként kell-e folytatniuk. Az, hogy a folyamat korai szakaszában több adatközpontú döntést hozhatnak, segít a csoportos kereset peres feleinek a megfelelő jogi stratégiák kialakításában már a kezdetektől fogva. A mesterséges intelligencia emellett képes kiszélesíteni a jogi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét, amely egyébként sok magánszemély és kisvállalkozás számára megfizethetetlenül drága. Ahogy a Center for American Progress (politikai és érdekvédelmi szervezet – a ford.) írta, „az Egyesült Államok igazságszolgáltatási rendszerében a jogi képviselethez való egyenlő, konzekvens hozzáférés előmozdítása kulcsfontosságú a szegénység felszámolása, a diszkrimináció elleni küzdelem és a jogtudatosság megteremtése szempontjából”.
A mesterséges intelligencia valószínűleg megfizethetőbbé teszi a perindítást a potenciális felperesek számára, mivel az MI felhasználható a jogi kutatás hétköznapibb aspektusainak automatizálására, sőt a kezdeti szövegezésre is. A mesterséges intelligencia segítségével kis emberi beavatkozással vagy felülvizsgálattal is lehet beadványokat megfogalmazni. Az árnyaltabb, nagyobb léptékű iratok gyorsabban megfogalmazhatók, ha bizonyos részeket a mesterséges intelligencia kezel. Ezek a változtatások lehetővé tehetik, hogy olyan személyek is pert indítsanak, akiknek egyébként nem lenne rá forrása.
Mivel sok per szerződéses vitákból ered, megjegyzendő, hogy az MI eszközök a szerződések áttekintésére és elemzésére is használhatók. Ezek a mechanizmusok azonosíthatják a szerződésekben azokat az elemeket, amelyeket az jogszabályokkal vagy ítélkezési gyakorlattal összhangban célszerű módosítani a jogviták valószínűségének csökkentése érdekében. Ahelyett, hogy az ügyvédek manuálisan vizsgálnák felül a szerződéseket és az ítélkezési gyakorlatot, a mesterséges intelligencia az idő töredéke alatt képes hatalmas mennyiségű adatban keresést végezni, lehetővé téve, hogy erőfeszítéseiket más feladatra összpontosítsák. Ez különösen értékes lehet a sok leányvállalattal rendelkező nagyvállalatok számára, amelyek sok külső szállítót alkalmaznak. Gyakran ezek a piaci szereplők rutinszerűen újítják meg a szerződéseiket anélkül, hogy bármilyen felülvizsgálatot végeznének, mivel a tranzakciós költségek az szállítóik számára túl magasak lennének. Egy mesterséges intelligencia eszköz használata az ilyen felülvizsgálatok automatizálásával segít elkerülni a jogviták kockázatát abban az esetben, ha probléma merül fel a szállítóval kapcsolatban.
A mesterséges intelligencia technológiájának még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy valóban „felváltsa” az ügyvédek és bírák szerepét, de addig is számos felhasználási területen növelhető a hatékonysága. Valószínűleg ebből mi csak annyit látjuk majd, hogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap, és folyamatosan változtat a joggyakorlatunkon.
Fordította: Takács Fanni Bernadett
Eredeti cikk: Using AI to Predict Outcomes in Class Action Litigation
A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.
