Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az amerikai törvényhozók, Amy Klobuchar szenátor és David Cicilline képviselő vezetésével, szerdán törvényjavaslatokat nyújtottak be, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a médiavállalatok számára a közös fellépést az olyan platformokkal szemben, mint a Google és a Facebook.
A törvényjavaslatot nem sokkal azután nyújtották be, hogy a Facebook soha nem látott csatározást folytatott Ausztráliával arról, hogy a kiadóknak jár-e díjazás az általuk gyártott tartalom közösségi oldalakon való megjelenése után. A csatározások során a Facebook elsötétítette az ausztrál híroldalakat, és csak akkor állította vissza azokat, amikor a kormány engedményeket tett a végleges jogszabályszövegben, valamint egymilliárd dolláros beruházást ígért a híriparban.
John Kennedy szenátor és Ken Buck republikánus képviselők kijelentették, hogy támogatni fogják a Klobucar és Cicilline demokratapárti politikusok által benyújtott törvényjavaslatot.
Az törvényjavaslat lehetővé tenné a nyomtatott, sugárzott vagy digitális tartalmat szolgáltató médiavállalatok számára, hogy egy négyéves időszak alatt jobb feltételekkel, közösen állapodjanak meg a Facebookkal és a Google-lal, ezen időszak alatt pedig nem vonatkoznak rájuk a versenyjogi törvények. A törvényjavaslat megkövetelné, hogy a tárgyalásokon a kiadók közös érdekeinek minél nagyobb részét képviseljék az egyes kiadók egyéni érdekei helyett.
Klobuchar szenátor elmondta, hogy optimista atekintetben, hogy a javaslatot el fogják fogadni, mivel a törvényhozók egyre nagyobb aggodalmuknak adnak hangot a techcégek monopóliuma miatt.” A techcégeknek nincs kegyelem” – tette hozzá a szenátor és elmondta, hogy a törvényjavaslatok lehetővé tennék, hogy „a reklámbevételtől kezdve az előfizetői információkhoz való hozzáférésig” mindenről tárgyaljanak a felek. Megjegyezte, hogy a legtöbb ember most a Facebookon és a Google-on keresztül éri el online a híreket.
A közösségi médiavállalatok a hírek felhasználásával vonzzák a felhasználókat, a kiadók azonban azzal vádolják őket, hogy csak kis mértékben osztják meg velük a közösségi oldalakon elért hirdetési bevételeket. A jogszabály növelheti a kiadók bevételeit. A híripar vitathatatlanul küzd, a reklámbevételek csökkenésével és a médiaszokások megváltozásával. 2008 óta felével csökkent az amerikai újságírók száma- derül ki a Pew Research adataiból.
„Ez a törvényjavaslat szorgalmas helyi újságíróknak és kiadóknak nyújt segítséget, amelyre most szükségük van, így folytathatják fontos munkájukat” – nyilatkozta Cicilline képviselő.
A Google hirdetési értékesítési technológiáját alkalmazó kisebb kiadók évek óta panaszkodnak, hogy nagyobb versenytársaik kedvezőbb bevételmegosztási ajánlatokat kapnak a keresőóriástól. A Képviselőház Igazságügyi Bizottságának versenyjogi testülete, amelynek elnöke Cicilline képviselő, meghallgatást tartott az ügyben.
A szenátusban Klobuchar szenátor februárban terjesztette elő a törvényjavaslatot, amelynek célja a a versenyjogi hatóságok azon képességének megerősítése áll, hogy megállítsák az összeolvadásokat, csökkentve az ügyletek leállítására vonatkozó korlátokat és növelve a hatóságok erőforrásait. Cicilline képviselő várhatóan átfogó versenyjogi módosítást terjeszt a Képviselőház elé.
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
A Jövő Jogásza Podcast Különkiadásában a jogász társadalom életében meghatározó szerepet betöltő jogászoktól, vezetőktől kapunk betekintést abba, hogyan viszonyulnak a jogi munka digitalizációjához. Dr. Megyeri Andrea és Dr. Ungváry Botond ezúttal Dr. Herczegh Zsolttal, a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozat elnökével elnökével beszélget.
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!