Az egyenlőség a digitális világban sem jelent egyformaságot
Sokfélék vagyunk, és digitális eszközeinket is sokféleképpen használjuk. A digitális térben sincs ez másképp. Idén májusban a harmadik csütörtök május 16-ra esik, ez a Global Accessibility Awareness Day (GAAD), az egyenlő esélyű digitális hozzáférés világnapja. A digitális akadálymentesség kiemelt témája volt a nemrégiben megrendezett Digital Compliance by Design & Legaltech konferenciának is. A GAAD alkalmából tesszük közzé a konferencia két résztvevője, dr. Megyeri Andrea és dr. Velegi Dorottya beszélgetését.
Global Accessibility Awareness Day (GAAD)
2024. május 16-án ünnepeljük a 13. globális akadálymentesítési napot. A GAAD célja, hogy mindenki beszéljen, gondolkodjon és tanuljon a digitális hozzáférésről és befogadásról, valamint a több mint egymilliárd fogyatékossággal élő emberről.
M.A.: A digitális világ összefüggésében én sokkal jobban szeretem az egyenlő esélyű hozzáférést kifejezést, mert nehezen tudom értelmezni ebben a közegben az akadálymentességet. Nagyon sokat jelent számomra, hogy a Wolters Kluwer LR divízió Európában létrehozta a European Diversity, Equity, Inclusion & Belonging (DEIB) kezdeményezést, amelynek én lehetek a magyarországi nagykövete. A központi programokon túl helyi szinten két fontos témát karoltunk fel, amelyek közül az egyik éppen a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének előmozdítása, egyáltalán annak megismerése, milyen kihívásokkal küzdenek és hogyan lehet az általunk nyújtott szolgáltatásokat alkalmassá tenni arra, hogy jobban kiszolgálják az igényeiket, a kollégáinkat pedig érzékenyebbé és befogadóvá irányukban. Egyetértünk, hogy ezen az úton és így érdemes elindulni?
dr. Megyeri Andrea, a Wolters Kluwer Hungary innovációs és tartalomfejlesztési igazgatója – fotó: Stiller Ákos/Portfolio
V.D.: Igen, teljesen egyetértek. A digitális akadálymentesség lényegében azt jelenti, hogy a digitális felületet használó akadálymentesítési igényű személy a felületre be tudjon lépni, ott az összes funkciót tudja használni, el tudja a felületet hagyni és később ugyanoda ugyanúgy vissza tudjon térni, mindezt ugyanazokkal az esélyekkel, mint egy nem akadálymentesítési igényű ember. A fizikai és digitális hozzáférés határai viszont egyre jobban elmosódnak, egyre több például a csak érintőképernyőn vezérelhető háztartási gép. Ez egy idős vagy súlyosan látássérült felhasználónak nem a legjobb választás, mert megfelelő asszisztív technológiák hiányában ez a célcsoport nem tudja kezelni az érintőképernyőt. Ha azonban a gép vezérlését egy megfelelően kijelölt gomb segítségével vagy az okosotthon-központunknak, vagy a felhasználó okoseszközén futó akadálymentes alkalmazásnak át tudjuk adni, illetve ha legalább az alapfunkciók vezérlését meg tudjuk oldani egyenlő eséllyel hozzáférhető módon, akkor azzal a nem hozzáférhető eszközökkel összehasonlítva versenyelőnyre tehet szert a háztartási gépek piacán a gyártó és a forgalmazó egyaránt. Fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak az akadálymentességi igényű ügyfél számára vonzóbb egy hozzáférhető – akadálymentes –megoldás, hanem az ő környezete számára is, mert ezzel csökkenthető a ráutaltság mértéke.
dr. Velegi Dorottya, megbízott szakmai vezető, Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége – fotó: Stiller Ákos/Portfolio
M.A.: A Wolters Kluwer innovációs és tartalomfejlesztési vezetőjeként én is érzem, hogy milyen hatalmas lehetőségek vannak ezen a téren. Mindig Stephen Hawking jut eszembe, aki ha száz, vagy akár csak ötven évvel korábban születik, akkor hiába fogalmazta volna meg a korszakalkotó gondolatait, nem tudta volna kommunikálni. Ez a példa is mutatja, hogy az esélyegyenlőség nélkül ma az egész emberiség is mennyivel kevesebb lenne.
V.D.: Igen, de ezen a téren érdemes visszatérnünk ahhoz a Digital Compliance by Design & Legaltech konferencián is elhangzott alapállításhoz, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés nem csupán a fogyatékossággal élő emberekre specializált asszisztív, támogató technológiákat fedi le. A nem fogyatékossággal élő emberek sem mindig egyformák életük során, sőt: fizikai, motorikus és kognitív képességük is folyamatosan változik, figyelmük és koncentrációjuk hullámzik. De ettől függetlenül, akár begipszelt kézzel vagy időnként akár autóvezetés közben is, de folyamatosan jelen kell lennünk és navigálnunk kell a digitális világban. Az akadálymentes digitális tér a nem fogyatékossággal élő, de időleges akadálymentességi igénnyel élő emberek számára is biztonságosabb terepet és jobb döntési feltételeket biztosít.
M.A.: Nagyon vicces, és ugyanakkor igazán őszinte pillanata volt a konferenciának, amikor a jelenlévők bevallották, hogy mennyire nincsenek meg a tanult képességeik az olyan relatíve egyszerű szituációk megoldására sem, mint amikor egy vak résztvevőt kell integrálni egy panelbeszélgetésbe. Hogyan lehet az akadálymentességi gondolkodást megtanulni, erre adtál egy nagyon érzékletes metaforát.
V.D.: Igen, itt valószínűleg a parfümre gondoltál… Azért szeretem ezt a hasonlatot, mert ezt a helyzetet egy parfüm illatához hasonlóan először meg kell érezni, és az így keletkező érzeteket kell később a saját érzékeinkre lefordítani. Egy parfüm illata teljesen mást közvetít neked és teljesen mást nekem. Ha a saját akadálymentesítési igényeidet, eltérő felhasználási módszereidet megérted, könnyebben fogsz tudni reagálni a többiekére. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az akadálymentességi igények megjelenjenek a fejlesztési folyamatban, és a gyakorlatban is megjelenjen a „semmit rólunk, nélkülünk” elv. Ez pontosan arról szól, hogy az érintettek ismeretén alapuló személyes tapasztalatok nélkül nem tudunk belehelyezkedni a másik ember helyzetébe, és értelmezni az ő használati nehézségeit, eltérő megértési és használati igényeit. Csak ez után következhet a UX designerek bevonása, hogy a célközönség felhasználói csoportjait leképező ún. perszónák között is állandó helyet kapjanak az akadálymentességi igénnyel élő felhasználók. Ahhoz, hogy az ő igényeiket megismerjük, és azt a fejlesztő nyelvén is tudjuk tolmácsolni, a W3C Konzorcium által kidolgozott Web Content Accessibility Guidelines című útmutatója van a segítségünkre, amelyen több nemzetközi, uniós és hazai jogszabály és szabvány alapul. Ezek egy része 2025 júniusában lép hatályba, és ahogyan az a konferencián is kiderült, a termékeket forgalmazó és a szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások jó része egyáltalán nincs felkészülve ezekre az új elvárásokra.
M.A.: Sok most a teendő, ez teljesen nyilvánvaló, neked mi volt a legfontosabb üzenet a konferencián?
V.D.: Kállai Gábor, a Shiwaforce technológiai innovációért felelős igazgatója mondta ki, hogy utólag ugyan lehet tenni dolgokat, de viszonylag keveset, és ez nagyon sokba is kerül. Optimális esetben nem akadálymentesítésről kell beszélni, hanem az egyetemes tervezéssel létrejövő akadálymentességről, azaz eleve akadálymentes digitális megoldásokról. Tipikus probléma, hogy az akadálymentesítés valami átgondolatlanul, rosszul elkészült dolognak az utólagos kényszermegoldása, nagyon fontos, hogy már a tervezési szakaszba bekerüljön az akadálymentességi gondolkodásmód. Már első pillanatban, ahogy ránézünk a webfejlesztésre vagy a tartalomgyártásra, egyből jusson ez is eszünkbe, és tudatosan döntsünk e téren is arról, hogyan oldjuk meg, hogy már a kezdetektől mindenki egyenlő eséllyel férjen hozzá ahhoz, amit nyújtunk. A parfümös példára utalva ezt úgy tudnám összegezni, hogy egy előzetesen jól kiválasztott illatból kevés is elég, hogy az összhatás – azaz a webdesign és tartalom – egységét, esztétikumát jól kiemelje.
A Digital Compliance by Design & Legaltech konferencián elhangzott előadásokról itt és itt és itt számoltunk be részletesen.
