Az év csapata társasági jog, vállalatfelvásárlás és versenyjog kategóriában – Jogászdíj 2022-2023


A VI. Wolters Kluwer Jogászdíj 8 kategóriájának nyertesei olyan pályázatokkal indultak, melyek büszkévé tehetik a jogásztársadalmat, inspirációt nyújthatnak a szakmai közösségnek, és példaképet állíthatnak az eljövendő jogászoknak. A cikkben a kategóriagyőztes pályázatának rövid kivonata olvasható a bírálóbizottság értékelésével, és a díjazottakkal készített interjúval együtt.

A pályázat címe: Győzelem a Kúria előtt – avagy közreműködés a versenyjogi mögöttes felelősség új szabályrendszerének bírósági lefektetésében  

A szakértői csapat: Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda (versenyjogi csapata) Dr. Kovács Márk, Dr. Turi Anna 

A díjazottak a pályázatukról:

társasági jog,Jogászdíj,versenyjogA Schönherr az egyik jelentős ügyvédi iroda Közép- és Kelet-Európában, mely a gazdasági élet minden területén nyújt jogi tanácsot. Proaktív, innovatív és megbízóink üzleti érdekeit mindenkor szem előtt tartó jogi megoldások, ezek a Schönherr-filozófia alapjai. Minőség, rugalmasság, innováció és praktikus problémamegoldás az összetett gazdasági jogi megbízásokban, ez az elképzelés vezet minket a megbízástól egészen azok sikeres lezárásáig. 

Magyarországi irodánk 2008-ban alakult, amikor egy tapasztalt jogi szakemberekből álló csapat, amelyet jelenleg Gera Dániel vezet, csatlakozott a Schönherr nemzetközi hálózatához. Irodánk jelentős tapasztalatokkal bír elsősorban külföldi befektetők, nagyvállalatok és bankok képviseletében. Szolgáltatásainkat magyar nyelven kívül angolul és németül nyújtjuk. 

Dr. Kovács Márk és Dr. Turi Anna

Dr. Kovács Márk és Dr. Turi Anna

A Schönherr versenyjogi csoportja a gazdaság szinte összes iparágából képvisel ügyfeleket fúziós, kartell- és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előtt folyó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmával kapcsolatos eljárásokban, ágazati vizsgálatokban, valamint bíróságok előtt a GVH határozatok felülvizsgálata során. Jelentős tapasztalattal rendelkezünk antitröszt (versenykorlátozó megállapodás és erőfölénnyel való visszaélés vizsgálatára irányuló) ügyekben, valamint más, nem konkrét versenyhatósági eljárásokhoz kapcsolódó versenyjogi tanácsadásban (compliance/megfelelőségi tréningek és tanácsadás, együttműködési megállapodások, forgalmazási szerződések), úgymint versenyjogi kártérítési ügyekben. 

Egy társulási (szövetségi) döntéssel kapcsolatos bírósági felülvizsgálati eljárásban képviseltük ügyfelünket, a szövetség tagvállalkozását a Gazdasági Versenyhivatallal szemben, annak érdekében, hogy az ügyfelünkre mögöttes felelősként megállapított jelentős mértékű bírságösszeg elengedésre vagy csökkentésre kerüljön (amellett, hogy az egyes jogsértések elkövetése is érdemi felülvizsgálatra és megdöntésre kerüljön). 

Az elsőfokú eljárásban sikerrel értük el a mögöttes felelősség mértékének megosztásával kapcsolatos GVH-döntés hatályon kívül helyezését, és a további sikeres eljárás érdekében „out of the boksz” megközelítést alkalmazva képviseltük ügyfelünket. Ennek keretében innovatív, precedens nélküli jogi érveléssel mutattuk be a bíróságnak, hogy a GVH által vizsgált újszerű magatartások nem minősíthetők mechanikusan cél szerinti jogsértésnek. Valamint a GVH ne csak jelen ügy vonatkozásában, hanem általában is el legyen tiltva attól, hogy a mögöttes felelősség mértékének előzetes (és megalapozatlan módszerrel történő) meghatározásával a mögöttes felelős vállalkozásokra is kvázi bírságot szabjon ki, valamint, hogy társulási döntés esetén a sikertelen engedékenységi kérelmezőket előnyben részesítse. A Kúria helyt adott érveinknek, így a GVH által felépített logikai érvelés és az általuk a jövőben követni tervezett gyakorlat megdőlt, melynek hatása jelentősen túlmutat a jelen ügyön. A Schönherr csapata az ügy során nemcsak kiemelkedő és haladó szellemiségű képviseleti tevékenységet valósított meg, de egyben a versenyjog elkövetkező években történő hatósági értelmezését is fontos garanciális keretek közé szorította, mely ügyfelünkön túl minden jelenleg és jövőben eljárás alá vont vállalkozás érdekeit szolgálja.

A bírálóbizottság a pályázatról:  

A pályázó jelentős sikereket ért el a versenyjog területén egy komplex ügyben, amelyben vállalta a bíróság előtt a kevésbé esélyes, de ügyfélközpontúbb megközelítést, és az ügyet a Kúriáig vitte. Az ügyben a jogsértés, a mögöttes felelősség mértékének előzetes megosztása, a bírság és annak mértéke volt a kérdés. Ügyfelük számára nemcsak megnyerték az ügyet, hanem újszerű érveiket a Kúria teljes mértékben elfogadta, és általánosságban is megtiltotta az érintett Hatóságnak ezen gyakorlatát – ezzel példaértékű képviseleti tevékenységet valósítottak meg, amiből a versenyjog területén más, hasonló esetben érintett vállalkozások is profitálhatnak.

A díjat átadta:  Dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke. 


A NYERTEST KÉRDEZTÜK


A pályázati anyagukban kiemelték az „out of the box” megközelítést. Milyen speciális kihívások merültek fel az ügyben? 

Egy jogi munkában mindig a „dobozon kívül” kell gondolkozni. Jelen ügyben ez azt jelentette, hogy nem adtuk fel. Versenyjogi ügyekben, tipikusan a bírósági szakaszban gyakori a kedvezőtlen elsőfokú ítélet. Mi tovább mentünk a legfelsőbb jogi szintekre, és olyan nemzetközi esetjoggal tudtuk alátámasztani az érveinket, illetve a nemzetközi esetjogból olyan konklúziókat tudtunk levonni, ami abszolút újdonságnak számított. Ez segített abban, hogy a végső eredményt elérjük, és ezzel az egész magyar jogrendszert, a GVH jogalkalmazási gyakorlatát is befolyásolni tudjuk. A Kúria is kiemelte, hogy olyan sok érdekes jogkérdést tartalmazott az ügy, amely 15 ítéletre is elegendő lett volna. 

 

Az innovatív megoldások milyen mértékben jelennek meg a munkájuk során? 

Számos innovatív rendszerünk van a Schönherr ügyvédi irodán belül, nem csak a versenyjog terén. Többek között kifejlesztettünk egy saját fordítóprogramot, dokumentumtovábbítási programok vannak, amely megoldásokat ebben az ügyben is alkalmaztuk, illetve számos más ügyben is, napi munkáink során. Fejlesztések folynak jelenleg is, például azt vizsgáljuk, hogy a ChatGPT programot az irodán belül hogyan lehet átültetni jogi felhasználásra.  

 

A digitalizáció térnyerését látva mennyire fontos a jogász munka megújulása? 

Azon a véleményen vagyunk, és szerintem most ez a többség álláspontja a jogász szakmában, hogy a mesterséges intelligencia egy nagyon hasznos eszköz, de nem tudja helyettesíteni a jogi munkát. Az eset megoldása, a keretek felállítása változatlanul az ügyvéd dolga kell, hogy legyen. Kiváló eszköz ugyanakkor arra, hogy az esetleges finomhangolásokban a segítségünkre legyen, rengeteg időt tudunk ezáltal megspórolni, ami végeredményben hatékonyabb munkához és költségmegtakarításhoz vezet az ügyfél oldalán.  

A Wolters Kluwer Jogászdíj kiadvány teljes egészében ingyenesen letölthető innen.



Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Amikor a mesterséges intelligencia megmérgezi magát: a beazonosíthatatlan szintetikus adatok problémája

A generatív mesterséges intelligencia terjedése maga után vonta a nem ember által létrehozott képek, szövegek videók rohamos elszaporodását is. Egyes új kutatások arra utalnak, hogy az ilyen „szintetikus adatok felhasználása új GAI (Generative artificial intelligence, azaz generatív mesterséges intelligencia) modellek tanítása során katasztrofális következményekkel járhat. Ez még inkább sürgetővé teszi a mesterségesen generált tartalmak explicit jelölésének kötelezettségét, amennyiben a jövőben továbbra is profitálni szeretnénk az MI nyújtotta gazdasági és társadalmi előnyökből.

2024. július 12.

Augusztus 1-jén hatályba lép az EU AI Act

2024. július 12-én kihirdették az Európai Parlament Hivatalos Lapjában a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt (AI Act), amely úgy ad lendületet az innovációnak, hogy közben garantálja biztonságunkat és alapvető jogainkat. A jogszabály 20 nap múlva, augusztus 1-jén lép hatályba, fokozatosan kell alkalmazni, de 24 hónap múlva már minden tagországban be kell tartani a rendelkezéseit.