Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egészségügyi veszélyhelyzet új helyzetet teremtett a bíróságok és az igazságszolgáltatás működésében is szerte a világon. Írásunkban kitérünk néhány hasznos gyakorlati emlékeztetőre a magyar szabályokkal kapcsolatban, és foglalkozunk a külföldi megoldásokkal is – a cikkből az is kiderül, vajon melyik országban szolgálják ki az eljárásokat food truck jelleggel, kisteherautókból.
Amikor tavaly november végén a Jogi Innovációs Napon Richard Susskind professzor a bíróságok jövőjéről, az online bíróságokról és az igazságszolgáltatás struktúraváltásáról beszélt, senki nem gondolta, hogy ez időben ennyire közel be fog következni. A járvány okozta veszélyhelyzet hihetetlen módon felgyorsította a folyamatokat, és rákényszerítette az igazságszolgáltatási rendszereket szerte a világon, köztük Magyarországon is, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez, és amiben csak lehet, váltsanak elektronikus megoldásokra.
Természetesen nem előzmény nélküli az átalakulás: a Digitális Bíróság projekt keretében 2017 és 2019 vége között 2,5 milliárd Ft-ból különböző informatikai megoldásokat vezettek be a magyar bíróságokon, melyek révén az elektronikus kapcsolattartás és az elektronikus ügyintézés fejlesztésére került sor. A jogszabályi környezet is ennek megfelelően újult meg: az új Pp. hatálybalépése óta tartalmazza az elektronikus technológiák és eszközök alkalmazásáról szóló Tizedik Részét, az új Be. pedig szintén – a törvényben több helyen elszórva, de főképp XX. Fejezetében – tartalmazza a telekommunikációs eszköz használatára vonatkozó rendelkezéseket.
Mindezek ellenére a hirtelen bekövetkező „home office” bíráskodásra és pervitelre senki nem lehetett felkészülve, hiszen az országos szintű távmeghallgatás és tárgyalótermi kép- és hangrögzítés bevezetése nem tudott még mindenhol megvalósulni, és ahol megvalósult, ott sem feltétlen alkalmazható minden esetben. A bíróságok és az ügyfelek olyan helyzetben találták magukat, ahol a jogalkotás, szabályalkotás napról napra, vagy épp hétről hétre próbál lépést tartani a felmerülő jogi problémákkal, jogkérdésekkel, technikai nehézségekkel.
Van is tárgyalás, meg nincs is
Bár személyes megjelenést igénylő tárgyalás nem tartható, de a határidők főszabály szerint ketyegnek, így a munka nem állhat le egyik oldalon sem.
Ezt segíti közvetetten a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének 1/2019. (VII. 31.) MÜK elnöki határozata, melyben auditálja azokat az egyes elektronikus hírközlő eszközöket, melyeket az ügyvédek az ügyfeleikkel történő személyes találkozás helyett használhatnak a Pmt.-ben és a 2017. évi LII. törvényben meghatározott egyes kötelezettségek teljesítésére, így a Skype, Skype for Business, Microsoft Teams, bluejeans.com – és 2020. április 3-tól a 3/2020. (IV. 3) MÜK elnöki határozat alapján a Zoom szolgáltatás helyett a Google Hangouts Meet.
Továbbá a 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 74/2020. Korm. rendelet) azon rendelkezése, mely a frissen szakvizsgázott ügyvédjelölteknek lehet fontos: az ügyvédi tevékenységet megkezdhetik úgy is, hogy az ügyvédi esküt elektronikusan aláírják, az esküt elég a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül letenni.
Bár (polgári peres eljárások esetén) perfelvételi tárgyalás még kérelemre sem tartható a 74/2020. Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésének megfelelően, természetesen a perindítás (keresetlevél és más beadványok benyújtásának) lehetősége ugyanúgy adott valamennyi ügyszakban, ehhez a már jól ismert ügyfélkapu, cégkapu vagy hivatali kapu regisztráció szükséges. A 2020. január 1. után indult ügyeket pedig már az E-Akta szolgáltatásának segítségével lehet nyomon követni.
Úgy kell készülni, hogy az érdemi tárgyalásokat főszabály szerint megtartják, csak elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján – amennyiben erre nincs lehetőség, csak akkor szerzi be a bíróság a nyilatkozatokat írásban, vagy más, elektronikus eszköz segítségével (21. § (3) bekezdés).
(Javasoljuk, hogy olvassa el a kifejezetten a polgári és közigazgatási bírósági eljárásokról szóló részletes cikkünket, melyet itt érhet el, valamint a fizetési meghagyásos eljárás és a közjegyzői nemperes eljárások új szabályairól szóló írásunkat.)
Nyomtatványok, határidők, iratkarantén
Könnyítés, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró fél a veszélyhelyzet ideje alatt a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet írásban, az egyébként jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti – de a nyomtatványok természetesen továbbra is elérhetők az OBH oldalán.
A közigazgatási és munkaügyi perekben érdekelteknek nem szabad elfelejteniük, hogy március 31-vel megszűntek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, a veszélyhelyzet erre nem volt kihatással, így április 1-től az illetékes törvényszéken kell benyújtani a keresetleveleket.
A veszélyhelyzet alatt továbbra is foganatosítható eljárási cselekmény, azonban figyelembe kell venni, hogy a 47.SZ/2020. (IV.1.) OBHE határozat alapján már a bíróság épületébe is csak az eljárási cselekményre idézettek léphetnek be (és értelemszerűen a tárgyalást tartó bíró, igazságügyi alkalmazott stb.), és az ott tartózkodóknak végig két méteres távolságot kell tartani egymástól. Ez vonatkozik az elektronikus úton lebonyolított tárgyalásoknál azokra a személyekre is, akik a bíróság épületében tartózkodnak. Ezt erősíti meg a 49.SZ/2020. (IV. 3.) OBHE határozat 1. pontja is, mely az ügyfeleken kívül a bírósági dolgozók egészsége védelmének érdekében hozott további részletszabályokat azzal, hogy az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökei a bírósági épületben tartózkodás rendjét a veszélyhelyzet idejére önálló szabályzatban határozzák meg.
Fontos, hogy bevezették az „iratkarantént”. Előfordulhatnak esetek, amikor az ügyfelek nem tudják elektronikusan benyújtani a beadványukat, csak papír alapon. Ebben az esetben kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a küldemény borítékján az ügy tárgya és annak sürgőssége minden esetben jól látható módon jelölésre kerüljön, ugyanis a 42.SZ/2020. (III.26.) OBHE határozat alapján az iratkaranténba sorolt beadványokat felbontás nélkül hét napra egy lezárt tárolóban helyezik el (az érkezési dátumot feltüntetik rajtuk), és csak utána bontják fel, és kezdik el iktatni.
A halaszthatatlan ügyekben higiéniai előírások betartásával (arcmaszk, kesztyű) a bíróságon digitalizálják az iratot szkenner vagy digitális fényképezőgép segítségével. Még papíralapú munkavégzés esetén is csak az irat kinyomtatott verzióját fogják használni. Noha rendkívüli ítélkezési szünet már nincs, a veszélyhelyzetre való tekintettel az iratkarantén intézménye is (legalább) május 26-ig érvényben marad.
Némileg azért fellélegezhetnek a polgári peres jogi képviselők. A rendkívüli ítélkezési szünetet megállapító 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet március 15-től március 30-ig volt hatályban, s ezalatt bár tárgyalást nem lehetett tartani, a határidők sorsa kétséges volt, mivel erről nem rendelkezett a kormányrendelet, a Pp. pedig nem szól a rendkívüli ítélkezési szünetben alkalmazandó szabályokról. A helyzetet ugyancsak a 74/2020. Korm. rendelet rendezi, melynek 97. §-ból kiderül, hogy a rendkívüli ítélkezési szünet ideje alatt, valamint a 74/2020. Korm. rendelet hatálybalépését követő 15. napig – vagyis április 15-ig a határidők meghosszabbodnak április 30-ig, amennyiben valamely határidő ezen időszakban járna le. Ez a szabály a polgári peres és nemperes eljárásokra, valamint a közigazgatási peres és nemperes eljárásokra, továbbá az egyéb közigazgatási bírósági eljárásokra érvényes.
A büntetőeljárásoknál más a helyzet: nincs egységes hosszabbítás, hanem az egyes határidők számítására végig kell böngészni a részletszabályokat, és a 74/2020-as Korm. rendelet 16. címével összevetni.
Itt is van lehetőség a távmeghallgatásra, de elsősorban ahol lehet és nincs akadálya, ott az eljárási cselekmény elhalasztását preferálják az 50. §-ban foglaltaknak megfelelően. Külön kiemelendő, hogy az eljárás elhúzódása miatt kifogás nem terjeszthető elő.
(Külön cikkünkben részletesen foglalkoztunk a büntetőeljárásra vonatkozó módosuló szabályokkal.)
Külföldi bírósági megoldások
És hogy hogyan birkóznak meg a jelen helyzettel a külföldi országokban működő bírósági rendszerek? A remotecourts.org oldalon tucatnyi ország (külön igazságszolgáltatási rendszere miatt Wales, Anglia, Skócia és Észak-Írország külön szerepel) legfrissebb bírósági megoldásait gyűjti össze folyamatosan annak reményében, hogy a legjobb gyakorlatokat így megoszthatják egymással, informálódhatnak, inspirálódhatnak az egyes országok.
USA
Átmenetileg engedélyezték a szövetségi bíróságoknak, hogy a járványügyi helyzetre tekintettel a büntetőeljárásokban videó- és telekonferencia, míg polgári eljárásoknál telekonferencia használatát. A határidőt is megszabták: a nemzeti veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 30 napig, vagy a Judicial Conference (Bírósági Tanács) ez ügyben hozott döntéséig marad így. Korlátozhatják a médiának, illetve a nyilvánosságnak a tárgyalások (videón, telekonferencián tartott) elérését a járványügyi helyzetből fakadó egészségügyi illetve biztonsági okok esetében.
Texasban a bírósági tárgyalások nyilvánosságának ebben az időszakban viszont úgy próbálnak meg eleget tenni, hogy a bírák a Zoom alkalmazáson keresztül, illetve Youtube-on streamelhetik a tárgyalásokat. Egyúttal hasznos tippeket is adnak a bíráknak pl. a tanúk eskütételével kapcsolatban: azt javasolják, hogy az egyébként a jegyzőkönyvvezető segítségével lebonyolítható folyamatnál csak egyszerűen emelje fel a kezét a tanú a szokásos módon, és mondja el a szöveget a szokásos ceremónia nélkül. Itt sem zökkenőmentes az átállás: webináriumokat tartottak a bíráknak a Zoom használatáról, mivel szinte egyik napról a másikra kellett átállni a távbírósági folyamatokra.
Utah állam megoldása a büntetőeljárásokban igen egyedi: food truck jelleggel kisteherautókat állítottak fel, melyek tárgyalótermeknek neveztek ki. Ezeknek a küszöbére állnak a vádlottak egyesével, miközben a bíró egy, a teherautóban rendszeresített bírói pulpituson ül és hallgatja őket, az ügyész egy laptopon keresztül van jelen videóhívásban, a védő pedig telefonon jelentkezik be a „tárgyalásra”. Hozzá kell tenni, hogy az itt tárgyalt ügyek kisebb jelentőségűek.
Kína
A kínai Supreme People’s Court (SPC – Legfelsőbb Népbíróság) adatai szerint a február 3. és március 20-a közötti időszakban jelentős mennyiségű ügyet bonyolítottak le online a bíróságok: közel 550 000 esetet iktattak az országban, több, mint 110 000 tárgyalást tartottak online, 200 000 esetben pedig online mediációt folytattak le. Az SPC a bíróságokat arra utasította, hogy lehetőleg mindent, így az ügyek vitelét, iktatását, a meghallgatásokat, tárgyalásokat, a bizonyítékok bemutatását, az ítéletet és a kapcsolódó dokumentumok kézbesítését is online végezzék.
Anglia
Az Egyesült Királyságon belül az Angliára és Walesre vonatkozó hírek szerint 157 kiemelten fontos bírósági épületet nyitva hagynak annak érdekében, hogy az elhalaszthatatlan személyes meghallgatásokat ott le tudják bonyolítani. Három kategóriára osztották a bírósági épületeket: open courts – az ügyfelek számára korlátozottan továbbra is nyitott bírósági épületek; staffed courts – azok a helyek, ahol a bírák és az igazságügyi alkalmazottak továbbra is dolgoznak, de más nem mehet be; és suspended courts – azok a helyek, melyeknek a (fizikai) működését átmenetileg felfüggesztették.
A nemrég kiadott gyakorlati útmutató arra szolgál, hogy a videós, illetve a csak hanggal történő meghallgatásokat milyen szempontok alapján végezzék távolról a bírák. Az útmutató alapján csak akkor tarthatnak privát meghallgatásokat, illetve tárgyalást a bírák, amennyiben nem megoldható az, hogy egyúttal a média legalább egy tagja (mint nyilvánosság) is részt vegyen rajta. Elsődlegesen a felvételek hangfelvételek, kivételes esetben, amennyire van rá lehetőség vagy éppen szükséges, akkor készülhet videófelvétel a meghallgatásról. Utólag bárki kérelmezheti, hogy ezekhez a felvételekhez hozzájusson.
Szingapúr
A szingapúri bíróságok a Zoom alkalmazás segítségével tartanak videós illetve csak hanggal történő meghallgatásokat a Szingapúri Legfelsőbb Bíróság iránymutatásának megfelelően. Az eljáró jogi képviselőknek az alkalmazásban megjelenő nevéhez a következőt kérik a bírósági beazonosíthatóság végett: 1) az ügyszámot (amennyiben van), 2) az ügyvédi iroda nevét (amennyiben van), és 3) a jogi képviselő keresztnevét és vezetéknevét – azaz pl. úgy fog kinézni a Zoom-os neve, hogy „S123 of 2020 ABC Law Tan Xiao Mei”. A tárgyalás/meghallgatás előtt egy ún. virtuális várószobába kerülnek a felek, illetve jogi képviselőik, ahol a bíróság chatablakon keresztül tudja informálni az ott lévőket pl. arról, hogy mikor következnek.
India
Az indiai Legfelsőbb Bíróság március végén kiadott anyaga alapján csak a legsürgősebb és halaszthatatlan ügyekben lesznek tárgyalások/meghallgatások tartva, mégpedig a Vydio nevű applikáció segítségével. Annak az ügyvédnek, aki ilyen meghallgatást szeretne, ezt a bírósági ülés előtti napon kell kérelmeznie délután kettő óráig egy maximum egyoldalas kérelemben a dokumentumban megadott emailen keresztül, hasonlóan azokhoz a sürgősségi esetekhez, amelyeket a (rendes) ítélkezési szünetben szoktak benyújtani. Ez még nem garancia arra, hogy elfogadják a kérelmét, a bíróság az aznap esti órákban teszi közzé a honlapján azokat az ügyeket, melyeknél elfogadták a kérelmet, és másnap videókonferencián keresztül megtartják a meghallgatást. A „fellebbezés” a sürgősségi meghallgatás elutasítása esetén aznap, szigorúan 10.30 és 11.00 óra között zajlik telefonon keresztül: ekkor próbálhatja meg meggyőzni az ügyvéd a bírót, hogy mégis tartsanak aznap tárgyalást a kérelmezett ügyében.
Látható, hogy a kialakult helyzethez mindenhol a helyi sajátosságokhoz mérten, a helyi lehetőségeket és a globálisan elérhető technológiai megoldásokat ötvözve igyekeznek a bíróságok – ha csökkentett üzemmódban is – de fenntartani az igazságszolgáltatás elérhetőségét. Biztos, hogy további változások és újabb online megoldások várhatók, hiszen az ügyek időközben gyűlnek, a pontos és elérhető igazságszolgáltatás pedig még fontosabbá válik ezekben az időkben, amikor az emberek életében nagyon sok területen a bizonytalanság érzése uralkodik.
Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden, a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.
A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!
