2024. szeptembertől a DÁP mobilalkalmazással aktiválható a digitális állampolgárság és kipróbálhatók a legújabb funkciók. A mobilalkalmazás már letölthető, a programba bárki regisztrálhat. A formálódó hazai és európai szabályozást áttekintő írásunk alapja a parlament honlapján megjelent infojegyzet.
Cikksorozatunk második részében bemutatjuk, hogy milyen eredményei és konklúziója lett a Meta-learningen alapuló gyakorlati kísérletnek, melynek alapját adózási joggyakorlaton alapuló dokumentumok képezték.
A „Jog és kommunikáció – A modern kommunikációs technológiák versenyképességi kihívásai” című konferencia – amelyet a Wolters Kluwer Hungary, a Szegedi Tudományegyetem Üzleti Jogi Intézete és az SZTE Európai Értékek Elemző Központja közösen szervezett májusban – arra kereste a választ, hogy felkészültek vagyunk-e mindazokra a kommunikációs jelenségekre, amelyekkel a technológiai fejlődés eredményeként a digitális környezetünkben nap mint nap szembesülünk. Olvassa el a konferencia délutáni szekciójáról készült beszámolónkat, így betekintést kaphat az előadásokba.
Dr. Ungváry Botonddal beszélgetünk arról, hogy hogyan érdemes hozzákezdeni egy jogi innovációs projekthez, milyen kérdéseket kell tisztáznunk, milyen technológiák közül választhatunk és milyen új ismereteket és készségeket kell elsajátítanunk ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk digitalizálni és automatizálni.
Május 8-án abban a szerencsében volt részem, hogy részt vehettem a Wolters Kluwer Hungary és a Portfolio Digital Compliance by Design & LegalTech című konferenciáján. Nem túlzás azt állítani, életem eddigi legjobb konferenciája volt, és ezt nem egyedül mondtam ki a jelen levők között… A szervezők ugyanis roppant sikeresen megléptek több olyan dolgot is, amikre igény már régóta lett volna, de eddig vagy nem jutott eszébe senkinek, vagy nem mert beleállni.
Fenntartható-e a mesterséges intelligencia? Lesz-e valaha alapvető közszolgáltatás? Jól járnak-e a felhasználók, ha pár nagy cég kezében összpontosul a technológia fejlesztése? Ezekben a dilemmákban segít eligazodni Gulyás László, az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense, aki a technológia kapcsán felmerülő legaktuálisabb kérdéseket tisztázza. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem áprilisban indult tudományos-ismeretterjesztő sorozata most új videóval folytatódik.
Előző két cikkemben a jog és a tech szektor határán mozgó, a két “világ” közt kapcsolat teremtését facilitáló hídemberekről, illetve a compliance-by-design céges kultúrába való implementálásának előnyeiről írtam. Ez a cikk építeni fog az előző két cikk tartalmára, ezért érdemes lehet azokat is elolvasni – bár nem feltétlen szükséges – e cikk tartalma önmagában is érthető.
A mesterséges intelligencia fejlődése válaszút előtt áll. Attól függően, hogy hogyan alakítjuk a jövőt, válhat belőle mindenki számára elérhető, vagy csak a globális nagyvállalatok által privilegizált eszköz is. Az MI demokratizálása nemes és hasznos cél ugyan, de a kapcsolódó fejlesztéseket jelenleg mégis jelentős globális egyenlőtlenségek jellemzik. A kérdés az, mi ezen egyenlőtlenségek gyökere, és mit tehetünk, hogy felszámoljuk azokat?
Nagyot fejlődött az elektronikus dokumentumkezelés és az ügyintézés, de egy kritikus ponton általában megbicsaklik a folyamat – ez pedig a hitelesítés. Legyen szó magánszemélyek hivatali vagy szolgáltatói ügyintézéséről, esetleg két vállalkozás közötti üzleti szerződésről, a legtöbb esetben a teljesen digitalizált folyamat egy pontján belép az analóg világ: amikor a dokumentumokat kézzel írják alá az érintett felek. Hamarosan azonban komoly változás várható – számol be az ITBusiness.hu.
A cím hallatán vélhetően sokaknak egy jövőbeni, tárgyalótermi 3D-s hologram ugrik be, azonban nem kell ennyire távoli, futurisztikus jelentre gondolni! A videós avatarok már 2024-ben is dolgoznak „helyettünk”.
