Pályakezdő jogászok vs. a munkaerőpiaci elvárások

A jogászi szakma átalakulása tekintetében jelentős változások figyelhetők meg az elmúlt évtizedekhez viszonyítva, amelyek az elvárásokra is kihatással vannak.


Bevezető[i]

Az elmúlt évtizedekben megvalósuló és az idő előrehaladtával egyre fokozódó digitalizációt övező hatások jelentőségét a 2020-as év változásai még inkább megerősítették. A munkaerőpiacon erőteljes lenyomatot képezve felértékelődő szerep tulajdonítható a különféle digitális kompetenciáknak a puha készségek (soft skills) mellett. A jogászi szakma átalakulása tekintetében jelentős változások figyelhetők meg az elmúlt évtizedekhez viszonyítva, amelyek az elvárásokra is kihatással vannak.

Nem számít új keletűnek a különböző puha készségek relevanciájának fokozatos felértékelődése a munkaerőpiacon. Ennélfogva számos kutatás annak feltérképezése irányult, hogy milyen tulajdonságokkal szükséges a megfelelő jelöltnek rendelkeznie, hogy egyrészt sikeresen pályázzon, másrészt már foglalkoztatotti státuszában sikereket érjen e területen. Klaus tanulmányában rávilágított arra, hogy a hosszútávú munka sikerének 75%-a az emberek készségeitől függ, a műszaki ismeretektől csupán 25%-ban.[ii] Egy másik tanulmányban megállapítást nyert, hogy a kemény készségek (hard skills) mindösszesen 15%-ban járulnak az ember sikeréhez, hiszen a siker 85%-át a puha készségek adják.[iii]

A puha készségek a LinkedIn 2019 Global Talent Trends jelentésében[iv] úgy szintén reflektorfénybe kerültek, azon négy trend közé nyertek besorolást, amelyek kiemelkedő szereppel bírnak a munkahelyek átalakulásában. A LinkedIn adatai alapján sorrendben a legnagyobb igény a kreativitás, a meggyőzés, az együttműködés, az alkalmazkodóképesség és az időgazdálkodás iránt mutatkozik. A megkérdezettek 92%-a szerint a puha készségek legalább annyira számítanak a felvétel során a jelöltek megítélésében, mint a kemény készségek, sőt 30%-uk kifejezetten a puha készségek dominanciáját hangsúlyozta.[v] Ez a trend a jogászi professzió gyakorlói körében is meghatározó szerepet tölt be, a felvételi rendszer szerves részét képezi. Példaként említhető a White & Case nemzetközi ügyvédi iroda, amely a puha készségek következetes mérése mellett döntött az iroda számára tökéletes tehetségek megtalálása érdekében.[vi] A leggyorsabban növekvő kognitív foglalkozások, amelyek közé az ügyvédség, jogászság is tartozik, jelentős interperszonális együttműködést igényelnek.[vii]

A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) 2016-ban közzétett A munka jövője jelentés[viii] eredményeinek tükrében a mai jelölteknek képesnek kell lenniük az együttműködésre, a kommunikációra, valamint a problémák megoldására egyaránt, amelyet elsődlegesen a társadalmi és érzelmi tanulás fejlesztése révén érnek el. Továbbá 2020 kulcskészségei között a szakmai szolgáltatások területén a „készségek előrejelzése” kapcsán a komplex problémamegoldás, a problémaérzékenység, a logikus érvelés, a számtani okfejtés és az információs és kommunikációs technológia (IKT)-műveltség nyert megállapítást.[ix]

Üzleti vezetők körében végzett kutatás eredményei alapján a legfontosabb tíz puha készségnek a következők minősülnek: az integritás, a kommunikáció, az előzékenység, a felelősség, a szociális készségek, a pozitív hozzáállás, a professzionalizmus, a rugalmasság, a csapatmunka, valamint a munkamorál.[x] Az előzőekben említett felmérések alátámasztják Deming megállapítását, miszerint a szociális készségek (social skills), amelyek szintén a puha készségek közé sorolhatók, szerepe egyre magasabb méreteket ölt, döntő relevanciával bír a munkaerőpiacon, egyre nagyobb értéket képvisel. Megfigyelhető, hogy a magas fizetésű munkahelyek egyre inkább a szociális készségeket igénylik.[xi]

A szakmai ismeretek és a puha készségek elsajátítása mellett egyre gyakrabban megfigyelhető, hogy a munkáltatók a frissen végzettektől elvárják, hogy digitális kompetenciákkal is rendelkezzenek. Varga és szerzőtársai által 2017-ben végzett hazai felmérésének eredménye felhívja a figyelmet arra, hogy a munkáltatók által elvárt kompetenciák vonatkozásában a vizsgálatot megelőző öt évben leginkább az idegennyelvi kommunikáció, valamint az informatikai, számítógépes ismeretek jelentősége nőtt meg.[xii]

A Wolters Kluwer A jövő jogásza – A jogi szakma globális jövője 2019-es felmérésében megállapítást nyert, hogy a jogászok technológiai megoldásokkal szembeni ellenállásának legfőbb okaként 36%-ban a technológiai tudás és a készségek hiányát jelölték, amely a lehetőségek felmérésének, valamint az informatikai készségek hiányát is magában foglalja.[xiii]

Ezen eredmény is megerősíti az informatikai és jogi informatikai kompetenciák elsajátításának és fejlesztésének szükségességét. A digitalizáció a jogi szektorra is egyre jelentősebb ráhatással bír, számos technológiai megoldás alkalmazására nyílik lehetőség ezen területen is. E kapcsán hangsúlyozandó, hogy a Wolters Kluwer A jövő jogásza kutatás 2020-as riportjában a válaszadók 76%-a szerint a legfőbb trend „a jogi technológia növekvő jelentősége”.[xiv]

Empirikus kutatás

Kutatásom fókuszában annak a kérdésnek a megválaszolása áll, hogy a munkaerőpiac milyen elvárásokat támaszt a frissen végzett, pályakezdő jogászokkal szemben, továbbá mindezek mellett konkrétan milyen informatikai és jogi informatikai kompetenciákat nevesítenek elvárásként a leendő munkáltatók. Több, mint 100 álláshirdetésben meghatározott elvárás áttekintése inspirált mélyinterjúk elkészítésére adott gyakorlati szakértők gondolatainak és tapasztalatainak megismerése érdekében. Összesen 20 mélyinterjú lefolytatására került sor 2020 március és szeptember között telekommunikációs eszköz alkalmazása révén, az interjúk elkészítésének alapjául interjúvázlat szolgált. Tizenkét jogászi professzió képviseletében összesen 18 gyakorló jogász szerepelt az interjúalanyok között. A jogi szektorban megvalósuló munkaerőpiaci hatások, változások jogászi szemüvegen keresztül történő bemutatásán túlmenően, további megközelítés érdekében két emberi erőforrás (HR) szakértő –, akik e területre is rálátással bírnak – gondolatai és tapasztalatai is kifejezésre jutottak.

Az álláshirdetések kapcsán megfigyelhető, hogy az alapvető végzettség, szakmai tudás és az idegennyelvtudás kiemelt és növekvő szerepén túlmenően a követelmények között egyre jelentősebb mértékben jelennek meg a puha készségek (például csapatjátékos szellem, önálló munkavégzésre való alkalmasság, precizitás, jó problémamegoldó képesség, jó kommunikációs képesség, együttműködés, kapcsolatteremtő készség, döntésképesség, nyitottság, rugalmasság, terhelhetőség, megbízhatóság, lojalitás, kreativitás), továbbá fokozó igény mutatkozik a digitális kompetenciák iránt, számos esetben konkrétan nevesítésre is kerül (például jogi adatbázis említése, magasszintű Microsoft Office ismeret, elektronikus eljárásokban való jártasság).

 Az interjúk alapvetően hat kérdéskört (informatika, technológia és jog kapcsolata; elvárt kompetenciák és készségek; informatikai és jogi informatikai kompetenciák; tapasztalat; esetleges változások; jövő) érintettek kezdve az informatika, technológia és a jogászi szakma közötti kapcsolat megítélésével, amelyet általános jelleggel az elvárt kompetenciák és készségek kérdése követett a frissen végzett jogászok vonatkozásában, emellett külön kérdésként került meghatározásra, hogy melyek a legfontosabb informatikai és jogi informatikai kompetenciák, amelyekkel egy pályakezdő jogásznak rendelkeznie szükséges. Ezt követően az eddigi tapasztalat is megvilágításba került, továbbá, hogy esetlegesen az elmúlt 5-10 évben az interjúalanyok véleménye alapján milyen változások figyelhetőek meg az elvárt kompetenciák terén. Az interjú zárása pedig a jövőbe kalauzol, mégpedig, tágan értelmezve mit várnak a jövőben az interjúk résztvevői.

A minél széles spektrumon történő vizsgálatot szem előtt tartva az interjúalanyok kiválasztásában orientációs pontként szolgált, hogy alapvetőn eltérő területek szakértői osszák meg gondolataikat, fővárosi és vidéki egyaránt, valamint a szakmai tapasztalat évei kapcsán a relatíve pályakezdő és a 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkező véleménye is kifejezésre jusson, indirekt módon esetlegesen generációs különbségekre is felhívva a figyelmet. Mindezekre tekintettel egyéni ügyvédek, nemzetközi ügyvédi irodában alkalmazott ügyvéd, ügyészek, közjegyzőjelölt és közjegyző-helyettes, bíró, végrehajtó-helyettes, multinacionális cégeknél jogtanácsos, jogi és gazdasági szakértő, valamint jogi szolgáltatás kapcsán értékesítési vezető, továbbá a közigazgatás különböző területein (jegyző, valamint kormányhivatali és minisztériumi szint) tevékenykedő jogászok is válaszaikkal támogatták a kutatás eredményességét.

A kutatás néhány eredménye

A gyakorlati tapasztalatok alapján valamennyi interjúalany egyetértett abban, hogy az informatika és a technológia szoros kapcsolatban áll a jogászi hivatás gyakorlásával. Az elektronikus ügyintézés, az elektronikus kapcsolattartás, a szakmai rendszerek szükségszerű használata ezen tendenciát támasztja alá.

Az általánosan elvárt készségek és kompetenciák között kiemelést nyert az alkalmazkodóképesség, a rugalmasság, az alázat, a komplex/logikus/analitikus gondolkodás, a problémamegoldó képesség, az élethosszig tartó tanulás, a terhelhetőség, a nyitottság, valamint a lényeglátás. Számos esetben elhangzott az elméleti tudás gyakorlatba történő adaptálásának szükségessége, a megszerzett ismeretek alkalmazása, továbbá annak tudása, hogy azt adott információt hol éri el, hogyan keressen.

A jogszabálykeresők, a Microsoft Office ismerete és értő használata alapvető elvárásként jelenik meg, elsődlegesen a szövegszerkesztő és táblázatkezelés, de a prezentációs készségek fontossága is elhangzott az interjúk során. Az idősebb generáció az informatikához és a technológiai megoldásokhoz nehezebben alkalmazkodik.

A felhasználói alapszintű ismereteken túl előnyt jelent a magasabb szintű informatikai és jogi informatikai ismeret, valamint a nyitottság az új technológiai megoldások irányába. Jelentős változások figyelhetőek meg 5-10 éves távlatban, fokozódott a technológiai fejlődés és a konkrét alkalmazási terület (például elektronikus eljárások, ügyintézés, kapcsolattartás), amelyek az elvárások kapcsán is lenyomatot képeznek. A folyamatosan változó környezetben az alkalmazkodóképesség szerepe még inkább felértékelődik, valamint az információáradatban a lényeglátásnak és komplex gondolkodásnak tulajdonítható döntő jelentőség.

Az interjúalanyok válaszai tükrözik a gyakorlatorientált oktatás szükségességét. Tekintettel arra, hogy az interjúalanyok a jogászi pálya rendkívül különböző szegmenseinek képviselői, a munkájuk ellátása során eltérő technológiai feltételekkel rendelkeznek, ennélfogva az ezirányú fejlesztések megvalósítása szintén meghatározó mind a jelen, mind a jövő szempontjából.

 

Összegzés

Az informatika és a technológiai megoldások a jogászi hivatás kulcsfontosságú mozgatórugóiként jelennek meg. Napjainkban már nélkülözhetetlen komponensként hatják át a jog világát, amely jelentős mértékű átalakulásához vezet. A kutatás eredményei alapján megerősítést nyert, hogy a jogászi szakma gyakorlásához szükséges, elvárt kompetenciák tekintetében is felértékelődik az informatikai és jogi informatikai kompetenciák szerepe. A puha készségek elvárásként való megjelenése még inkább jelentőssé válik, a munkáltatói oldal rendkívül nagy hangsúlyt fektet mindezen készségekre és kompetenciákra.

[i] „Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-SZTE-67 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával készült.”

[ii] Klaus, P. (2010). Communication breakdown. California Job Journal, 28, pp. 1-9.

[iii] John, J. (September 17, 2009) Study on the Nature of Impact of Soft Skills Training Programme on the Soft Skills Development of Management Students. Pacific Business Review, October/ December 2009) pp. 19-27

[iv] LinkedIn Talent Solutions. (January 28, 2019). 2019 Global Talent Trends. The 4 trends transforming your workplace. – news.linkedin.com/2019/January/linkedin-releases-2019-global-talent-trends-report (letöltés ideje: 2020. 12. 16.)

[v] LinkedIn Talent Solutions. (January 28, 2019) pp. 8-9.

[vi] Uo. pp. 8-9.

[vii] Deming, D. J. (2017): The Growing Importance of Social Skills in the Labor Market. The

Quarterly Journal of Economics, 4, p. 1595.

[viii] World Economic Forum (January 2016): The Future of Jobs: Employment, Skills and Workforce Strategy for the Fourth Industrial Revolution, Global Challenge Insight Report. –   www3.weforum.org/docs/WEF_Future_of_Jobs.pdf (letöltés ideje: 2020. 04. 15.) p. 3.

[ix] Uo. p. 89.

[x] Robles, M. M. (2012): Executive Perceptions of the Top 10 Soft Skills Needed in Today’s Workplace. Business Communication Quarterly 75(4) pp. 453–465.

[xi] Deming, D. J. (2017) pp. 1593-1595.

[xii] Varga Erika – Szira Zoltán – Boda Helga – Hajós László (2017): A munkaerőpiacon elvárt kompetenciák relevanciájának összehasonlító elemzése a munkáltatók és a felsőoktatásban végzős fiatal munkavállalók aspektusából. Studia Mundi Economica 4(1). pp. 82-93.

[xiii] A jövő jogásza – A jogi szakma globális jövője, Wolters Kluwer Hungary Kft., 2019. –wolterskluwer.hu/2019/04/08/a-jogi-szektor-jelenleg-zajlo-atalakulasaval-a-technologia-kulcsfontossagu-lesz-a-jovo-jogasza-szamara/ (letöltés ideje: 2019. 08. 19.) p. 7.

[xiv] A jövő jogásza kutatás – A Wolters Kluwer 2020-as riportja, Wolters Kluwer Hungary Kft., 2020. – lrhungary.wolterskluwer.com/a-jovo-jogasza-kutatas-2020 (letöltés ideje: 2020. 06. 19.) p. 4.



Kapcsolódó cikkek:


Citius, altius, fortius! – Hamarosan elrajtol az idei jogi OTDK
2021. április 9.

Citius, altius, fortius! – Hamarosan elrajtol az idei jogi OTDK

Április 12. és 15. között a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara rendezi a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekcióját. Ebből az alkalomból Prof. Dr. Szikora Veronikával, a Kar dékánjával beszélgettünk.

A felhőalapú szolgáltatások adatvédelmi kockázatai
2021. március 22.

A felhőalapú szolgáltatások adatvédelmi kockázatai

Az adatvédelmi jogszabályok és a jelentős adatátviteli mechanizmusok közelmúltbeli érvénytelenítése ellenére a jogi szektor és nagy pénzügyi ügyfelek továbbra is folytatják a tevékenységük felhőbe költöztetését. A Legalweek cikkében elmagyarázza, hogy az adatvédelmi kockázatok miért nem akadályozzák digitális átmenetet.