Versenyzőből versenytitkár – Interjú dr. Szopkó Rebekával Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A járványhelyzet miatt két év kihagyás után április 6-7. között ismét megrendezik a Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyt a Siegler Bird&Bird Ügyvédi Iroda szervezésében, melynek védnökei közt ezúttal is a szakma elismert jogászait találhatjuk meg. Ebből az alkalomból készítettünk interjút dr. Szopkó Rebekával, a 2019-es verseny győztesével.

– A legutóbbi, 2019-es Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Verseny győzteseként nyomon követi-e majd az idei eseményt, esetleg ismer is valakit az indulók közül?

– Igen, a verseny népszerűsítésében és lebonyolításában is részt veszek. A szervezők felkértek versenytitkárnak, amit örömmel elvállaltam, így a versenyzőkkel közvetlenül is tartom a kapcsolatot, válaszolok a kérdéseikre és a szóbeli megmérettetéseken is részt veszek, hallgatóságként. Minden joghallgató ismerősömet arra buzdítottam, hogy induljon a versenyen, de most még nem tudom, végül ki fogja beadni a jelentkezését.

– Ön kétszer is részt vett ezen a „vetélkedésen”, már 2018-ban, az első alkalommal azonnal különdíjas lett. Milyen megfontolásból nevezett be először, aztán másodjára?

– Először a tanáraim, barátaim ajánlották az indulást mint egy nagyon jó tapasztalatszerzési lehetőséget. Voltak olyan ismerőseim, akik korábban versenyzőként részt vettek a megmérettetésen, valamint olyan tanáraim, akik meghívott vendégként hallgatták meg a döntősök érvelését és emiatt ösztönöztek az indulásra. A jelentkezés igazi motivációját azonban a verseny célja adta, ami a tragikusan fiatalon elhunyt családapa és rendkívül tehetséges ügyvéd, dr. Nagy László emlékének ápolása és fiatal joghallgatók érvelési készségének fejlesztése, tehetségének kibontakoztatása. Úgy éreztem, hogy ez a verseny különleges: egyszerre komoly, megható és játékosan könnyed, egyedi. Nem csalódtam, amikor élőben is találkoztam a szervezőkkel és a többi versenyzővel. A megmérettetés nagyon jó hangulatú volt, és azt tapasztaltam, hogy minden egyes fordulóval fejlődött a kifejezőkészségem, a kiállásom, emellett nyitottabbá és magabiztosabbá váltam. Másodjára szinte nem volt választásom: úgy megfogott a verseny szellemisége, hogy nem volt kérdés, indulok.

– Milyen érzés volt a különdíj és milyen az „aranyérmes” helyezés? Kitől kapott segítséget, majd gratulációkat? Az oktatói hogyan fogadták a győzelmét?

– A különdíj számomra egy hatalmas bátorítás volt arra, hogy a jövőben érvelési és vitaversenyeken nyugodtan induljak el, másrészt megerősített abban, jó pályát választottam, valószínűleg élvezni fogom a jogászi munkát. Az első helyezésnél nagyon örültem annak, hogy az érvelésem fejlődött és ennek meglett az eredménye, emellett természetesen a nyereményekért is nagyon hálás voltam. Több felsőbb éves barátomtól kaptam jegyzeteket, jogesetmegoldásokat, amiket fel tudtam használni a versenyen, illetve harmadévesen jártam dr. Hack Péter tanár úr retorikaórájára, így az ott tanultakra is tudtam építeni. Emellett nagyon sokat jelentett a családom, a barátaim biztatása és gratulációja. Rendkívül jól esett, amikor a versenyek után több tanárom is külön felkeresett azért, hogy gratuláljon az eredményekhez. Olyan oktatók is írtak, akik akkor már rég nem tanítottak engem, de emlékeztek rám és örültek a sikereimnek.

– Első helyezettként amellett, hogy átvehette a Dr. Nagy László Díjat, lehetőséget kapott a Bird&Bird londoni irodájában 2020 első félévében egy egyhetes, a hazai, a Siegler Bird&Bird Ügyvédi Irodában pedig egy kéthetes szakmai gyakorlatra, melynek során az iroda, illetve a Dr. Nagy László Alapítvány állta a londoni utazás és a szállás költségeit. Csakhogy épp akkor tört be Európába (is) a koronavírus-járvány. Ez mennyiben írta át az akkori „forgatókönyvet”, különösen a londoni út esetében?

– A budapesti irodában sikerült eltöltenem a szakmai gyakorlatot, sőt hosszabb ideig is tudtam gyakornokként maradni, viszont a koronavírus-járvány sajnos felülírta a szigetországi út lehetőségét. London teljesen bezárt, amikor utaztam volna, és a külföldről érkezőkre kéthetes karantén várt. Ráadásul a londoni iroda tagjai túlnyomórészt home office-ban dolgoztak, így még ha sikerült is volna kiutaznom, alig találkoztam volna személyesen a munkatársakkal. Ígéretet kaptam arra, hogy mindenképpen bepótoljuk a londoni utat, most már ügyvédjelöltként, viszont a Brexit miatt ez most nagyobb szervezést igényel.

Dr. Szopkó Rebeka, a 2019-es verseny első helyezettje tavaly nyáron summa cum laude minősítéssel diplomázott az ELTE-n (Fotó: Imre Norbert)

– A verseny után azt nyilatkozta a Jogászvilágnak, nagyon várja a londoni „ösztöndíjat”, mivel még soha nem járt Angliában. Amellett, hogy érdekli maga az ország, nagyon kíváncsi arra, miként működik egy ilyen rangos külföldi ügyvédi iroda, mennyiben különbözik egy hazaitól. Gondolom, most is hasonló elképzelésekkel várja az utazást?

– Természetesen nagyon várom. A már említett Brexit miatt talán még különlegesebb lesz a londoni szakmai gyakorlat.

– Megosztaná az itthoni irodában szerzett élményeit? Milyen volt együtt dolgozni azokkal, akiket a versenyen még zsűritagként ismert meg?

– Kifejezetten élveztem a munkát. Nagyon tetszett, hogy első pillanattól bevontak érdemi jogi feladatokba is, sokat kellett kutatnom, fordítanom, és szerződésszerkesztési feladatot is kaptam. A névadó partnerrel többször sikerült beszélgetnem a feladataimról, a szakmai lehetőségekről és a jövőmről. Jó volt látni, hogy az egyes zsűritagok, szervezők milyen módszerekkel dolgoznak, ők hogyan építik fel az ügyfeleknek kiküldött összefoglalókat, egy jogi állásfoglalás kapcsán mit tartanak fontosnak megemlíteni, és mit nem. A legfontosabb tanulság számomra az volt, hogy az ügyfelek kérdéseire nemcsak jogilag helyes válaszokat kell adni, hanem először meg kell értenünk az ügyfelek gazdasági és egyéb megfontolásait, mert csak így tudjuk teljeskörűen feltérképezni és megoldani a problémáikat.

– Győztesként egy egész napos részvételi lehetőséget is nyert a Wolters Kluwer Kft. jóvoltából 2019 novemberében megrendezett Jogi Innovációs Napra. Ez mit adott önnek?

– Nagyon professzionális előadásokon tudtam részt venni, olyan témákkal, jogi problémákkal, kihívásokkal találkoztam, amikről az egyetemi tanulmányaim alatt nem hallottam. A szünetben az előadók és a résztvevők kapcsolatépítése is nagyon érdekes tapasztalat volt számomra.

– Ön 2019-ben az ELTE negyedéves joghallgatója volt. Gondolom, a tanulmányait sem könnyítette meg a járvány. Ennek ellenére hasznát vette-e a két verseny adta tudásának?

– A verseny miatt bátrabban merek kiállni mások elé, jobban fel tudom építeni a mondandómat, és fel tudom mérni azt, hogy adott helyzetben kompromisszumos megoldásra kell törekednem, vagy jobban kell konfrontálódnom. Ezt a tapasztalatot minden élethelyzetben tudom hasznosítani.

– Sikerült-e és milyen körülmények közt, illetve milyen eredménnyel elvégeznie az egyetemet? Mennyiben nehezített meg a diplomára való felkészülést a pandémia?

– Igen, tavaly nyáron végeztem summa cum laude minősítéssel és Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjjal (régi nevén köztársasági ösztöndíjjal). A járvány miatt sajnos nagyon sok program elmaradt, többünknek lemondták az Erasmus ösztöndíját, negyedév második félévében és ötödév nagy részében távoktatásban tanultunk, a záróvizsgákat is Teamsen tartottuk meg. A záróvizsgákon megmaradt a tételhúzás, azonban nem kaptunk felkészülési időt, és sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a keresztkérdésekre adott válaszokra, ami szerintem nehezebbé tette a vizsgákat. Viszont a pandémia miatt számomra könnyebb volt a vizsgákra készülés, mivel a kollégiumból hazaköltözve csak a tanulásra tudtam koncentrálni, és több időm volt sportolni, pihenni és egészségesebben étkezni. Az egyetemi évek lezárásából viszont hiányzott az, hogy az évfolyamtársaim és a tanáraim többségével nem találkoztam, nem tudtam elbúcsúzni tőlük. A diplomaátadó is zártkörű rendezvény volt, ahová csak két személyt hívhattunk meg.

– Azóta mi történt önnel? Feltételezem, készül a szakvizsgára.

– Ügyvédjelöltként dolgozom lassan egy éve, főleg társasági, munka- és versenyjoggal foglalkozom. A szakvizsga (szerencsére) még messze van.

– Milyen szakmai tervei vannak a jövőre nézve?

– Jelenleg szeretném minél jobban megállni a helyem ügyvédjelöltként, de hosszútávon egy külföldi LL.M.-képzés elvégzésén is gondolkodom. Az utóbbi évek viszont arra tanítottak meg, hogy rugalmas legyek a terveim megvalósításában, mert az élet néha felülírja azokat, ezért nyitott vagyok minden fejlődési lehetőségre, kihívásra.

---