Gerse MártonSzerző:Gerse Márton


2018. február 21. Szakma

A jogalkotással okozott kár

Az államhatalom gyakorlásában egyértelműen kitüntetett szereppel bír a jogalkotás. Ez magától értetődő, hiszen a törvényhozás a szuverenitás, mint belső-külső értelemben független főhatalom érvényesülésének meghatározó eleme, az életviszonyok normatív szabályozásának egyetlen jogszerű módja. Éppen ezért nem csoda, hogy e területen a szuverén immunitása, felelőtlensége nem, vagy csak kivételesen vitatható. Csakhogy időközben az állam nem csupán polgáraira, hanem saját működésére vonatkozóan is jogi kereteket alkot: jogrendszere csúcsára az alkotmányt helyezi és jogalkotását illetően is minőségi követelményeket támaszt. Felelőtlensége burkát közjogi értelemben az alkotmány érvényesülése felett őrködő alkotmánybíróság töri át, újabban pedig immunitása magánjogi értelemben is újra és újra megkérdőjeleződik. Utóbbi körbe azon esetek tartoznak, melyekben a jogalkotási aktusok érvényesülése magánszemélyek esetleges károsodását hozza magával. Írásomban azzal foglalkozom, hogy milyen folyamatok mentek végbe és zajlanak ma is az állam polgári jogi kárfelelősségének terén, s közelebbről szemlélve milyen érvek találkoznak az állam magánjogi immunitásáról való nemzetközi, európai és magyar diskurzusban.

2018. január 17. Szakma

A szerződés jogintézménye az állami funkciók ellátásában

A jelen tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy az állam tevékenysége ellátása során milyen esetekben veszi igénybe a polgári jogi szerződés intézményét. A kérdésnek azért van jelentősége, mert az állam a társadalomban betöltött szerepe folytán alkalmas arra, hogy a tevékenységéhez szükséges eszközöket, szolgáltatásokat szerződések nélkül, közhatalmának gyakorlásával szerezze meg, ezért nyilván oka kell legyen annak, hogy ennek ellenére a szerződéses formát – és remélhetőleg nemcsak a formát, hanem a tartalmat is – válassza valamely viszonyban.

2018. január 3. Szakma

„A gép forog” – Kógens társasági jogi szabályok a Ptk. előtt és után

A 2013. évi V. törvény III. könyve inkorporálta a társasági jog anyagi szabályait, így egységes, monista elven felépülő kódex jött létre. A szabályozás több helyen módosult, az egyik legintenzívebb vita a jogi személyek alapítására, a létesítő okirattól eltérésre lehetőséget adó szabályozás koncepciójára fókuszált. A tanulmány a nyilvánosság és a cégnyilvánosság felől közelítve érvel amellett, hogy a Ptk. 3:4. §-ban foglalt szabály előremutató változtatás, és milyen funkciót tölthetnek be a társasági jogban. A Kúria és az Alkotmánybíróság részvénykönyvhöz kapcsolódó döntésein keresztül mutatjuk be azt, hogy melyek azok a szabályok, amelyektől nem térhetnek el a társaság tagjai a társasági szerződésben.

2017. november 24. Szakma

Mikor büntethető a gyermek?

A statisztikai adatok alapján a gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények egyre nagyobb társadalmi problémát jelentenek. A kiskorú elkövetőkre világszerte egyre jellemzőbb az erőszak. Nem csoda, hiszen a globalizáció olyan külső hatásokat és impulzusokat mér a fiatal generációra, amelyre sem a törvényalkotó, sem a szülők sincsenek felkészülve. 

2017. november 21. A jövő jogásza

Konfliktusok kezelése az Ombuds iroda segítségével

Az ombudsman feladata elsősorban az igazságszolgáltatás kivételével valamennyi állami szervnél, panasz alapján vizsgálat indítása a jogsértőnek talált gyakorlatról a szerv értesítése és a panaszos jogainak képviselete. Az ombudsman nem hozhat kötelező intézkedéseket, nem alkalmazhat jogi szankciókat.

2017. november 16. A jövő jogásza

Az alternatív vitarendezésben rejlő lehetőségek – különös tekintettel a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységére IV. rész

Az alternatív vitarendezés által megfelelően biztosítható az anyagi igazságosság érvényesülése, valamint az ügy feletti rendelkezési jog is a feleknél marad. Nem elhanyagolható az alternatív vitarendezés költséghatékony jellege sem, hiszen általa többek között megspórolható az ügyvédi és szakértői díj is.