65 000 budapesti céget kötelez visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére a Panasztörvény
Decembertől hatályba lép a Panasztörvényként is emlegetett jogszabály módosítása, amely a magyar vállalkozások jelentős körét kötelezi olyan csatornák kialakítására, amely lehetőséget ad a belső visszaélések, szabálytalanságok bejelentésére. Ennek biztosítása nemcsak adminisztratív terhet jelent az érintett vállalkozások számára, de komoly szakértelmet is feltételez. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a bejelentési rendszer bevezetését és működtetését biztosító szolgáltatást kínál a vállalatok számára, amelyet a kamara partnereivel közös információs napon mutattak be az érdeklődőknek.
Releváns jogszabály: 2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), és a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) közös információs napján, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) szakértőinek részvételével tájékoztatást nyújtottak az érintett cégeknek arról, hogyan tudnak az adatvédelmi szabályokat is betartva megfelelni az őket érintő kötelezettségeknek, amelyeket a 2023. évi XXV. törvény ró rájuk. A 2023 július 24-én hatályba lépett jogszabály a Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megakadályozásáról szóló törvény (Pmt) hatálya alá tartozó, illetve 2023. december 17-től a legalább 50 foglalkoztatottal rendelkező foglalkoztatókat érinti – ez csak Budapesten mintegy 65 ezer vállalkozást jelent.
A rendezvényen a szakértők arra hívták fel különösen a figyelmet, hogy a törvény hatálya alá tartozó kisebb vállalkozásoknak a pártatlanság biztosítása nehézséget okozhat, ezért megfontolandó a külső megbízott szervezet igénybevétele. Az eddigi adminisztratív kötelezettségek mellé továbbiak is hárulnak a foglalkoztatókra, amelyek jogi szakértelmet igényelnek, és amit egy professzionális szolgáltató le tud venni a vállukról. Így a vállalkozások valóban csak a rendszer előnyeit tapasztalják meg, és a szervezet működésének javítására tudják fordítani a figyelmüket.
A törvény által a vállalkozásokra rótt feladatok ellátására a BKIK a Magyar Ügyvédi Kamara szakértőivel egyedi visszaélés-bejelentési megoldást dolgozott ki a vállalkozások részére. A komplex szolgáltatással a fővárosi kamara célja, hogy levegye a vállalkozások válláról az adminisztrációs terheket. A rendszer működtetése során a BKIK begyűjti a szükséges információkat, fenntartja a bejelentés csatornáit, tájékoztatja a feleket, valamint szakértői a pártatlanság biztosításával kivizsgálják a bejelentéseket és intézkedési javaslatot tesznek a megoldásra.
A bejelentő védelme mellett (amire a törvény leginkább fókuszál) a BKIK szolgáltatásának, rendszerének a célja, hogy az igénybe vevő cégek érdekei és vállalati kultúrájuk mentén cégre szabott megoldással segítse a vállalkozások jogi megfelelési törekvéseit. A BKIK szolgáltatása december 1-jétől vehető igénybe, a tagok számára díjmentesen, egyéb vállalkozásoknak pedig kedvezményesen.
Bár az új Panasztörvény alkalmazása a vállalatok számára bonyolultnak tűnik, az információs napon az is elhangzott, hogy végeredményben mindez az egységes jogalkotás és jogalkalmazás folyamatát szolgálja.
„Az új, idén elfogadott Panasztörvény célja az volt, hogy Magyarország megalkossa az Irányelvnek megfelelő törvényi kereteket, eközben fenntartsa a hatályos Panasztörvény hazai jogintézményeit, lehetőleg a már meglévő és működő jogi megoldásokból építkezzen, továbbá kizárólag a legszükségesebb esetekben hozzon létre új jogintézményeket. A szabályozás egyértelmű kiindulópontja az, hogy a bejelentéseket egyszerűbb elintézni akkor, ha kevesebb a bürokratikus szabály és egyszerűbb a feltételrendszer: ennek megfelelően a törvény általánosan minden bejelentés intézését előírja, és segíti a foglalkoztatókat abban, hogy egyértelmű szabályok mentén, egységesen intézzék a bejelentéseket” – mondta el a rendezvényen dr. Kupecki Nóra, a törvényt kidolgozó Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára.
A visszaélések bejelentéséről szóló 2019/1937. számú EU-irányelv rendelkezéseit az Országgyűlés a 2023. évi XXV. törvény (Panasztörvény) elfogadásával ültette át a magyar jogba. Az új szabályozás lehetőséget teremt a foglalkoztatói visszaélések, szabálytalanságok, jogsérelmek bejelentésére. A vállalatok szempontjából a törvénynek való megfelelés, a szankciók elkerülése számos kötelezettséget ró a piaci szereplőkre. Így a cégeknek ki kell alakítaniuk a visszaélések bejelentésére szolgáló belső csatornákat; ki kell választaniuk azokat, akik érdemben foglalkoznak a panaszok fogadásával és kezelésével; biztosítaniuk kell a bejelentések kivizsgálását és a bejelentő anonimitását, és egy sor egyéb, a szabályozáshoz kapcsolódó részletnek is meg kell felelniük.
Forrás: BKIK sajtóanyaga
