A bűnügyi vagyont érintő felszámolás új szabályai


Az alábbi cikk a az idén január elsejével módosított csődtörvény 49/D. §-a szerinti, a zálogjoggal biztosított hitelezői követelések kérdéskörét elemzi.


A jogalkotó önálló fejezetbe foglalta a bűnügyi vagyont érintő felszámolások kérdéskörét a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben (Cstv.). Az új szabályozás ismertetése előtt érdemes a Cstv. idén január elsejével hatályon kívül helyezett 6/A. §-ának rendelkezéseit megvizsgálni.

Eszerint, ha az adós gazdálkodó szervezettel szemben büntetőeljárást kezdeményeztek, de a felszámolási eljárás megindításához szükséges, a Cstv. által meghatározott feltételek fennállása esetén a felszámolási eljárás lefolytatásának gátját nem képezhette a büntetőeljárás megindításának ténye. Értelemszerűen az eljárást nem a büntetőbíróság kezdeményezte, hanem a cégbírósági eljárás során kérelemre vagy hivatalból indult, és a felszámolót vagy a bíróság vagy az ügyész értesítette, hogy a jogi személlyel szemben intézkedésnek lenne helye. Eme eljárás során a felszámoló a vagyontárgyat nem értékesíthette és nem oszthatta szét a hitelezők között (kizárólag engedéllyel). A korábbi szabályozás felfüggesztésnek nevezte ezt a korlátozást, ami a vagyontárgy vonatkozásában érvényesült. Minden más esetben, mint például a vitatott hitelezői igények elbírálása esetében folytathatta a felszámoló az eljárást.

A Cstv. új, ugyancsak idén január elsejétől hatályos 79/A. §-a pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor a törvényt az általános szabályoktól eltérően kell alkalmazni. A jogalkotó ezt követően értelmező rendelkezéseket iktatott be a jövőbeni félreértések elkerülése végett. Ha a felszámolási eljárás során jelentenének be bűnügyi hitelezői igényt, vagy a felszámolás elrendelésére bűnügyi igény alapján kerülne sor, a bíróságnak állami felszámolót kell kijelölnie. Ha van már kijelölt felszámoló, a bíróság az állami adó- és vámhatóság bűnügyi hitelezői igénybejelentésről való értesítésének kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül hoz végzést az új felszámoló kijelölésével kapcsolatban, valamint rendelkezik a felszámoló díjazásáról és költségtérítéséről. Ha a bűnügyi hitelezői igényt a felszámolási zárómérleg bírósági beterjesztéséig benyújtják, akkor azt a Cstv. 28. § (2) bekezdése alapján 40 napos határidőben bejelentettnek kell tekinteni. Ha az adós vagyonára büntetőügyben zár alá vételt, vagyonelkobzást, lefoglalást vagy elkobzást rendelnének el egy meghatározott vagyontárgyra, a jogi személy vagyonába nem tartozóként kellene kezelniük.

A) Ha a nyilvántartásba vett hitelezői követeléssel kapcsolatban zár alá vétel elrendelésére kerülne sor, azaz a felszámolási eljárás megkezdését követően foganatosítanának zár alá vételt, akkor a felszámoló a vagyonfelosztási javaslatban az erre a hitelezői igényre eső vagyont a hitelező jogszerzésével, de a zár alá vétellel terhelten szerezné meg. A hitelezői követelés helyébe lépő vagyonra a zár alá vétel külön intézkedés nélkül is kiterjedne.

A fenti esetben három eshetőséget határol el a törvény. Az első: ha a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtása előtt olyan vagyonelkobzást rendelnek el, amely nem minősül pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásnak, akkor a vagyonfelosztási javaslatot az A) pontban meghatározott hitelezői igény figyelmen kívül hagyásával kell elkészíteni. A második: ha a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtása után a felszámolási eljárás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése előtt olyan vagyonelkobzást rendelnek el, amely nem minősül pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásnak, akkor a felszámoló köteles a vagyonfelosztási javaslatot az A) pontban meghatározott hitelezői igény figyelmen kívül hagyásával átdolgozni és ismételten benyújtani a bíróságra. Az átdolgozott vagyonfelosztási javaslat benyújtását követően a bíróság hatályon kívül helyezi a felszámolás befejezését és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott korábbi végzéseket. A harmadik: az A) pontban megjelölt zár alá vett hitelezői igényre a büntetőeljárásban olyan vagyonelkobzást rendelnek el, amely nem minősül pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásnak és a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése vagy véglegessé válása után a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.évi V. törvény (Ctv.) alapján a megszűnt adóst megillető vagyonra vagyonrendezési eljárást folytat le hatóság hivatalból.

A fenti esetekben nem szerepelt a 49/D. § szerinti kategória. A törvényalkotó külön rendelkezéseket hozott az e kategóriába tartozó hitelezői igényekkel kapcsolatban.

B) Ha a zár alá vételt a 49/D. §-ban meghatározott, a zálogjoggal biztosított hitelezői követelésre foganatosítják, akkor a zálogjoggal terhelt vagyontárgy értékesítéséből vagy ezekkel a jogokkal biztosított hitelezői követelés behajtásából származó bevételből a jogosultnak (hitelezőnek) járó összeg a zár alá vett hitelezői követelés helyébe lép (erre is kiterjed a zár alá vétel hatálya). A felszámoló az összeget az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja. Itt hasonlóan kell eljárni, mint amikor nincs a 49/D. §-ban meghatározott követelés. (Érdekesség, hogy a törvény itt jogosultnak hívja a hitelezőt.)

Az A) pontban meghatározott esetekhez hasonlóan a 49/D. § kategóriájába tartozó követelés esetében is figyelmen kívül hagyja az új szabályozás a kielégítési elsőbbséget. A felszámoló – a vagyonfelosztási javaslat elkészítése során – nem veheti figyelembe a 49/D. § alapján besorolt követeléseket; ha már elkészítette a vagyonfelosztási javaslatot, akkor át kell dolgoznia és ismételten beterjesztenie a bíróságra.

Valószínűsíthető, hogy a jogalkotó a hatályos szabályozással az elkövetett bűncselekménnyel okozott vagyon hátrány miatt az állam részére biztosítékot képez. Az állam a fentiekben említett két esetben a vagyontárgy értékesítéséből vagy a hitelezői követelés behajtásából származó bevételből biztosít fedezetet a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére.

Az új szabályozással kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy a hitelintézetek által jogi személyeknek nyújtott, zálogjoggal biztosított kölcsönöket mennyire fogják befolyásolni a Cstv. új rendelkezései? Tekintettel az új szabályozásra nem élveznek elsőbbséget a zálogjoggal biztosított követelések, ami nagyban befolyásolhatja a folyósítás feltételeit és a felvehető összeg nagyságát. Melyik hitelintézet kölcsönözne bármekkora összeget is ingatlanfedezet nélkül vagy olyan ingatlanfedezettel, ahol felszámolás során nem érvényesülhetnek a zálogjogból eredő előnyök?

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 17.

A közbeszerzési öntisztázási eljárás legfontosabb lépései

A versenyjog és a közbeszerzési jog számos esetben szoros összefüggésben áll egymással, az olyan fogalmak, mint a kizáró ok vagy az öntisztázás mindkét jogi területen fontos szerepet tölt be, sok esetben közös értelmezési kerettel. Öntisztázás eljárás keretében, a közbeszerzésekből jogsértő magatartásukra tekintettel kizárt vállalkozások kérhetik megbízhatóságuk megállapítását, amely lehetővé teszi a közbeszerzéseken való ismételt részvételüket. Az öntisztázáshoz három kulcsfontosságú feltételnek kell sikeresen teljesülnie – ezeket mutatja be Csépai Balázs, a DLA Piper Hungary szenior versenyjogi ügyvédje.

2022. augusztus 17.

Munkaügyi viták – A munkaügyi jogvita

A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az munka törvénykönyvéből (Mt.) származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az Mt.-ből, kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. A viták e típusa a munkaügyi jogvita.

2022. augusztus 15.

GVH: a Vodafone kompenzálja a fogyasztókat

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Vodafone valótlanul hirdette korlátlanként egyes mobilnet-kiegészítő csomagjait. A cég elismerte a jogsértést és extra adatkerettel kompenzálja az érintett ügyfeleket, ezzel 60 millió forintra mérsékelte a rá kirótt bírságot – közölte a GVH.