A céges karácsonyi tombola szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legtöbb cégnél hagyománnyá vált a belső karácsonyi ünnepség rendezése. Valamelyik cég kisebbet, míg más cégek nagyobb méretű ünnepséggel lepik meg dolgozóikat. A nagyobb ünnepségeken pedig nem ritka a tombola játék szervezése, hiszen az emberek szeretnek szerencsét próbálni ezzel pedig a rendezvény hangulatát fokozzák a szervezők.

A tombola játék szervezése nem elhanyagolható előkészületeket igényel, hiszen néhány kivételtől eltekintve bejelentési kötelezettség terheli a tombola játékot szervező szerveztet.

A tombola játék szervezésének szabályait a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben találhatjuk (továbbiakban: Szjtv.).

A tombolajáték olyan nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék, amelynél a sorsjegyet kizárólag a rendezvény helyszínén jelen lévők között árusítják, a sorsolást a rendezvény helyszínén és annak ideje alatt tartják meg, továbbá a kibocsátott sorsjegyek száma (az árusítani tervezett sorsjegyek összessége) az 5 ezer darabot vagy összértéke a 2 millió forintot nem haladja meg továbbá a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.

Tehát ha egy szervezet 500 db sorjegyet vásárol, illetve kíván árusítani, a sorjegyek darabárát úgy kell meghatározni, hogy a megnyerhető ajándékok összértéke az árusított sorjegyekből befolyt összeg legalább 80%-át elérje. Azaz például, ha a megnyerhető ajándékok összértéke 200.000,-Ft, akkor a sorjegyek darabára 500,-Ft-nál nem lehet több, hiszen 500 db * 500,-Ft= 2.500.000, -Ft, ezen összeg 80%-a pedig pont 200.000, -Ft, így ezzel pontosan eleget tettünk a szabálynak. Ellenben, ha 1.000, -Ft-os darabáron árusítanánk a sorjegyeket, az már nem lenne megfelelő.

Az Szjtv. alapján a nevelési-oktatási intézmények bejelentési és végelszámolási kötelezettség nélkül szervezhetnek tombolajátékot, többek között idetartozik például az óvoda, általános iskola, gimnázium, bölcsőde, kollégium. Ám ennek feltétele, hogy az eladott sorsjegyek összértékét teljes egészében és igazoltan a játékosok részére előzetesen meghirdetett karitatív célra fordítják.

A nem nevelési-oktatási intézmények által szervezett tombolajáték esetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül szervezhető, azonban a tombolajáték szervezését a szerencsejáték-szervező legalább 10 nappal a tombolajáték meghirdetése előtt köteles bejelenti a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tombola lebonyolítását ellenőrizheti.

Ez a bejelentés postai úton, illetve elektronikusan e-papír útján is megtehető a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (továbbiakban: Hatóság) felé, amelyhez nincs külön formanyomtatvány kijelölve.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

  • a szervező neve (cége), lakóhelye (székhelye), fizetési számlaszáma,
  • a sorsjegyek ára,
  • a kibocsátásra kerülő sorsjegyek darabszáma,
  • a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzés (sorozat, sorszám stb.),
  • a sorsolásos játék nyereményalapja (nyereményalap= az eladott sorsjegyek darabszáma * a sorjegyek darabára)
  • a sorsolásos játék nyerőosztályai, a nyeremények leírása és értéke,
  • a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módja,
  • a sorsolás helye, ideje és lebonyolításának szabályai.

A bejelentés mellékletként elő kell terjeszteni a játékszabályzatot is.

Amennyiben a Hatóság megküldi a bejelentés nyilvántartásba vételéről szóló tájékoztatását, úgy a tombolajáték időpontja előtt legalább 10 nappal felügyeleti díj megfizetésére köteles a szervező. A fizetendő felügyeleti díj összege a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék (tombola) nyereményalapjának 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint. A felügyeleti díjat készpénz-átutalási megbízás vagy átutalás útján kell megfizetni a Hatóság felé, amelynek igazolását köteles a szervező eljuttatni a Hatóság részére az erre rendszeresített SZTFH-36 számú kitöltött formanyomtatvánnyal együtt.

Mindezeken túl, a tombolajáték lebonyolítását követő 150 napon végelszámolást kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a kibocsátott, játékra jogosított és az eladott sorjegyek számát, a játékból származó bevételt, a nyereményalapot, a játékosoknak átadott nyeremények értékét. Továbbá mellékelni kell a sorsolásról készített jegyzőkönyvet is. A végelszámolást tartalmazó bejelentés szintén megtehető postai úton, vagy elektronikusan, amelyhez nincs külön formanyomtatvány rendszeresítve.

Fontos még, hogy a sorsjegyeket szigorú számadású nyomtatványként meg kell őrizni, mind a nyertes, mind pedig az el nem adott sorsjegyeket is, amelyeket a Hatóság döntésének függvényében meg kell majd semmisíteni, a Hatóság végelszámolásra vonatkozó határozatának véglegessé válásától számított 30 napon belül. A megsemmisítésről pedig szintén jegyzőkönyvet kell majd készíteni.

Fentieket érdemes betartani mivel a tombola játék szabályainak megszegése esetén a Hatóság szankciót alkalmazhat.

A cikk szerzői dr. Molnár Gergő partner ügyvéd és dr. Bognár Ildikó ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A kulcs te vagy – Szervezetten a kibercsalások ellen

A magyarországi Kiberpajzs Program bemutatása is szerepelt az idei, immár a VII. Alternatív Vitarendezési Konferencián, melynek részleteit dr. Fülöp Katalin, a Magyar Nemzeti Bank vezető compliance szakértője ismertette.

2024. június 17.

Kampányt indít az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala a sportvilág IP jogsértései ellen

Európai lakosok milliói néznek illegálisan sporteseményeket és vásárolnak hamisított sporteszközöket, ami 850 millió eurós veszteséget okoz a gyártóknak – hívja fel a figyelmet az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) „Play Fair” (Játsszunk sportszerűen) kampányában a sportesemények kapcsán felmerülő IP (szellemi tulajdon) jogsértésekre. A kampány emellett ösztönzi a sportrajongókat a legális sportcsatornák követésére és az eredeti sporttermékek vásárlására is – olvasható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal honlapján.

2024. június 17.

111 jogorvoslati eljárást kezdeményezett tavaly a Közbeszerzési Hatóság

Összesen 2869 milliárd forint összértékben folytattak le eredményes közbeszerzéseket a magyarországi ajánlatkérők 2023-ban. A verseny fokozódott, hiszen tavaly eljárásonként átlagosan már 7,6 ajánlat érkezett a gazdasági szereplőktől. A közbeszerzések értékéből a kis- és középvállalkozások részesedése 8%-kal nőtt a megelőző évhez képest, így minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 58 forint került a kkv-szektorba – közölte honlapján a Közbeszerzési Hatóság.