A csődeljárás hasznáról közérthetően

Fizetésképtelenség alatt azt a helyzetet értjük, amikor egy adós cég nem képes megfizetni lejárt tartozását a hitelezőjének. A fizetésképtelenségi eljárás fogalma alá tartozik a felszámolási eljárás mellett a csődeljárás is. Ezen két eljárást gyakran összekeverik, ám lényeges különbség van aközött, hogy egy cég felszámolási eljárás, vagy csődeljárás alatt áll.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) szerint a felszámolási eljárás célja az, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők követelését a törvényben meghatározott módon kielégítsék, míg a csődeljárásnak az, hogy az adós vállalkozás megállapodást kössön a hitelezőivel úgy, hogy közben helyreállítsa fizetőképességét, és folytathassa tevékenységét. Az alábbiakban a csődeljárás folyamatát, illetve működését fogjuk röviden bemutatni.

Tapasztalataink alapján hazánkban kevés vállalkozó él a jogszabály által biztosított – az adós cég és a hitelező számára kölcsönösen előnyös – csődegyezségben és az azt követő reorganizációban rejlő lehetőségekkel. Önmagában a csőd bejelentése az illetékes bíróságon még csak haladékot ad a fizetés alól, de ezzel együtt egy lehetőséget is biztosít a hitelezőkkel való csődegyezség megkötésére és a további jogkövetkezmények elkerülésére.

A csődeljárás megindítását az adós – kérelem alapján – kezdeményezheti. A cég kérelméhez csatolnia kell többek között a három hónapnál nem régebbi beszámolóját, vagy közbenső mérlegét, a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és a lejáratok időpontját, az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot, valamint a társaság legfőbb szervének jóváhagyó határozatát is. A kérelemben nyilatkoznia kell továbbá az adósnak a vagyoni helyzetét bemutató adatokról, valamint a társaság ellen korábban elrendelt csőd- és felszámolási eljárásokról is.

Az említett kérelmet formanyomtatványon kell előterjeszteni, amelyet a 33/2009. (VIII. 26.) IRM rendelet 1–2. számú melléklete tartalmaz. A jogalkotó egyértelmű szándéka volt a formanyomtatványok megalkotásával, hogy ezek értelemszerű kitöltésével egyszerűen benyújtható legyen a kérelem. A csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet az adós cég székhelye szerinti törvényszéken kell benyújtani, ahol a Cstv. előírásai alapján a jogi képviselet kötelező.

Ha a kérelem azonnali visszautasítására nem kerül sor, úgy az illetékes bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak a Cégközlönyben történő közzétételéről.

A Cstv. alapján, ha a kérelmet a bíróság érdemi vizsgálata után nem utasítja el, akkor 15 napon belül végzéssel elrendeli a csődeljárás megindítását, és ez után haladéktalanul intézkedik a végzés Cégközlönyben való közzétételéről, amely bárki számára online módon elérhető. A csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a bíróság vagyonfelügyelőt is kirendel az adós társaság részére. A bíróság emellett gondoskodik arról is, hogy a cégjegyzékben az adós társaság cégneve mellett a „cs. a.” toldatot feltüntessék.

Emiatt fontos, hogy ha olyan vállalkozással állunk kereskedelmi vagy üzleti kapcsolatban, amelynek fizetőképessége veszélybe kerülhet, úgy rendszeresen kövessük a portálon az esetleges közleményeket, hogy le ne maradjunk a hitelezők számára a nyilvántartásba vételre nyitva álló határidőről.

A csődeljárás második szakasza a fizetési haladék (moratórium) időszaka, amely időszak alatt az adósnak lehetősége van csődegyezségi tárgyalás lefolytatására a hitelezőivel való megegyezés érdekében. A csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számítva az adóst fizetési moratórium illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, vagy az azt követően esedékessé vált pénzkövetelések vonatkozásában.

A fizetési haladék a közzététel utáni 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart, amely a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetében meghosszabbítható a csődeljárást kezdő időpontjától számított 240 vagy 365 napig. A fizetési haladék jogszabályban is deklarált célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében. A fizetési tilalom alól azonban van néhány kivétel, amelyeknél lehetséges a kifizetés, ilyen többek között a munkabérek, a tartásdíj, az életjáradék, a közműdíjak megfizetése.

Kiemeljük, hogy a moratórium nem szünteti meg az adós cég és a hitelező közötti jogviszonyokból eredő kötelezettségeket és jogokat, azonban az adós ellen végrehajtás nem rendelhető el és az adós számláinak terhére fizetési megbízás nem teljesíthető.

A fizetési haladék időtartama alatt az adós társaságnak készítenie kell egy reorganizációs programot, illetve egy egyezségi javaslatot, amelyet a hitelezők részére meg kell küldenie, és a csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belül egyezségi tárgyalást kell összehívnia. Az egyezségi tárgyalások eredményét az adós társaság köteles bejelenteni a bíróság részére.

A csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés meghozatalára abban az esetben kerül sor, ha létrejött a törvénynek megfelelő csődegyezség az adós és a hitelezők között, és azt a bíróság jóváhagyta. Ha az egyezség nem jött létre a felek között, vagy a jogszabályokban foglaltaknak az nem felel meg, a bíróság a csődeljárást megszünteti és ebben az esetben hivatalból meg kell indítania az adós ellen a felszámolási eljárást is.

Jól látható tehát, hogy egy fizetésképtelenné vált gazdasági társaság számára a csődeljárás egy utolsó esélyt jelent arra, hogy megállapodjon a hitelezőivel és kielégítse a követeléseiket, ezzel megmenekülve a felszámolás jogkövetkezménye alól.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Zalavári György senior partner ügyvéd és dr. Pál Gergely Csaba ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Két munkavállaló egy munkakör – a munkakörmegosztás szabályai
2019. október 17.

Két munkavállaló egy munkakör – a munkakörmegosztás szabályai

A leggyakoribb munkaviszonytípus az, amikor egy adott munkaszerződést egy munkáltató és egy munkavállaló köt meg. Előfordulhat azonban az, hogy akár munkavállalói, akár munkáltatói oldalon több személy van jelen. Előbbi esetében munkakörmegosztásról, utóbbi esetben pedig több munkáltató által létesített munkaviszonyról beszélhetünk. Jelen írásunkban a munkakör megosztására fókuszálunk.

III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia – Ahol mindenki győztes
2019. október 15.

Idén november 19-én a Wolters Kluwer Hungary Kft. a Magyar Versenyjogi Egyesülettel közösen immáron harmadik alkalommal rendezi meg versenyjogi tematikájú tanácskozását. A Hilton Budapest City Hotelbe ebben az évben is sok szeretettel várjuk a vállalati jogtanácsosokat, ügyvédeket, illetve a jogterülettel munkájuk során egyéb úton kapcsolatba kerülő szakembereket.