Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Miközben a közép-kelet-európai vállalkozások nagy többsége arra számít, hogy a világjárvány felpörgeti a digitalizációs folyamatokat, a jogtanácsosok mindennapjai részévé válik az etika és a technológia összehangolása – állapítja meg a CMS.
Számos szektorban a közép-kelet-európai vállalatok jelentős része úgy véli, hogy a digitalizálás kulcsfontosságú ahhoz, hogy olyan üzleti célokat tudjanak megvalósítani, mint a költségek csökkentése, a termelékenység növelése vagy a versenyképesebbé válás. A CMS nemzetközi ügyvédi iroda által végzett, a közép-kelet-európai országok digitális jövőjét feltáró felmérés során a régió cégeinek csaknem kétharmada (65 százalék) megerősíti, hogy a digitalizáció kiemelt fontosságú a fenti célok megvalósításához.
A digitalizáció folyamata már a Covid-19 kitörése előtt is zajlott, azonban a világjárvány kitörése kétségtelenül előtérbe helyezte a közép-kelet-európai vállalkozások digitalizációs menetrendjét: a válaszadók 38 százaléka hajtott végre vagy kezdeményezett új projekteket ezzel kapcsolatban, míg 45 százalék szerint a járvány felgyorsította a már folyamatban lévő projekteket.
A válaszadók többsége (92 százalék) úgy véli, hogy a világjárvány meggyorsítja a vállalatok által tervezett digitalizációs folyamatok megvalósulását, és csaknem kétharmada (65 százalék) a digitalizáció támogatása miatt felmerülő informatikai költségek növekedésére számít jövőre. A válaszadók szerint a pénzügyi szolgáltatások és az élettudományok azok a kulcsfontosságú ágazatok, amelyekben várhatóan a világjárvány okozta visszaesés vezérli majd leginkább a digitalizációs folyamatokat, ezeket követi a feldolgozóipar, az autóipar és az energia szektor. A vállalkozások csupán 6 százaléka késleltette digitális projektjeit a pandémia miatt.
„A Covid-19 továbbra is fennálló globális hatása ellenére biztató, hogy sok vállalat Közép-Kelet-Európában vagy rálép a gázpedálra, vagy jelentősebb erőforrások allokálását tervezi a digitalizálás érdekében” – jelenti ki Petrányi Dóra, a CMS közép-kelet-európai régiós ügyvezető igazgatója. „Számos közép-kelet-európai országban már kiváló minőségű digitális infrastruktúrával rendelkezünk, nagy sebességű szélessávval, e-kereskedelemmel és 4G szolgáltatással. Ahhoz azonban, hogy a többi fejlett országgal egyenrangúak lehessünk, digitálisan versenyképesebbé kell válnunk olyan új technológiák révén, mint az 5G hálózatok és a mesterséges intelligencia, a szükséges szabályozási keretek és szabványok támogatásával.”
Talmácsi Éva, a CMS közép-kelet-európai TMT csoportjainak társvezetője hozzáteszi: “Nyugat-Európához hasonlóan a közép-kelet-európai országok versenyképességének fő forrása az 5G technológia lesz, azonban még le kell küzdenünk néhány akadályt annak teljes kiaknázása érdekében, mivel az európai 5G szabványosítás még nem fejeződött be. Habár már több hálózati megosztás történik, például Csehországban, Lengyelországban, Romániában és Magyarországon, nemzeti szinten a szabályozóktól eltérő megközelítéseket látunk, amelyekkel foglalkozni kell az 5G-képes technológiák szélesebb körű telepítése érdekében. Amint ez megtörténik, ez jelentős hatással lesz a meglévő iparágakra és a mindennapi életünkre az egész régióban.”
Az AI lehet a kulcseszköz
A digitális átalakulás felé tett erőfeszítések részeként számos vállalkozás Közép-Kelet-Európában a mesterséges intelligenciát (AI) tekinti a változás kulcsfontosságú eszközének, amely olyan megoldásokat valósít meg, amik hozzájárulnak a jobb és gyorsabb termelékenység és a hatékonyság eléréséhez.
A megkérdezettek valamivel több mint fele (58 százalék) már használ mesterséges intelligencia-megoldásokat, míg jelentős többségük (83 százalék) tervez mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházásokat.
Egyes szektorokban az AI-ban rejlő potenciálok a vállalkozások számára nem feltétlenül aggálymentesek. Jelentős hányaduk (86 százalék) tart a lehetséges jogi felelősséggel kapcsolatos problémáktól, míg 60 százalékuk vagy mérsékelten, vagy nagyon aggódik a biztonsági kockázatok miatt. Jelenleg a válaszadók mindössze 4 százaléka gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia túlszabályozott, míg több mint a felük (60 százalék) azt szeretné, hogy további útmutatásokat és szabályozásokat vezessenek be a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.
Az adatok mindenek felett
A felmérés megerősítette, hogy a közép-kelet-európai vállalatok körében kétségtelenül az „adatok a legfontosabbak”. A vállalkozások négyötöde (80 százalék) úgy véli, hogy az adatok rendkívül fontos szerepet töltenek be, háromnegyedük vagy jelenleg végez adatelemzéssel kapcsolatos beruházásokat (62 százalék), vagy hamarosan tervez ilyet (12 százalék). Ezek a vállalkozások az adatelemzés fő felhasználóiként a marketing és értékesítési, valamint a kutatási és fejlesztési részlegeiket említik.
A válaszadók csupán 1 százaléka állítja, hogy nem tartja az etikát az üzleti tevékenység szerves részének. Az adatok védelme, a humán költségek figyelembevétele és a márkaértékekkel kapcsolatos döntések olyan etikai kérdések, amelyekben szinte minden (98 százalék) válaszadó egyetért és ezek részét képezik a jelenlegi vállalati irányelveknek és politikának.
„Az etika már nem csak egy feladat, amit ki kell pipálni, hanem tudatos értékvezérelt folyamat, amely alapos gondolkodást foglal magában. Fontos, hogy megfelelő egyensúly legyen a vállalati magatartásban a törvénynek való megfelelés és az etikus viselkedés között, mivel ez a kettő nem mindig egyenlő. Ezért a vállalatok etikai irányelveit felül kell vizsgálni a jelenlegi digitális kihívások kezelése érdekében, beleértve annak felismerését, hogy bizonyos adatok felhasználása az adott technológia által milyen következményekkel járhat.
A jogtanácsosok, illetve az adatvédelmi vezetők számíthatnak rá, hogy az etika a mindennapi életük fontos részévé válik” – állítja Olga Beljakova, a CMS közép-kelet-európai TMT csoportjainak társvezetője.
A jogtanácsosnak értenie kell a technológiához
Az etikai egységesség a vállalatok körében részben az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) következménye, amely 2018 májusában lépett hatályba az Európai Unió egész területén, és hozzájárult a kulturális és jogi háttér átalakításához a tekintetben, hogy a vállalatok miként tárolnak, kezelnek és használnak fel ügyféladatokat.
Clive Gringras, a CMS London TMT csoportjának vezetője hozzáteszi: “Mi a jogtanácsosok feladata? A jogi csapat egyre több tagjának értékelnie kell majd a technológiát, vagy azért, mert a vállalatok végül versenybe szállnak a technológiával, vagy mert csökkenteni fogják technológiai ügyleteiket. Ezért a házon belüli csapatoknak fel kell zárkózniuk és ki kell képezniük magukat technológiailag, amelynek alapvető készségnek kell lennie, nem pedig egy mellék szakiránynak, vagy specializálódásnak. A jogi csapatban mindenkinek értenie kell a technológiához.”
(Jogászvilág)
