A felmondási tilalom újraszabályozása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Módosulna a jogszabálytervezet szerint a kismamákra vonatkozó felmondási tilalom.
Már tavaly ősszel felmerült a Munka Törvénykönyvének egy nagyobb horderejű módosítása, amelynek tervezete olvasható is volt, azonban annak Országgyűlés általi tárgyalására és elfogadására akkor nem került sor. Most ismét napirenden van a törvénymódosítás, a tavalyi tervezethez képest jelentősen eltérő normaszöveggel. A törvényalkotási program a Munka Törvénykönyve módosításának tárgyalását 2016. februárra, elfogadását 2016. áprilisra tervezte. A módosításra irányuló törvényjavaslat ennek ellenére jelenleg az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága előtti eljárás szakaszában van.
A tervezet szerint a kismamákra vonatkozó felmondási tilalmat újraszabályoznák. A hatályos szabályok szerint nem szüntethető meg a munkaviszony munkáltatói felmondással várandósság, valamint az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, de legfeljebb annak megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A felmondási tilalomra a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha az azt megalapozó körülményről a munkáltatót tájékoztatta. Az Alkotmánybíróság 17/2014. (V.30.) AB határozata alapján 2014. június 1-től nem követelmény, hogy a tájékoztatásra előzetesen, a felmondás közlése előtt kerüljön sor. Ez a módosítás azonban nem eredményezte azt, hogy a munkavállaló ne lenne köteles védettségéről tájékoztatni a munkáltatót, legkésőbb a felmondás közlésekor, ez ugyanis az általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettségéből is következik. A döntés eredményeképp újra irányadóvá vált az a korábbi bírói gyakorlat, miszerint a munkavállaló nem hivatkozhat a munkaviszony jogellenes megszüntetésére, ha a felmondás közlésekor nem tájékoztatta a munkáltatót az általa tudott védett állapotról.
A törvényjavaslat a tájékoztatási kötelezettségen nem változtat, ugyanakkor a Munka Törvénykönyvének előzőekben kifejtett rendelkezését kiegészíti azon szabállyal, miszerint a munkáltató a felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a felmondást írásban visszavonhatja. Ez a szabály azon esetre nyújt megoldást, amikor a nő a felmondás közlésekor maga sem tudott a várandósságáról, így a felmondás közlésekor még nem is hivatkozhatott rá. Az AB határozat folytán újra irányadóvá vált bírói gyakorlat szerint ugyanis a munkavállalót ebben az esetben is megilleti a felmondási védelem. Ez a munkáltatót gyakorlatilag lehetetlen helyzetbe hozza, hiszen ha a nő a felmondás közlése után megtudja, hogy már a felmondás közlésekor várandós volt, hivatkozhat a munkaviszony jogellenes megszüntetésére, és követelheti annak jogkövetkezményeit, ami azonban a munkáltató számára elkerülhetetlen kockázatot jelent.
Ezt a lehetetlen helyzetet kívánja orvosolni a Munka Törvénykönyvének módosítása azzal, hogy a munkáltató számára megteremti a védett státuszú nővel közölt felmondás visszavonásának lehetőségét, ha a munkavállaló a felmondás közlését követően adott tájékoztatást a felmondás közlésekor már fennálló, azonban akkor még általa sem tudott védett állapotáról.
A felmondás visszavonása esetén a munkaviszony továbbra is, folyamatosan fennáll. A felmondás közlése és visszavonása között munkajogilag azonban keletkezik egy „üres tér”, amelynek rendezésére a törvényjavaslat a jogellenesen megszüntetett munkaviszony helyreállítása esetén irányadó szabályokat rendeli alkalmazni. Azaz a felmondás közlése és visszavonása közötti időtartamot a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultságok (pl. szabadság, végkielégítés, felmondási idő) tekintetében munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. A kieső időtartamra meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét és egyéb járandóságát. Az elmaradt munkabér mértékénél a távolléti díjat kell figyelembe venni. További kárt csak az előzőek szerint megfizetett munkabéren felül, a felmondás visszavonásával összefüggésben követelhet a munkavállaló. Például, ha a munkavállaló a felmondás közlését követően beiratkozik egy nyelvtanfolyamra, hogy nyelvtudását felfrissítve álláskeresési esélyeit növelje, majd megtudja, hogy már a felmondás közlésekor állapotos volt, és a munkáltató erre tekintettel a felmondást visszavonja, a tanfolyam befizetett díja kárként követelhető.
Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell azonban vonni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.
A felmondás visszavonása, amennyiben a jogalkotó azt elfogadja, a törvénymódosítás hatályba lépését követően közölt munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatok esetén lesz alkalmazható.
Európai uniós irányelvnek történő megfelelést szolgál az a tervezett módosítás, amely hatályon kívül helyezi azt a szabályt, miszerint a gyermeknevelés céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság alapján járó felmondási védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi. Ez a szabály ugyanis nem felel meg a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség követelményének.