A fiatalok első lakásvásárlásához szükséges önerő felezése élénkíti az ingatlanpiacot


A fiatalok lakásvásárlásához szükséges önerő felezése élénkíti az ingatlanpiacot és a hitelpiacot is ingatlanpiaci szereplők szerint; az MTI-nek pénteken eljuttatott közleményeikben azt írták, a fővárosi átlagárak alapján nagyjából 3,5 millió forintos önerőre lesz jövőre szüksége egy fiatalnak ahhoz, hogy hitel segítségével megvegyen egy kisméretű lakást jövőre, de magasabb törlesztőrészlettel kell kalkulálniuk.

Az ingatlan.com és a money.hu közös közleményében Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője emlékeztetett rá, hogy a lakáshiteles ingatlanvásárlásnál minimum 20 százalékos önrészt kell vállalniuk a vevőknek jelenleg, azaz a vételár ötödét kell saját erőből finanszírozniuk. A jegybank azonban a fiatalok első lakásvásárlásánál jövő év első felében 10 százalékra csökkentené ezt a határt.

Hozzátette, a legkisebb alapterületű lakások kiemelten népszerűek az első lakásvásárlást tervező fiatalok körében. Az ingatlan.com adatai szerint a maximum 40 négyzetméteres fővárosi lakóingatlanokat október közepén átlagosan 34,8 millió forintért kínálták eladásra, kerületenként azonban nagy a szórás. A III., a XI., XIII. és XIV. kerületekben a garzonlakások átlagára 33-45,5 millió forint. A XX., XXI., és a XXIII. kerület a legolcsóbb, ahol átlagosan 26,5-27,8 millió forintért hirdetik a kis lakásokat.

Korponai Levente, a money.hu vezetője a közleményben kifejtette, a jelenlegi fővárosi átlagárakból kiindulva nagyjából 3,5 millió forintos önerőre lesz jövőre szüksége egy fiatalnak ahhoz, hogy hitel segítségével ingatlant vegyen. Ez ugyan fele akkora, mint amit idén kellene előteremtenie, ugyanakkor a hitelösszeget mindenképp növeli majd az alacsonyabb önerő.

A Duna House közleményében Fülöp Krisztián a Credipass magyarországi vezetője szintén azt emelte ki, hogy az alacsonyabb önerőhöz magasabb hitelösszeg is párosul, ami miatt a JTM-re, a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra vonatkozó szabályokra kell figyelni, és az ingatlanválasztás előtt pénzügyi szakértő segítségével kiszámítani, hogy pontosan mekkora hitelösszegre lesznek jogosultak a fiatal otthonteremtők.

Példaként említették, hogy jelenleg egy átlagos, 40 millió forint értékű, fővárosi, élhető méretű ingatlan megvásárlásához 8 millió forint kiindulási alapra van szükség, amely mellé, ha nem áll rendelkezésre egyéb forrás, 32 millió forint összegű piaci jelzáloghitel szükséges. A kölcsön törlesztése 20 éves futamidőnél, 10 évre fixált, 7-7,5 százalékos kamattal rendelkező konstrukciónál körülbelül 250 ezer forintos havi kiadást jelent az ügyfél számára. Ekkora hitelösszeget azonban csak azoknak az igénylőknek hagy jóvá a bank, akik minimum kevéssel több mint félmillió forint igazolható jövedelemmel rendelkeznek havonta. Amennyiben az új szabályzás életbe lép, akkor ugyanezen ingatlan megvásárlásához 4 millió forint önerőre lesz szükség, azonban a magasabb, 36 millió forintos hitel havi törlesztéséhez (280-290 ezer forint) 560-600 ezer forintos jövedelemmel kell majd rendelkezniük az ügyfeleknek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Így gondolkoznak a vagyonosok a jövőről – egy vagyontervezési felmérés eredményei

A Jalsovszky vagyontervezéssel foglalkozó üzletága, a Jalsovszky Private 2024 nyarán felmérést végzett több, mint 100 ügyfele körében. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett ügyfelek milyen céllal és módon hozták létre vagyonkezelési (különösen bizalmi vagyonkezelési és vagyonkezelő alapítványi) struktúráikat és hogyan gondolják a vagyonkezelésbe átadott, több mint 2,5 milliárd eurónyi vagyont a jövőben működtetni, kezelni. A felmérés pár kifejezetten érdekes eredménnyel és tanulsággal is szolgált.

2024. október 3.

Mi is az a névfoglalás?

Mi történik, ha egy másik vállalkozás tulajdonosainak is eszébe jut a cégalapítást tervezők előre megálmodott cégneve, és azzal korábban megalapítják a saját gazdasági társaságukat? Erről rendelkezik a névfoglalás „intézménye”.

2024. október 1.

Biztonsági és jogi következményei is lehetnek az illegális szoftverhasználatnak

A digitális kor kihívásai között kiemelt helyet foglal el a szoftverek jogtiszta használatának kérdése. A globális trendeknek megfelelően már Magyarországon is jelentős hangsúly helyeződik erre a területre, ugyanis egyre többen ismerik fel, hogy az illegális szoftverhasználat nem kevés kockázattal jár. Nemcsak biztonsági, hanem gyakran jogi problémákat is előidézhet, ami különösen a vállalatok számára okozhat igen komoly kellemetlenségeket.