A futárok munkáltatója a futárcég?


A címbeli kérdésre kereste a választ a Kúria egy konkrét ügyben, és a 2023. december 13-án meghozott Mfv.VIII.10.091/2023/7. számú, jelenleg Magyarországon tömegesen kötött, hasonló jogviszony tekintetében kiemelkedő jelentőségű ítéletében rögzítette álláspontját.

A Kúria előtt zajló perben az volt a központi kérdés, az ételfutárként, megbízási szerződéssel, az ételfutár-applikációt működtető alperesnek dolgozó egyéni vállalkozó felperes jogviszonya értelmezhető-e munkaviszonyként?

Látható a joggyakorlat bizonytalansága az ügyben annyiban, hogy az egyes bíróságok is eltérő álláspontot fogalmaztak meg az eddig még precedens nélküli kérdésben. A keresetet elutasította az elsőfokú bíróság, majd ezt az ítéletet a másodfokú bíróság megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperes munkaviszonyban állt az alperesnél. Végezetül a Kúria a jogerős másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet hagyta helyben, vagyis arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkaviszony nem állt fenn.

A Kúria szerint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 42. §-ának (2) bekezdése és 45. §-ának (1) bekezdése alapján nem állt fenn a perbeli esetben minden, a munkaviszonyt meghatározó feltétel. Ezek közé tartozik többek között az alá- és fölérendeltségi viszony, a széles körű, a munkavégzés helyére, idejére, módjára is kiterjedő utasítási és az ezt biztosító ellenőrzési jog a munkáltató oldalán, továbbá a munkaeszközök munkáltató általi biztosítása.

A szolgáltatáshoz kapcsolódott vendéglátóipari egységekből történő ételkiszállítás volt a futár feladata, és e megbízásokat az applikáción keresztül az alperestől kapta. A futárnak viselnie kellett az alperes marketingjéhez tartozó arculati elemekkel ellátott ruházatot, és használnia kellett a szintén az alperes dizájnját megjelenítő, általa biztosított tárolóeszközt. A felperessel szemben az volt az elvárás, hogy az általa önállóan megválasztott aktív időszakában, ha megkeresés érkezik hozzá, akkor azt hetvenöt másodpercen belül fogadja, és az után teljesítse. A felperes a tevékenységet saját munkaeszközeivel végezte, azokat nem az alperes biztosította számára.

A Kúria szerint azonban az a körülmény, hogy a foglalkoztató bizonyos körben felügyeli és meghatározza a futár számára a feladatok teljesítésének elvárt módját, és megkövetelte a brand megjelenítését segítő színeket és az egyéb marketingelemeket a felperes ruházata és a kiszállításra használt tárolóeszköz kapcsán.

A Kúria szerint a munkaviszonyra jellemző széles körű munkáltatói utasítás lehetősége ez esetben nem jelent meg, a felperes önállóan, nem az alperes szervezetében végezte tevékenységét, amelynek jelentős részében önállóan határozta meg annak körülményeit, időbeosztásáról is maga döntött.

A végleges bírósági ítélet szerint a díjazás rendszeres, kétheti visszatérő megjelenése önmagában nem csak a munkaviszony jellemzője, ezt egy folyamatos, tartós megbízási jogviszony tulajdonságaként is el lehet fogadni.

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.