A hét jogesete: jogellenes elbocsátás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több alperes az őrzési tevékenységre kötött szerződéssel ellentétesen vont be alvállalkozót a szerződés teljesítésébe,  a felperes munkaviszonyának megszüntetésére egyoldalú munkáltatói intézkedéssel keresőképtelensége alatt és szóban került sor, ezért a másodrendű alperesnél fennálló munkaviszony megszüntetése jogellenes volt  – döntött a Kúria.

A felperes keresete annak megállapítására irányult, hogy 2007. október 18-ától 2008. április 15-éig munkaviszonyban végzett biztonsági őrként őrzési feladatokat D-n a B. Szakáruházban, és a munkaviszonyát jogellenesen szüntették meg. Kérte ennek jogkövetkezményeiben marasztalni elsődlegesen a II.r. alperest, másodlagosan az I.r. alperest, harmadsorban a III.r. alperest munkáltatói minőségük megállapításával.

A munkaügyi bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy a felperes 2007. október 18-ától 2008. április 15-éig a II.r. alperessel állt munkaviszonyban, amelyet a II.r. alperes jogellenesen szüntetett meg. Megállapította, hogy a felperes a munkáját a perbeli időszakban munkaszerződés nélkül végezte.

Hosszú vállalkozói lánc

A biztonsági őrszolgálat ellátására a III.r. alperes  2007. augusztus 22-én kötött megbízási szerződést a II.r. alperessel. A II.r. alperes és az I.r. alperes között már 2006. január 1-jén létrejött alvállalkozói szerződés személyi és vagyonőri feladatok ellátására, melynek a 2007. október 1-jei módosítása a III.r. alperesre is kiterjedt.

Az I.r. alperes 2007. augusztus 17-én kötött alvállalkozói szerződést az R. S. Bt-vel a III.r. alperes személyi- és vagyonőri feladatainak ellátására, majd az R. S. Kft. az L. S. Kft-vel, és e gazdasági társaság az A. S. Kft-vel, ez utóbbi pedig a B. Kft-vel.

A szerződési láncolatban az elsőfokú bíróság álláspontja szerint elsődlegesen az őrzési feladatokra megbízást adó III.r. alperes és a vele szerződő II.r. alperes közötti megállapodás tartalmának volt jelentősége.

A munkaügyi bíróság hivatkozott a személyi- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 14. §-ára, amely előírja, hogy az őrzési tevékenység teljesítése érdekében további vállalkozással kizárólag az eredeti megbízást adó előzetes hozzájárulásával köthet szerződést a vállalkozó. A III.r. alperes jogi képviselőjének perbeli nyilatkozata szerint azonban alvállalkozó igénybevételéről bejelentés a II.r. alperes részéről nem történt.

A munkaügyi bíróság jogerős részítéletével az I. és a III.r. alperesekkel szemben a felperes keresetét elutasította.

Másodfokon sem változott a megítélés
 

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta.

A II.r. alperes által a jogerős határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem alaptalan.

A perben nem volt vitatott, hogy a peresített időszakban a felperes a feladatteljesítés külső jegyei alapján a II.r. alperesnél végzett munkát: a II.r. alperes által kiadott őrzési utasításban meghatározottak szerint, a II.r. alperes formaruhájában és kitűzőjének viselésével.

A munkaviszony létesítéséről legelőször a II.r. alperes képviseletében eljáró B. J-vel tárgyalt. A perben nem merült fel bizonyíték arra, hogy a felperest tájékoztatták volna arról, hogy a munkáltatója nem a II.r. alperes. Erre tekintettel a II.r. alperest terhelte annak kétséget kizáró bizonyítása, hogy a felperes nem az ő munkavállalója volt.

Az eljáró bíróságok helytállóan értékelték a II.r. alperes terhére a 2005. évi CXXXIII. törvény 15. § rendelkezéseinek a megsértését. E törvény 14. és 15. § rendelkezései azt a célt szolgálják, hogy az őrző-védő tevékenységet ténylegesen ellátó személy minősége és hovatartozása nyomon követhető legyen. Ezért a vállalkozási szerződések, valamint a szerződést ténylegesen teljesítő személyek és azok megbízója nevének nyilvántartásának hiányára előnyök szerzése végett a II.r. alperes jogszerűen nem hivatkozhatott.

Mind a II.r., mind az I.r. alperes az őrzési tevékenységre kötött szerződéssel ellentétesen vont be alvállalkozót a szerződés teljesítésébe, sőt a peradatok alapján további alvállalkozók bevonására is sor került.

Nem volt vitatott, hogy a felperes munkaviszonyának megszüntetésére egyoldalú munkáltatói intézkedéssel keresőképtelensége alatt és szóban (azaz az Mt. 87. § megsértésével) került sor, ezért a II.r. alperesnél fennálló munkaviszony megszüntetése jogellenes volt.

---