A hét kérdése: hogy lehet párhuzamosan Ausztriában dolgozni?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon működő Kft. hazai állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Milyen szabályokat kell betartaniuk?


Magyarországon működő Kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4X8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar Kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket).

A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére?

Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának?

A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25 százalékot (heti 1X8 óra)?

183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie?

Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, magyar, illetve az osztrák munkáltatónak?

1-2 tanulmányban olvasott információ alapján a munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szüksége-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek?
Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?

CAFETERIA – Lakáscélú támogatás alapjai és gyakorlati megvalósítása

2014. szeptember 30., Budapest

Lakáscélú támogatás a juttatási rendszerben
Törvényi keretek
Az adómentesség kulcskritériumai
Mi számít lakáscélú hitelnek, és melyek nem sorolhatók ebbe a kategóriába?
Mit várhat el a munkáltató az együttműködő hitelintézettől?
Munkavállalók együttműködése a hitleintézettel – kulcskérdések, melyek nélkül nem ér célba a munkáltatói támogatás

További részletek és jelentkezés>>

 

Amennyiben a Kft. a munkavállalóját ideiglenesen (legfeljebb két évig) Ausztriába kiküldetéssel munkavégzésre irányítja, lehetőség van arra, hogy a kiküldetés időtartama alatt Magyarország tb-rendszerében maradjon, azaz a társadalombiztosítási járulékokat továbbra is Magyarországon kell megfizetni.. A magánszemély adóügyi illetőséggel továbbra is Magyarországon bír, ha ez az időtartam 6 hónap. Ausztriában nem kell a magánszemélynek munkavállalási engedélyt beszereznie. Előfordulhat azonban, hogy Ausztria hatósága előzetes nyilatkozatot követel meg a tervezett kiküldetésről a magánszemélytől. Ezt a nyilatkozatot a munkaadó Kft-nek nek elkészítenie.

A magyar jog alkalmazandóságáról és a biztosítási jogviszony fennállásáról szóló igazolást az illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervtől kell kikérnie a munkáltatónak. A kérelmet az OEP-nél erre rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni. Az illetékes szerv a fentiek tanúsítására az A1 jelű igazolást állítja ki. Ezen igazolás 24 hónapra szól, de méltánylást érdemlő körülmények indokolhatják a kivétel megállapítását, a munkáltató kérelmezheti, hogy az A1 jelű igazolást legfeljebb 5 évre adják ki.

További felmerül kérdésekre egyértelmű választ a kiküldött munkavállalókkal foglalkozó összekötő hivatal vagy az egyablakos ügyintézési pont adhat, ezután Ausztriában kell érdeklődni.

A munkáltatónak kötelessége, hogy a kiküldés időtartama alatt megfeleljen az Ausztriában a munkavállalók védelmére vonatkozó hatályban lévő alapvető szabályoknak, így többek között a minimálbér, a munkaidő stb. tekintetében.

Abban az esetben Magyarországon adóztatható a magánszemély jövedelem, ha három feltételnek megfelel.
1. 183 napot nem haladja meg a kiküldetés
2. a díjazást tekintve a mo-i kft. nem bír illetőséggel Ausztriában
3. a díjazást költségét nem az Ausztriában viselik

Ha e három feltétel bármelyike hiányzik, akkor a jövdelem adóztatásának joga Ausztriát illeti meg, a külföldi munkavégzésből (kiküldetésből) származó jövedelem Ausztriában lesz adóköteles. A mo-i adóztatás csak abban az esetben következik be, ha a három feltétel együttesen teljesül.

A kérdésben leírtak alapján a külföldi munkáért járó bért a magyar Kft. átterheli a külföldi kapcsolt vállalkozásának, így a három feltétel együttesen nem teljesül, a külföldi munkavégzésre tekintettel kifizetett (juttatott) valamennyi jövedelem Ausztriában lenne adóköteles. Amennyiben a 183 napot meghaladja a tartózkodás hossza, akkor már két feltétel nem teljesülne, így biztos, hogy Ausztirában adózik a magánszemély jövedelme.

A kérdéseket Győri Éva szakértőnk válaszolta meg. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

Innovatív vezetői eszköztár
A Business Coach Kft. és a Wolters Kluwer Kiadó közös szervezésében 2014. szeptember 19-étől indítjuk 10+1 alkalomból álló INNOVATÍV VEZETŐI ESZKÖZTÁR programsorozatunkat, mely az összes témát érinti, amit egy mai vezetőnek tudni érdemes.

Modulok:

Ön és emberismeret; Érzelmi intelligencia a vezetésben; Vezetői kommunikáció- Asszertivitás; XXI. századi motiváció; Helyzetfüggő vezetés; Prezentáció, moderáció és értekezletvezetés; Időgazdálkodás- Delegálás- kontrolling;  Konfliktuskezelés, változásmenedzselés; Projektmenedzselés és időgazdálkodás; Stresszkezelés és Work-Privat Life-Balance; Munkajog a gyakorlatban

Helyszín: Business Coach Kft., 1062 Budapest Andrássy út 98.

További részletek és jelentkezés >>


Kapcsolódó cikkek

2024. április 23.

A jegybank felméri a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A kriptopiaci szereplők, így a kriptoeszköz-szolgáltatók szabályozott keretek között történő engedélyezéséről és felügyeléséről szóló uniós és magyarországi jogszabályok elfogadásával párhuzamosan a jegybank felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni a piacon – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

2024. április 19.

Jogi tudatosság a profit érdekében

Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.