A hét kérdése: határozott idejű munkaviszony


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2014 áprilisában létszámleépítést hajtottak végre cégünknél. Ennek keretében a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő „A” munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre került. Abban kérném segítségüket, hogy ilyen esetben ez hogyan hat ki a határozott időre foglalkoztatott „B” munkavállaló munkaviszonyára?


2013. májusában egyik munkavállalónk („A” munkavállaló) gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Ezen munkavállalónk helyettesítésére határozott időre felvettünk egy másik munkavállalót („B” munkavállaló). „B” munkavállaló munkaszerződésében a munkaviszony időtartama a következőképpen került meghatározásra: „a munkaviszony határozott időre, „A” munkavállaló gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságának időtartamára szól”.

2014 áprilisában létszámleépítést hajtottak végre cégünknél. Ennek keretében a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő „A” munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre került. Abban kérném segítségüket, hogy ilyen esetben ez hogyan hat ki a határozott időre foglalkoztatott „B” munkavállaló munkaviszonyára?

Amennyiben a létszámcsökkentés keretében „B” munkavállaló munkaviszonyát is meg kívánjuk szüntetni, akkor rá vonatkozóan a határozott idejű munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell-e alkalmazni (bár ilyenkor nehezen lehetne értelmezni a határozott időből hátra lévő időre járó távolléti díj mértékét (Mt. 79. §)? Esetleg automatikusan megszűnik a munkaviszonya, mivel „A” munkavállaló gyermek gondozása céljából igénybe vett szabadsága a közös megegyezésre figyelemmel megszűnik?

Válasz:

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint a határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni [Mt. 192. § (1) bekezdés]. Jogszerű módja a határozott idő kikötésének, hogy azt egy munkavállaló távollétének idejeként, a fizetés nélküli szabadság időtartamában határozzák meg.

Mivel a helyettesített munkavállaló fizetés nélküli szabadsága értelemszerűen megszűnik a munkaviszonyával együtt, ilyenkor a helyettesítő (határozott időre foglalkoztatott) munkavállaló munkaszerződése szerinti bontó feltétel bekövetkezik.

Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása

Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés

Lapozzon bele a kiadványba >>>

Ebben az esetben tehát a helyettesített és a helyettesítő munkavállaló munkaviszonya ugyanabban az időpontban szűnik meg. Mivel ilyenkor a határozott idejű munkaviszony a kikötött időtartam lejárta miatt szűnik meg, a megszüntetésre (felmondásra és azonnali hatályú felmondásra) vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

Válaszadó: Dr. Kártyás Gábor. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

Biztonsági és jogi következményei is lehetnek az illegális szoftverhasználatnak

A digitális kor kihívásai között kiemelt helyet foglal el a szoftverek jogtiszta használatának kérdése. A globális trendeknek megfelelően már Magyarországon is jelentős hangsúly helyeződik erre a területre, ugyanis egyre többen ismerik fel, hogy az illegális szoftverhasználat nem kevés kockázattal jár. Nemcsak biztonsági, hanem gyakran jogi problémákat is előidézhet, ami különösen a vállalatok számára okozhat igen komoly kellemetlenségeket.

2024. október 1.

Közös megegyezés – végkielégítés vagy búcsúpénz?

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.

2024. szeptember 30.

Duna House: a fővárosban az első lakások átlagára 44 millió forint

Az otthonteremtési támogatások, a csökkenő lakáshitelkamatok és a gazdasági helyzet javulása valódi fellendülést hozott idén a magyarországi ingatlanpiacon, ahol 100 eladott lakásból Budapesten 23-ra, a vidéki területeken 26-ra első otthonukat szerző vevők kötnek szerződést, mindez 1, illetve 2 százalékos növekedés 2023-hoz képest – közölte a Duna House saját adatai alapján.