Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Fennállhat-e párhuzamosan két, 40 órás jogviszonya valakinek a közszférában? Lehet-e valaki főiskolán vagy egyetemen teljes munkaidőben, közalkalmazotti jogviszonyban oktató, miközben például szintén teljes munkaidős vezetői megbízása is van egy másik intézménynél? Ha ez nem ütközik jogszabályba, melyik lesz az ún. „főállása”? Például melyik intézményben kaphat jubileumi jutalmat?
A kérdésben említett, esetlegesen párhuzamosan fennálló közalkalmazotti jogviszonyokkal kapcsolatos kérdések tekintetében a főszabályok a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban Kjt.) találhatóak meg.
A Kjt. 44. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – köteles a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja. Tehát, amennyiben a közalkalmazott munkaidejét nem érintő további jogviszonyról lenne szó, abban az esetben a közalkalmazottnak előzetese írásbeli bejelentési kötelezettsége van a korábban fennálló közalkalmazotti jogviszonyában a munkáltató felé, és a munkáltató összeférhetetlenség fennállta esetén tilthatja meg a további jogviszony létesítését.
| Munkajogi kiskönyvtár 5.: A munkaviszony megszűnése és megszüntetése |
|---|
|
A kiadvány az új Ptk. hatálybalépésével módosult jogszabályi rendelkezésekre is felhívja a figyelmet, mellékleteként iratminták is segítik a jogalkalmazást. |
Abban az esetben azonban, amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészben – azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető a Kjt. 43. § (1) bekezdése alapján. Tehát a korábban fennálló közalkalmazotti jogviszony munkáltatójának hozzájárulását kell kérni az újabb jogviszony létesítéséhez.
Amennyiben a munkáltató megadja a hozzájárulását, csak abban az esetben lehet az újabb jogviszonyt létrehozni. A „főállás” fogalmát a munkajogi szabályozás már nem használja, ehelyett teljes és részmunkaidős foglalkoztatásról beszél, a kérdésben leírt esetben két teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszony létesülhet. Ebben az esetben a közalkalmazott dönthet abban, hogy melyik jogviszonyt minősíti a régi terminológia szerinti „főállásnak”, azaz a társadalombiztosítási járulékfizetés melyik jogviszony alapján történik.
A jubileumi jutalom tekintetében a Kjt. 87/A. § (5) bekezdése ad segítséget, amely kimondja, hogy, ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be. Ebből következően tehát a törvény kizárja a jubileumi jutalom kétszeres kifizetésének a lehetőségét, arra azonban nem ad a törvény választ, hogy a két munkáltató közül melyiknek kötelezettsége kifizetni a jutalmat, tehát minden egyedi esetben külön kell erről döntést hozni. A kommentárban olvashatóak szerint ezen mérlegelés során tekintetbe vehető, hogy melyik jogviszony keletkezett korábban, melyik munkáltató részesedik nagyobb súllyal a közalkalmazott munkájából.
A kérdést Dr. Rácz Réka szakértőnk válaszolta meg. További kérdéseket és válaszokat itt talál.
| Munkajogi kiskönyvtár 4. rész: A munka- és pihenőidő szabályai |
|---|
|
|
