A jövő jogtanácsosa: trendek és várakozások az AI-forradalom idején


Egy olyan korszakban, amelyet az üzleti élet tempójának folyamatos gyorsulása határoz meg, a produktivitás és hatékonyság fokozása a jogi osztályok fejlődésének fő mozgatórugója. Hogyan teljesítenek a jogi osztályok e téren, mik a prioritásaik? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Wolters Kluwer és az ELTA (European Legal Tech Association) közös felmérése, a Legisway Benchmark Survey 2023.

A Wolters Kluwer és a European Legal Tech Association (ELTA) által készített átfogó kutatás felfedi a digitalizáció hatását az európai vállalati jogi osztályokra. A több mint 520 európai, közöttük magyar jogtanácsos bevonásával készített felmérés kitér arra, hogyan alakulnak a jogi osztályok legaltech megoldásokra fordítható költségvetési forrásai, van-e a jogi osztályoknak digitális stratégiája és bemutatja a technológia kiválasztásának és bevezetési folyamatának leggyakoribb kihívásait. A jelentés körképet ad az európai jogi osztályok technológia használati szintjéről, megkérdőjelezve, hogy kihasználják-e a rendelkezésre álló eszközöket a feladataik előmozdításához, vagy inkább ragaszkodnak az üzletmenet megszokott módjához. A megállapítások nemcsak a digitalizáció állapotát ölelik fel, hanem rávilágítanak arra, hogy a jogi osztályok előtt a jog és technológia találkozása által kínált megoldások szinte határtalan tárháza áll. 

legaltech

Digitális stratégia 

A kutatás megállapítja, hogy a jogi osztályok több mint egynegyede (27%) nem rendelkezik digitális stratégiával. Azon jogi osztályok közül, amelyek már megalkották stratégiájukat, 14% az elmúlt évben, míg 23% az elmúlt 3 évben tette meg ezt a fontos lépést. Ez köszönhető az elmúlt időszakban, részben a pandémiának köszönhetően felgyorsult digitális transzformációnak, azonban a stratégiák a legtöbb esetben még nem kidogozottak. A válaszadók 22%-a jelezte, hogy a jogi osztályuk digitális stratégiája nem tartalmaz meghatározott határidőket és mérföldköveket. Azok közül az osztályok közül, ahol már van digitális stratégia, 38%-uk esetében egy éves terjedelmű határidők és mérföldkövek szerepelnek. Mindössze a jogi osztályok 1%-a rendelkezik olyan digitális stratégiával, amely három évnél hosszabb időszakra vonatkozó konkrét határidőket és mérföldköveket határoz meg. 

A digitalizáció költségei 

A kidolgozott digitális stratégiával rendelkező jogi osztályok számára kulcsfontosságú, hogy a jogi technológiai megoldások beszerzésére elkülönített költségvetést harcoljanak ki. A válaszadók 38%-a azonban úgy nyilatkozott, hogy nem áll rendelkezésére elkülönített költségvetési keret ezen eszközök beszerzésére. Azon szerencséseknél, ahol van keret, 28% gazdálkodhat évi 10 000 eurónál kisebb keretből, míg 8%-uk számára évi 50 000 eurót meghaladó költségvetés áll rendelkezésre. 

A technológia bevezetésének kihívásai 

Függetlenül a megkérdezett jogi osztályok éves jogi költségkeretétől, vagy a legaltech megoldások beszerzésére fordítható elkülönített keret meglététől, a legnagyobb probléma a jogi technológiai eszközök és szolgáltatások bevezetésekor a költség. Emellett a válaszadók közel fele említette kihívásként a döntéshozók és a felhasználók elköteleződésének hiányát, 32% említette az IT részleggel való együttműködést akadályként, további kihívás a válaszadók szerint a változással szembeni általános ellenállás és a technológia bevezetésének időigényessége. 

Összefoglalás 

Bár a digitális eszközök alkalmazásának szükségessége és előnyei egyértelműek a jogi szakemberek számára, a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a jogi osztályok még a digitalizációs út viszonylag korai szakaszában járnak a vállalatok többi részlegével – mint pl. a marketinggel vagy a pénzügyi osztállyal – összevetve, ahol a technológia már kulcsfontosságú eleme a munkafolyamatoknak A digitális érettségi görbén való haladás felgyorsítása érdekében a jogi osztályok számára elsődleges feladat a hosszú távú digitális stratégia kidolgozása és a technológiai befektetések megtérülésének alátámasztása, hiszen ez vezethet el a vágyott költségvetési keret és döntéshozói támogatás biztosításához. 

Töltse le a kutatást és ismerje meg a részleteket, itt!

(A Wolters Kluwer Hungary a jogaszvilag.hu kiadója -a szerk.)

 




Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.