A kötetlen munkarend gyakorlati alkalmazása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kevés munkajogi intézmény van, amelynél a szabályozás betűje és a gyakorlati alkalmazás oly messze tud egymástól kerülni. A kötetlen munkarendet viszont ide kell sorolni. A törvényi fogalom értelmezését, a gyakorlatba való átültetését tévedések sora lengi körül, nem egyszer a joggal való visszaélés határát súrolva, illetőleg munkavállalói (anyagi) igényeket generálva. Tisztázandó a felmerülő kérdéseket, az alábbiakban a kötetlen munkarend fogalmát és az alkalmazásának egypár vonatkozását ismertetem.

1. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 96. § (1) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szabályait, a munkarendet a munkáltató állapítja meg.

A munkáltató a foglalkoztatási kötelessége teljesítése alapján jogosult, de egyúttal köteles előírni a munkavállaló részére annak rendelkezésre állási és munkavégzési kötelességét. A munkavállaló ezen kötelezettségét nem általában, hanem időben meghatározott feltételek között kell teljesítse. A munkáltatónak a munkavállaló rendelkezésre állási kötelességével kapcsolatos feltételeket konkretizálni kell, meg kell határoznia, hogy a munkavállaló a szóban forgó kötelességének milyen időpontban, milyen tartamban köteles eleget tenni. Ez nem más, mint a munkaidő beosztása, esetlegesen a rendkívüli munkaidő elrendelése.

A munkarend a munkaidő-beosztásának szabályait állapítja meg. A munkarend tehát egy olyan „szabályhalmaz”, amely alapjában rendezi a munkáltató jogát és kötelességét a munkavállaló rendelkezésre állási kötelességének előírásával kapcsolatos egyedi intézkedésével, nevezetesen a munkaidő beosztásával kapcsolatban.

2. A munkarend meghatározása a törvény értelmében a munkáltató joga, azonban a munkáltató a munkaidő beosztásának szabályozásával kapcsolatos rendelkezési jogát átadhatja a munkavállaló részére, másként kifejezve, kötetlen munkarendet írhat elő a munkavállalót illetően.

3. A munkaidő-beosztás joga kizárólag akkor adható át a munkavállalónak, ha a munkaszervezés önállósága, a munkaköri feladatok jellege ezt megengedi. Erre akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló által végzett feladatok természete lehetővé teszi, hogy a munkavállaló önállóan döntsön arról, hogy feladatait mikor, milyen időbeosztás szerint végzi. Ilyen esetben a munkáltató számára nem a munkavégzés időpontja, hanem annak eredménye a lényeges. Másképp fogalmazva, a munkaidő-beosztás jogának átadása akár a munkáltató egyoldalú rendelkezése alapján, akár kollektív szerződéses rendelkezés szerint, akár munkaszerződés kikötésével sem tekinthető a munkavállaló kötetlen munkarendűnek, amennyiben a munkavállaló munkaköri feladatainak a jellege, természete nem engedi, hogy a munkavállaló a feladatai ellátásának időbeli megszervezéséről maga döntsön. Ennek alapján kizárt a kötetlen munkarend Mt. 96. § (2) és (3) bekezdésében írt szabályainak alkalmazása, amelynek következményeként akár a munkáltatóval szemben hatósági következmények alkalmazhatók (például a rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartásának elmulasztása miatt), de a munkavállaló is felléphet anyagi igényeivel (például a teljesített, de részére meg nem fizetett rendkívüli munka ellenértéke iránt).

Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy önmagában az, hogy a munkavállaló munkaköri feladatai (egy része) csak meghatározott időpontban láthatók el, még nem zárja ki a kötetlen munkarend alkalmazását, a munkavállaló ezen feladatait köteles a munkáltató által vagy a feladatok természete által kijelölt időpontban elvégezni. Nyilván más a helyzet, ha a munkavállaló teljes napja fix időpontban megtartott megbeszélésekből áll: ilyenkor aligha állítható, hogy a munkavállaló maga döntött volna a feladatai ellátásának a megszervezéséről.

munkajogi konferencia visegrád

4. A munkáltató a munka megszervezésére vonatkozó joga átadásakor, tehát kötetlen munkarend előírásakor meghatározhatja ennek feltételeit, korlátait, ez önmagában nem érinti a munkarend kötetlen jellegét. Ennek során meghatározhatja a munkanapokat és a pihenőnapokat, vagy azt, hogy az egyes munkanapokon milyen időkeretek között oszthatja be a napi munkaidejét a munkavállaló, és ezzel egyúttal a napi pihenőidő kezdő és befejező időpontja is kijelölésre kerül. Természetesen olyan keretet kell és lehet megállapítani, amely biztosítja a munkavállalónak a munkaidejével valóban szabad rendelkezést, azt, hogy a munkaidő tényleges beosztása a munkavállaló által valósulhasson meg (például előírható, hogy a munkavállaló hétfőtől péntekig terjedő időszakban, és naponta 6.00 és 22.00 óra között jogosult a munkaidejét beosztani).

5. A munkavállaló kötetlen munkarendje nem zárja ki, hogy részére rendkívüli munkavégzés vagy készenlét kerüljön elrendelésre. Ahogyan a 4. pont alatt láttuk, a munkáltatónak joga van kötetlen munkarend mellett is a munkaidő beosztásának egyes feltételeit megállapítani. Ha a munkavállaló részére kijelölésre kerül, hogy a napi munkaidejét milyen tartamon belül teljesítheti, azzal a munkavállaló napi pihenőideje is megállapításra kerül és ezen pihenőidő terhére lehetséges rendkívüli munkavégzést és készenlétet is elrendelni (már csak azért is, hiszen a kötetlen munkarend csak a rendes munkaidő beosztásával kapcsolatos munkáltatói jog átadását jelenti). Ilyenkor a rendkívüli munkavégzésre és a készenlétre előírt díjazási szabályokat alkalmazni kell.

6. Kétségtelen, hogy az Mt. fentebb idézett rendelkezése szerint a munkáltató állapítja meg a munkarendet. Az Mt. ugyanakkor tiltja a joggal való visszaélést. Ezt a követelményt a munkarend megállapítása során is figyelembe kell venni. A munkavállaló részére kötetlen munkarend pusztán abból az okból, hogy a munkáltató mentesüljön a munkaidő nyilvántartása alól, illetőleg a munkavállaló részére ne kelljen a teljesített rendkívüli munkavégzés ellenértékét kifizetni, nyilvánvalóan nem állapítható meg. Fontos megjegyezni, hogy önmagában az, ha a munkavállaló munkarendje a törvény erejénél fogva kötetlen (vezető állású munkavállaló, távmunka, munkakörmegosztás), szintén nem zárja ki annak megállapíthatóságát, hogy a munkavállaló ténylegesen nem rendelkezett a munkaideje beosztásának, felhasználásának a jogával, és ennek alapján követelheti az általa teljesített rendkívüli munkavégzés ellenértékének a megfizetését.

A gyakorlatban olyan eset is előfordul, hogy a munkáltató csak azért köt az Mt. 208. § (2) bekezdése szerinti munkaszerződést a munkavállalóval és rendeli alkalmazni a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályokat, hogy annak alapján a munkavállaló munkarendje a törvény erejénél fogva kötetlen legyen és ezzel a fentiek szerinti „előnyöket” érje el a munkáltató.

7. A kötetlen munkarend, a munkaidő beosztásának a szabálya, nem jelenti azt, hogy a munkavállalóra irányadó napi munkaidőt ne kellene figyelembe venni. A közkeletű tévedéssel szemben a kötetlen munkarendű munkavállaló sem köteles a nap 24 órájában, a hét 7 napján munkavégzésre, rendelkezésre állásra. A munkavállaló 8 órányi munkát köteles elvégezni, és ha kötetlen is a munkarendje, de bizonyítja, hogy a munkáltató részére olyan mennyiségű munkafeladat elvégzését írta elő, amely átlagosan napi 8 órában nem volt elvégezhető, a többletmunkavégzés ellenértékére igényt tarthat.

Ez az összefoglaló a Pál Lajos és Petrovics Zoltán szerkesztésében megjelent Visegrád 17.0 – A XVII. Magyar Munkajogi Konferencia szerkesztett előadásai című kötetből származik.

Idén is lesz Munkajogi Konferencia. VisegRád vár!

XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia

A gondoskodó munkáltató

Időpont: 2021. október 12-14.

Helyszín: Thermal Hotel Visegrád****

A konferencián való részvétel 9 kreditpontot ér.

Részletes program itt >>

Regisztráció itt >>

Az összefoglaló szerzője dr. Kozma Anna ügyvéd (Pál és Kozma Ügyvédi Iroda), a Magyar Munkajogi Konferencia rendszeres előadója.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 10.

A NIS2 hatályba lépésére figyelmeztet az EY

Pár nap és élesedik a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv, amely több ezer cégre vonatkozik Magyarországon. A regisztrációt elmulasztó társaságok akár szankciókra is számíthatnak a hatóságtól. Az érintett vállalkozásoknak az év végéig le kell szerződniük a biztonsági vizsgálatra jogosult auditorral is, ugyanis, ha nem végzik el időben az IT rendszereik felülvizsgálatát akár több millió eurós büntetésre is számíthatnak.

2024. október 10.

Mi is az logisztikai park?

Alábbi cikkében a szerző a logisztikai parkok mibenlétét, típusait, létrejöttét és előnyeit ismerteti.