A szerkezetátalakítási szakértő az új jogintézményben – 2. rész


Előző cikkünkben megkezdtük egy új jogintézmény, a szerkezetátalakítás főbb szabályainak ismertetését. Ezúttal a szerkezetátalakítási szakértőre vonatkozó előírásokat ismertetjük.


Előző cikkben megkezdtük egy új jogintézményről, nevezetesen a szerkezetátalakításról szóló főbb szabályok ismertetését. Alábbi cikkünkben folytatjuk eme előírások rövid bemutatását, mégpedig a szerkezetátalakítási szakértőre vonatkozó szabályok ismertetésével.

A bíróság a szerkezetátalakítással összefüggésben kérelemre, vagy hivatalból hagyhatja jóvá, vagy rendelheti el szerkezetátalakítási szakértő részvételét. A szerkezetátalakításban jellemzően egyszerre egy szakértő vehet részt.

Szerkezetátalakítási szakértők az alábbi szervezetek lehetnek:

  • a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett, valamint
  • hatósági nyilvántartásban szereplő állami felszámoló szervezet.

Nem lehet ugyanakkor szerkezetátalakítási szakértő az adott szervezet és a szerkezetátalakítási szakértői feladatra kijelölt természetes személy, ha:

1. az adós jogi személyben közvetlen vagy közvetett részesedése van,

2. az adós vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, állandó könyvvizsgálója, vagy e személyeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója,

3. az adós hitelezője,

4. a hitelező jogi személyben a Ptk. szerinti közvetlen vagy közvetett befolyása van,

5. a szerkezetátalakítási szakértőben az adósnak vagy az adós vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának a Ptk. szerinti közvetlen vagy közvetett befolyása van,

6. ellene büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás indult, vagy közigazgatási hatósági jogkörben olyan szankciós intézkedésre vonatkozó véglegessé vált hatósági határozat született, amelyben az adott szakmai tevékenység folytatásának megtiltását is elrendelték, vagy

7. az adóssal olyan szervezeti vagy üzleti kapcsolata van, amely a szerkezetátalakítási szakértő feladatának tárgyilagos ellátását veszélyezteti.

A szerkezetátalakítási szakértőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, melynek célja a szakértői tevékenységével okozott kár megtérítése, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésének a fedezete. A felelősségbiztosítás káreseményenként számított legalacsonyabb összege 100.000.000, a felelősségbiztosítás évenként számított legalacsonyabb összege pedig 160.000.000 forint.

A felszámoló szervezetnek be kell jelentenie a nyilvántartó szervezetének, ha szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet is akar végezni.

A szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett szerkezetátalakítási szakértő által foglalkoztatott természetes személy jogszabályban foglaltak szerinti szakmai továbbképzésben való részvételre is köteles.

A szerkezetátalakítási szakértő lényeges feladatai az alábbiak:

1. közreműködik a szerkezetátalakítási terv elkészítésében,

2. segítséget nyújt a szerkezetátalakítási terv egyeztetésében, tárgyalásában, elfogadásában az adós és az érintett hitelezők számára,

3. felügyeli az adósnak a szerkezetátalakítási terv tárgyalásával és az érintett hitelezők általi elfogadásával összefüggő intézkedéseit,

4. felügyeli az adós gazdálkodását a szerkezetátalakítási tervről folytatott tárgyalások ideje alatt.

Ha a szerkezetátalakítási szakértőt jogerősen kijelölték, eme időponttól kezdve az adós a szerkezetátalakítási tárgyalásokkal összefüggő feladatokat a szerkezetátalakítási szakértő közreműködésével, annak iránymutatásával és felügyeletével köteles ellátni.

Abban az esetben, amennyiben a szerkezetátalakítási szakértő azt állapítja meg, hogy a szerkezetátalakítási terv vagy a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások nem felelnek meg a törvényben foglalt követelményeknek, fel kell hívnia az adós vezető tisztségviselőjét a szükséges intézkedések megtételére. Ha megfelelő intézkedés nem történik, a szerkezetátalakítási szakértő köteles a bíróságot és az adós tagjait tájékoztatni az észlelt és nem orvosolt szabálytalanságokról, illetve hiányosságról, valamint az általa megtett intézkedésről.

A szerkezetátalakítási szakértő kijelölése – a felszámoló kijelölésével szemben – nem érinti az adós vezető tisztségviselőjének szervezeti képviseleti vagy ügyvezetési jogait, azonban ha a törvény úgy rendelkezik, az adós vezető tisztségviselőjének jognyilatkozata csak a szerkezetátalakítási szakértő jóváhagyásával válik hatályossá.

Speciális eset az adós gazdálkodásának a felügyelete, melyre a szerkezetátalakítási szakértő feladata kizárólag akkor terjed ki, ha a szerkezetátalakítási szakértő jóváhagyása iránti kérelem azt kifejezetten tartalmazza, vagy a szerkezetátalakítási szakértő kirendelésekor a hitelezők azt kérik.

Az adós gazdálkodásának a felügyelete során

1. a szerkezetátalakítási szakértő

  • betekinthet az adós irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, az adós fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja,
  • a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és az adós munkavállalóitól felvilágosítást kérhet,
  • figyelemmel kíséri az adós várható és tényleges bevételeinek alakulását,
  • felhívja a vezető tisztségviselőt az adóst megillető követelések érvényesítésére, és figyelemmel kíséri ezek végrehajtását,
  • az általa észlelt és az adós által nem orvosolt szabálytalanságokról, illetve hiányosságról, és az általa megtett intézkedésről az érintett hitelezőket is tájékoztatja,
  • ellenőrzi az átmeneti vagy új finanszírozás feltételeit,

2. az adós átmeneti vagy új finanszírozásnak nem minősülő új szerződéses (tartós) jogviszonyon alapuló kötelezettséget csak akkor vállalhat, ha ahhoz a szerkezetátalakítási szakértő előzetesen írásban hozzájárult, továbbá

3. az adós a vagyonával kapcsolatban csak szerkezetátalakítási szakértő, a biztosítéki jogosult, és az érintett hitelező előzetes írásbeli jóváhagyásával köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve e szerződésből vagy jognyilatkozatból, és a már létrejött kontraktus alapján az adós részéről történő teljesítést is.

Látható tehát, hogy a szerkezetátalakítási szakértői pozíció jelentős szerepet tölt be az eljárásban, és szerepe meghatározó lehet ebben az új típusú fizetésképtelenségi eljárásban.

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos senior partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2021. november 30.

Hibrid munkavégzés: mikor kell szerződést módosítani?

Megállapodás hiányában, az eredeti munkaszerződésben meghatározott munkaidő érvényes a munkavégzés helyétől függetlenül, de hibrid munkavégzés során nem szabad megfeledkezni a munkaszerződés módosításáról sem – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

2021. november 25.

Niveus: véglegesítik a home office szabályozást

A kedd este benyújtott „veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről” szóló salátatörvény-javaslat az élet szinte minden területét szabályozza, a választási szabályoktól a hulladékkezelésen át és több, eddig rendeleti úton bevezetett szabályt véglegesít. A Niveus Consulting Group ezek közül a legfontosabb munkaügyi és adózási kérdéseket vizsgálta.