Átláthatóbb árfeltüntetést vállalt a CCC, így nem állapított meg a GVH jogsértést
A CCC Kft. vállalta, hogy átláthatóbban tünteti fel az árait, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa így lezárta a társaság elleni eljárást – közölte a GVH.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 10 éves Egyenlő Bánásmód Hatóság szakmai sorozatának első kiadványát a munkahelyi zaklatás témakörében készítették el a hatóság munkatársai. A munkaviszony jellegéből és a munkahelyek hierarchikus szervezeti felépítésből adódóan a foglalkoztatásban a zaklatás előfordulási aránya – egyéb területekhez képest – igen magas. A zaklatással kapcsolatos ügyek többsége a foglalkoztatáshoz kötődik az EBH esetjogában is. Cikksorozatunk harmadik részéből megtudhatja, hogy a Btk. szerint mi minősül zaklatásnak és az is kiderül, mit jelent pontosan a mobbing.
Cikksorozatunk első két részét itt és itt olvashatja. |
---|
Elhatárolás – mi nem minősül az Ebktv. szerint zaklatásnak?
2.1. Zaklatás a Büntető Törvénykönyvben
A Büntető Törvénykönyvben (Btk.) is szerepel a zaklatás fogalma. Fontos leszögezni, hogy az nem azonos az Ebktv. szerinti zaklatás – fentiekben ismertetett – fogalmával. Míg az Ebktv-ben szereplő zaklatás a diszkrimináció egyik formája, a Btk-ban szereplő zaklatás bűncselekmény.
A Btk. 222. §-a – az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények körében – az alábbiak szerint határozza meg a zaklatás fogalmát:
(2) Aki félelemkeltés céljából
(3) Aki a zaklatást
Bár az Ebktv. és a Btk. zaklatás fogalma mutat némi átfedést, elmondható, hogy a Btk. szerinti zaklatást megvalósító magatartások jellemzően súlyosabbak az Ebktv-ben leírt magatartásoknál.
Alapvető különbség a két fogalom között, hogy míg az Ebktv. szerinti zaklatásnak, mint diszkriminációs formának elengedhetetlen törvényi eleme a védett tulajdonság, addig a Btk. szerinti zaklatás bűncselekményének megvalósulásához nem szükséges védett tulajdonság.
A munkaügyi compliance audit |
---|
A kötet a vállalatok adminisztratív funkcióinak munkajogi, menedzsment, szakmai, és más vonatkozó piaci előírások alapján történő vizsgálatához nyújt segítséget. |
Bűncselekmény megvalósulásakor az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem járhat el, ezekben az esetekben feljelentést kell tenni az ügyésznél vagy a nyomozó hatóságnál (rendőrség).
Fontos tudni, hogy a Btk. szerinti zaklatás magánindítványra üldözendő, tehát kizárólag a jogosult feljelentése alapján indulhat meg az eljárás, hivatalból nem.
Feljelentés tehető szóban vagy írásban, erre nézve nincsenek meghatározott formai követelmények. A szóbeli feljelentést jegyzőkönyvbe kell venni. A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül lehet előterjeszteni, amelyen a sértett a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A magánindítvány nem vonható vissza.
Amennyiben munkavállalóként azt tapasztalja, hogy élete, testi épsége, egészsége közvetlen veszélybe kerül a zaklató magatartása miatt, forduljon a rendőrséghez! |
---|
2.2. „Mobbing”
A mobbing – vagy más néven pszichoterror – szintén a munkahelyhez kötődő magatartás. Közös vonása a zaklatással, hogy ebben az esetben is az emberi méltóságot sértő hatások érik az áldozatot. Szélsőséges esetben a munkahelyi terror olyan messzemenő következményekhez vezethet, mint pl. a munkavégzésre, munkába visszatérésre való képtelenség. Jellemző megnyilvánulási formái a szociális kirekesztés, az áldozat elszigetelése a munkahelyen, a munka minőségének folyamatos becsmérlése, kirúgással fenyegetés, alaptalan pletykák terjesztése, a sértett folyamatos, nyilvános kritizálása stb.
Alapvető különbség azonban munkahelyi zaklatás és mobbing között az, hogy utóbbi esetben nincs védett tulajdonság, amely miatt a zaklatás történik, míg az Ebktv. szerinti zaklatás megvalósulási feltétele az Ebktv. 8. § -ában foglalt, valamely (vélt vagy valós) védett tulajdonság, és annak összefüggése a zaklató magatartással.
Amennyiben tehát a zaklató magatartást nem védett tulajdonsággal összefüggésben tanúsítják, hanem egyéb okból (pl. irigységből, puszta ellenszenvből, vagy akár ok nélkül), akkor nem minősül az Ebktv. szerint zaklatásnak, még akkor sem, ha a magatartás egyébként megfelel a törvényben előírt feltételeknek.
2.3. „Egyszerű” munkahelyi konfliktusok, munkajogi jogviták
A munkahelyi konfliktusok, a munkavállalók egymással szembeni negatív magatartása – függetlenül attól, hogy a munkahelyi légkörre, az érintett munkavállalókra negatív, megszégyenítő, megalázó, megfélemlítő hatással lehetnek – a törvény szerint csupán akkor minősül zaklatásnak, ha az Ebktv-ben felsorolt valamennyi fogalmi elem együttesen fennáll. A törvény szerinti zaklatás fogalma nagymértékben eltér a zaklatás köznapi fogalmától.
XIII. Magyar Munkajogi Konferencia |
---|
Előjelentkezési akció! Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.
|
Az alá-fölérendeltségi (hatalmi) helyzet jogszerű gyakorlása, így pl. a fegyelmi jogkör gyakorlása, teljesítményértékelő rendszer alkalmazása, az eseti munkahelyi konfliktusok nem tartoznak ebbe a körbe, ahogyan a problémák megvitatása, a kijavításra adott utasítás sem, ha az a munkavégzéssel függ össze, nem a munkavállaló személyét érinti, illetve annak módja nem sérti az emberi méltóságot. Hasonlóképpen nem minősül szexuális zaklatásnak pl. egy eseti, a kolléga megjelenésére tett dicséret.
A CCC Kft. vállalta, hogy átláthatóbban tünteti fel az árait, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa így lezárta a társaság elleni eljárást – közölte a GVH.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatokat indít az egyajánlatos közbeszerzések okainak feltárására, elsőként az orvosi képalkotó diagnosztikai berendezések piacát vizsgálják – közölte a nemzeti versenyhatóság csütörtökön.
Egy új vállalkozás megszületésekor az egyik központi kérdés, hogy a tulajdonosok milyen nevet adjanak az új cégük részére, főként, ha azt szeretnék a tevékenységük reklámozásához, akár egy új brand létrehozásához is felhasználni. De a cégnév felhasználása kapcsán vannak olyan szabályok, amelyek a tagok, részvényesek fantáziájának korlátokat szabnak.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!