Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alábbiakban a munkahelyeken létrehozható visszaélés-bejelentési rendszer működtetésének szabályait ismerteti a szerző.
A munkáltató, illetve annak cégként működő tulajdonosa a jogszerű és prudens működése érdekében – a jogszabályok és az irányadó magatartási szabályok megsértésének bejelentésére – visszaélés-bejelentési rendszert hozhat létre, melyben a munkavállalók, a beszállítók, az alvállalkozók, a más szerződéses viszonyban állók, vagy egyéb érdekeltek tehetnek bejelentést.
A munkáltató a bejelentési rendszer működése során, a vonatkozó eljárás kapcsán a honlapján részletes tájékoztatást tesz közzé, ugyanakkor a bejelentő – kivizsgáláshoz szükséges – személyes adatait kizárólag a konkrét vizsgálat és a sérelmes magatartás orvoslása, megszüntetése céljából kezelheti. Ezek az adatok a bejelentővédelmi ügyvéd, vagy más, a kivizsgálásában közreműködő külső szervezet részére továbbíthatók.
A bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentése jóhiszemű, és elő kell adnia a valósnak ismert körülményeket. A bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a nem névtelen bejelentő személyét más ne ismerhesse meg a kivizsgálókon kívül. Utóbbiak e feladatuk lezárásáig, vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és az abban érintett személyekre vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani. Ezeket különösen nem oszthatják meg a munkáltató nem érintett munkatársaival.
A bejelentésben érintett személyt viszont a vizsgálat megkezdésekor nemcsak a bejelentésről, hanem a jogairól is tájékoztatni kell a tisztességes eljárás követelményének megfelelően. A bejelentést a munkáltató harminc napon belül kivizsgálja, és annak eredményéről, valamint a megtett intézkedésekről tájékoztatja a bejelentőt. A vizsgálat időtartama a három hónapot nem haladhatja meg.
A bejelentések fogadásával vagy kivizsgálásával szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd, míg a kivizsgálásában való közreműködéssel ugyancsak ő vagy más külső szervezet is megbízható.
A vizsgálat nem kötelező, ha a bejelentő anonim, vagy ismételt, a korábbival azonos tartalmú bejelentést tett, ha a bejelentést a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után tette, vagy ha a köz-, illetve a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy jogainak a kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
Ha a bejelentésben foglalt magatartás miatt a vizsgálat alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor feljelentést kell tenni. Ha a bejelentésben foglalt magatartás a vizsgálat alapján nem bűncselekmény, de sérti a munkaadó által meghatározott magatartási szabályokat, a foglalkoztató a munkaviszonyra vonatkozó előírásoknak megfelelően a munkavállalóval szemben munkáltatói intézkedést alkalmazhat.
Ha a vizsgálat alapján a bejelentés megalapozatlan vagy további intézkedés nem szükséges, a bejelentésre vonatkozó adatokat a vizsgálat befejezése utáni 60 napon belül törölni kell.
Ha a vizsgálat alapján intézkedés történik – ideértve a bejelentővel szembeni jogi eljárást vagy fegyelmi intézkedést is –, a bejelentésre vonatkozó adatokat a rendszer keretei között legfeljebb a bejelentés alapján indított eljárások jogerős lezárásáig lehet kezelni.
A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
