Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2014. január-március hónapokban a munkaügyi hatóság 5 918 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 58 %-nál talált munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont foglalkoztatottak (34 066 fő) 51 %-át érintették.
A munkáltatókat érintően a jogsértési arány növekedést, a foglalkoztatottakat érintően csökkenést mutat a tavalyi év hasonló időszakához képest, ugyanis a munkáltatókat érintő arány tavaly ilyenkor 50 %-on állt, míg a szabálytalansággal érintett munkavállalók aránya 65 % volt.
Az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalataira figyelemmel megalkotott – 2014. évre kiadott – ellenőrzési irányelv mellett a panaszok és közérdekű bejelentések befolyásolják a kivizsgálandó foglalkoztatók körét.
A hatóság számára meghatározó feladat volt a foglalkoztatók által elkövetett súlyos jogsértések visszaszorítása, az ellenőrzések visszatartó erejének növelése, a foglalkoztatás biztonságának nagyobb mértékű elősegítése. A jogsértések feltárásával biztosítható a vállalkozások piaci esélyegyenlősége és a munkavállalók garanciális jogainak védelme. Az ellenőrzések fő célja volt, hogy a foglalkoztatási viszonyok feltérképezésével a jogsértő magatartások megállapíthatóak és a jogszabályoknak megfelelő jogkövetkezményekkel visszaszoríthatóak legyenek.
A hatósági munka során előnyt élvezett a munkaszerződés, illetőleg bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása, a munkavállalók anyagi biztonságát, megélhetését érintő jogszabályok megtartásának ellenőrzése, a panasz- és közérdekű bejelentések kiemelt kezelése, továbbá a munkaügyi előírások végrehajtását szolgáló tájékoztató és felvilágosító tevékenység ellátása.
Az ellenőrzési tapasztalatok szerint még mindig kiemelkedő szabálytalanság a feketefoglalkoztatás. A munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 13 %-át teszi ki a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzéssel érintettek száma (2 844 főt érintően került megállapításra), amely tavalyhoz képest magasabb mértékű. A vizsgált időszakban a feketefoglalkoztatás a legtöbb esetben a munkaszerződés szerinti foglalkoztatás létrejöttéhez fűződő bejelentési kötelezettség elmulasztásával valósult meg. Kisebb mértékben ugyan, de szintén jelen van az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentés nélküli foglalkoztatás, a munkavállalók munkaszerződés nélküli foglalkoztatása és a színlelt szerződéssel történő munkavégzés.
A tavalyi év I. negyedévéhez képest jelentősen nőtt a „feketemunkások” aránya, különösen az építőipari vállalkozások tekintetében (34 %). Az ellenőrzések 16 %-át tartották a felügyelőségek az építőiparban, amely arányaiban növekedést jelent a tavalyi évhez képest.
Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 5 %-a jutott a mezőgazdasági ágazatra, ami a 2013. évi azonos időszakban mért 4 %-os arányhoz képest 2014-re enyhe növekedést jelent.
A gépipart nem számítva a feldolgozóiparban tevékenykedő munkáltatók feketemunkát érintő jogsértési aránya 9 %-ra nőtt a 2013. év első negyedében mért 7%-os szinthez képest, az ellenőrzési arány a tavalyi adatokhoz mérten nem változott (8 %).
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó munkáltatók ellenőrzési aránya az előző évhez képest némileg nőtt (13 %). Ez az ágazat adta most a feketemunkások 15 %-át, amely a tavalyi évhez képest (14 %) csekély mértékű növekedést jelent ugyan, azonban az előző esztendőkhöz hasonlóan a 3 „legfertőzöttebb” ágazat között van.
A kereskedelmi vállalkozások esetében a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók arányát tekintve tavalyhoz képest csökkenés volt tapasztalható, ugyanis a 2013. januártól márciusig terjedő időszakában ez az ágazat termelte ki a feketemunkások 13 %-át, míg idén a 12 %-át. Az ellenőrzések 28 %-a ebben az ágazatban zajlott a 2014. évben, amely 2013-hoz képest csökkent.
A vendéglátásban a tavalyi évhez képest jóval alacsonyabb arányú volt a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás (10 %). Az ellenőrzések 13 %-át végezte a munkaügyi hatóság ebben az ágazatban, szemben az ezt megelőző év azonos időszakával, amikor ez az arány közel 20 % volt.
| 2014. június 17.: Karriermenedzsment tréning |
|---|
|
Egy szervezet sikerének elengedhetetlen feltétele a kulcsemberek, kiemelkedő tehetségek megtartása és motiválása, ezért fontos, hogy olyan perspektívát nyújtson nekik a munkáltató, mely megtartóerővel bír. Emellett nem feledkezhetünk meg a megfelelő utánpótlás biztosításáról sem. Egy hatékonyan működő rendszer egyszerre igényli az egyéni karriervágyak és a vállalati érdekek összeegyeztetését. Jöjjön el 2014. június 17-én szakmai konferenciánkra! Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35. |
A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések érintettjeinek létszáma (4 293 fő) növekedést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest. Ezen jogsértések jellemzően a kereskedelem, vendéglátás és a feldolgozóipar (beleértve a gépipart is) területén foglalkoztatott munkavállalókat érintette a legnagyobb számban. A tapasztalatok szerint gyakran előfordult, hogy a munkavállalókat a munkáltató nem tájékoztatta a munkaidő-beosztásról, illetve a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról. A dolgozók munkaideje sokszor meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, emellett a munkaszüneti napon történő munkavégzés szabályainak megsértésével is lehetett találkozni. Több ízben megállapításra kerülő szabálytalanság volt emellett, hogy a pihenőidő kiadása nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak.
A munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével 5 254 főt érintően találkoztak a munkaügyi felügyelők, amely tavalyhoz képest szintén növekedést jelent. A legtöbb munkaidő-nyilvántartással összefüggő jogsértést a kereskedelemben és a feldolgozóiparban foglalkoztatott munkavállalókkal szemben követték el a munkáltatók. A munkáltatók a tapasztalatok szerint nem tulajdonítanak jelentőséget a munkaidő pontos nyilvántartásának, pedig annak hitelesen kell tükröznie a munkavállalók munka- és pihenőidejét, mivel minden esetben ez képezi a munkabér elszámolásának alapját. A jogszabályoknak megfelelő, pontos munkaidőnyilvántartás tehát nem egyszerűen adminisztratív kötelezettség, hanem a felek közötti pontos elszámolás alapja is.
Több ellenőrzött munkáltató sem tartotta be a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat, amely jogsértések túlnyomó többségét már évek óta a feldolgozóipar területén munkát vállaló foglalkoztatottakkal szemben követik el.
A munkabérrel kapcsolatos jogsértések (kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum szabályainak megsértése, a határidőben történő bérkifizetéssel összefüggésben megállapított jogsértés, az írásba foglalt és visszaellenőrizhető tartalmú bérelszámolás biztosításával kapcsolatos hiányosságok, stb.) mértékét jól
mutatja, hogy az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztatott ötödét érintette a vizsgált időszakban. Ezen belül a legjelentősebb a munkabér védelmére vonatkozó szabályok, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt. Jelentős számban előforduló munkaügyi szabálytalanság a munkaviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor kiállítandó igazolások kiadásának elmulasztása vagy késedelme, valamint a munkabér elszámolásának hiányossága.
| Munkajogi kiskönyvtár csomag |
|---|
|
|
A munkaügyi hatóság a vonatkozó törvényi rendelkezés szerint a munkabért nem, vagy nem időben fizető munkáltató részére minden esetben lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárás során az elmaradt bért egy kitűzött határidőn belül megfizesse, melynek következtében mentesül az egyébként kötelező munkaügyi bírság
megfizetése alól. A hatóság ily módon is tudja segíteni azt, hogy a munkáltató a munkavállalók jogszerűen járó munkabérének kifizetésére és ne egy esetleges bírságösszeg kiegyenlítésére fordítsa anyagi erőforrásait.
A 2014. első negyedévében feltárt jogsértéseket elkövető 3 423 munkáltató közül 1 122 vállalkozással szemben alkalmaztak a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelőségei munkaügyi bírságot, összesen 165 905 000 Ft összegben. A munkaügyi hatóság a
súlyos munkaügyi jogsértések elkövetése esetén szabott ki munkaügyi bírságot, több ízben szabálytalanság megszüntetésére kötelezéssel (666 db), illetve figyelemfelhívással (468 db) élt, valamint szabálytalanságot megállapító határozatot hozott (1 161 db). Az érdemi döntések túlnyomó többsége (70 %) tehát anyagi szankció nélküli intézkedés volt.
A tavalyi év hasonló időszakaszához képest 2014-re némileg nőtt (8 %-kal) a munkaügyi hatósághoz érkezett bejelentések száma, ezen belül a közérdekű bejelentések és a panaszok száma is nőtt. A 2 059 db bejelentés 51 %-a közérdekű, 49 %-a panaszbejelentés volt, a bejelentéseken belül a névtelen jelzések aránya 28 %-ot tett ki. A tavalyi esztendő azonos időszakában a panaszok és közérdekű bejelentések aránya az összes hatóságunkhoz érkezett bejelentésen belül az idei adatokkal egyezést mutat, emellett a névtelen jelzések aránya alacsonyabb az idén.
A legtöbb jelzés a feketemunka tárgyában érkezett a hatósághoz, emellett kiemelkedő számú volt a munkabérrel kapcsolatos bejelentések száma. A jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal, valamint az ekkor esedékes bér elszámolásával kapcsolatos szabálytalanság jelzése jelentős számú volt a vizsgált időszakban a panaszbejelentések között az „egyéb munkaügyi jogsértés” kategórián belül. Ezek a jogsértések azért gyakoriak a panaszok között, mivel a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolások hiányában a munkavállalók sem másik munkahelyen nem tudnak elhelyezkedni, sem az illetékes munkaügyi központban nem tudnak álláskeresési céllal regisztrálni, illetve az utolsó bér elszámolásának és megfizetésének hiánya jelentős anyagi nehézséget okoz számukra. Fentiek miatt ezek a szabálytalanságok részben szintén a munkabér megfizetéséhez kapcsolódó komoly problémákat jeleznek.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal közleményének teljes szövegét itt olvashatja.
