A munkaügyi per – 1. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyokból származó pereket nevezzük munkaügyi pereknek, amelyekre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) speciális szabályokat határoz meg. 

A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az Mt.-ből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét lehet munkaügyi perben érvényesíteni, amelyben első fokon – ülnökök közreműködésével – a közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el. 

A közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékessége

A munkaügyi perekben a Pp. általános illetékességi szabályai nem alkalmazhatóak. Az eljárásra kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett. Ennek alapján nehézségekbe ütközhet, mind a jogot érvényesíteni kívánó fél, mind a bíróság, ha az eljárásban érintett munkavállaló munkaszerződésében – élve az Mt. adta lehetőséggel – a felek a munkavégzés helyeként nagyobb földrajzi egységet (pl. több megye, vagy éppen egész Magyarország) jelöltek meg. A bíróságok illetékessége ugyanis a fekvésük szerinti megyéhez igazodik (a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is Budapesten található, de illetékessége Pest megye területére terjed ki).

Kommentár a munka törvénykönyvéhez
A Kommentár új kiadása elsősorban az új Ptk. hatálybalépéséhez, illetve az Mt. ehhez igazodó módosításához kapcsolódó változásokat dolgozza fel. Elméleti és gyakorlati szempontból részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, figyelemmel azok sajátos munkajogi tartalmára. Bővebb információk és megrendelés itt.

Amennyiben az illetékesség nem állapítható meg, vagy jogerős határozatok folytán felmerült illetékességi összeütközések esetén a Pp. szabályai szerint az eljáró bíróság kijelölésére kerül sor, amely során az illetékesség megállapítása akár a Kúria elé is kerülhet (különböző ítélőtáblák illetékessége alá tartozó munkaügyi bíróságok esetén). 

Az eljárás illetéke

A munkaügyi per illetéke megegyezik a peres eljárásban általános mértékkel, azaz a pertárgy értékének 6%-a, de legalább 15.000 forint és legfeljebb 1.500.000 forint.

Munkaügyi perekben, amennyiben a per tárgya nem pénzkövetelés, a pertárgy értéke egy évi távolléti díj, ha a perben maga a munkaviszony a vitás; ha pedig a jogvita bérkülönbözettel kapcsolatos, akkor annak egy évi összege. Azaz, amennyiben a munkavállaló például az el nem számolt túlórái kifizetése iránt indít pert, úgy a pertárgy értéke a ki nem fizetett túlórákért járó munkabér. Abban az esetben pedig, ha a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása érdekében indult a per, úgy a pertárgy értéke a munkavállaló egy évi távolléti díja, függetlenül attól, hogy a perben egyébként ennél kisebb összeget követel egyik vagy másik fél a megszüntetéssel összefüggésben.
 
Elévülés, az eljárás megindítása

A munkajogi igények főszabály szerint három év alatt évülnek el. A bűncselekménnyel okozott károk elévülési ideje öt év, vagy a büntethetőség elévülési ideje, ha az öt évnél hosszabb.

Az elévülés jelentősége az, hogy annak bekövetkeztével az igény állami kényszerrel történő érvényesíthetőségének lehetősége megszűnik. Azaz, a követelés miatt per nem indítható, ez azonban magát a jogosultságot ez nem érinti. Amennyiben tehát valaki elévült követelést önként teljesít a jogosult felé (például kifizeti a munkáltató az elmaradt munkabért), az utóbb már nem követelheti vissza.

Az Mt. a fentebb meghatározott általános elévülési időtől eltérő, speciális szabályokat is tartalmaz egyes esetekben (például a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére a munkáltatónak hatvan nap áll rendelkezésére, amennyiben a kifizetés alaptalanságát nem a munkavállaló idézte elő, vagy azt nem kellett felismernie).

Számos esetben a keresetlevél benyújtására ennél lényegesen rövidebb határidő áll a felek rendelkezésére. A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani az illetékes munkaügyi bírósághoz a következő igényekkel kapcsolatos esetekben:

• egyoldalú munkaszerződés-módosítás,
• munkaviszony megszüntetésének jogellenessége,
• munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény,
• fizetési felszólítás,
• munkavállalóról készített munkáltatói értékelés valótlan ténymegállapításának megsemmisítése vagy módosítása.

A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás (közös megegyezés) vagy egyoldalú jognyilatkozat megtámadása (tévedés, közös téves feltevés esetén) esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.

A fenti határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták.

Cikkünket folytatjuk!

---