Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nyári iskolai szünetben mind a középiskolás, mind a felsőfokú tanulmányokat folytató diákok, hallgatók keresik a munkalehetőséget, hogy keresethez jussanak, illetve szakmai tapasztalatot szerezzenek, esetleg megtalálják már ennek keretében jövőbeni munkahelyüket.
Ez a munkavégzés történhet munkaszerződés alapján is munkaviszonyban, a dolog jellegéből adódóan határozott időre szóló jogviszony létesítésével.
A munkaszerződés tartalmánál a munkavállaló diák életkorának van jelentősége.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 34.§ (2) bekezdése szerint munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet az iskolai szünet alatt az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.
A diákok szempontjából az életkornak van jelentősége a munkavállalásnál, tehát tizenöt éves kortól ugyanis lehet szünidei munkát vállalni, nem mindegy azonban, hogy a diák tizennyolc év alatti vagy feletti.
A két életkor közötti különbség szerint a diák munkavállaló fiatal munkavállalónak számít, ha még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, és tanulmányaitól függetlenül felnőtt munkavállalónak, ha már elmúlt tizennyolc éves.
Munkajogi kiskönyvtár csomag |
|---|
Rendelje meg a Munkajogi kiskönyvtár sorozat 8-11. köteteit csomagban akciósan 8100 Ft + áfa áron!
Személyes adatok kezelése a munkaviszonyban A munkaviszony létesítése Bérszámfejtés a gyakorlatban |
A munkajogi szabályok fokozottan védik a fiatal munkavállalók egészségét a munkavégzés során jelentkező terhektől, egészségi ártalmaktól.
Az Mt. egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések között a 114. §-ban szabályozza a fiatal munkavállalókra, azaz a tizennyolc év alatti munkavállalókra vonatkozó különleges szabályokat.
A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.
A fiatal munkavállaló számára
legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,
négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet,
legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.
A napi pihenőidő a két munkanap közötti pihenőidőt jelenti.
További különös szabály, hogy fiatal munkavállaló számára egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be – szemben a felnőtt munkavállalóknál alkalmazható egyenlőtlen beosztási lehetőségtől.
Ugyancsak nem alkalmazhatók velük kapcsolatban a heti pihenőnapok helyetti heti pihenőidő szabályai.
Fontos tudni, hogy a fiatal munkavállalókra vonatkozó különleges szabályok megtartása a munkáltatók számára akkor is kötelező, ha a fiatal munkavállaló kéri annak mellőzését. Így hiába szeretne például túlórázni a tizenhét éves szünidős diák a több fizetés érdekében, ezt a munkáltató nem engedélyezheti részére a rendkívüli munkaidő elrendelését tiltó szabály miatt (Mt. 114. § (1), (2) bekezdés).
A kellő mértékű pihenőidő biztosítása a fejlődésben lévő fiatal szervezet számára ugyanis kiemelkedő fontosságú. Ezért is látunk eltéréseket a pihenőidők vonatkozásában, például míg a felnőttek számára hat óra egybefüggő munka után kell legalább húsz perc pihenőidőt biztosítani, a fiatal munkavállalókat már négy és fél óra munka után megilleti legalább harminc perc pihenőidő.
Tanulmányi szerződés – 2016.09.01. |
|---|
|
Mikor és kivel kössünk tanulmányi szerződést? Előadók: Dr. Kártyás Gábor és Balogh Mónika |
A több pihenési lehetőség biztosítása érdekében a fiatal munkavállalót évi öt munkanap pótszabadság is megilleti a felnőttekével azonos mértékű évi húsz munkanap alapszabadság mellett.
A diákmunkára kötött munkaszerződésnél a munkaviszony időtartamával arányos mértékű szabadság illeti meg a munkavállalót.
Társadalombiztosítási szempontból a diákmunkára kötött munkaszerződéssel a munkavállaló biztosítási jogviszonyba kerül, járulékfizetésével biztosítási időt szerez, amely mind az egészségbiztosítási ellátásoknál, mind a nyugellátásoknál jogosultsági időt jelent számára.
A munkaviszony létesítésénél és befejeződésénél a diák munkavállalók részére mindazok az igazolások kiadandók a munkáltató által, amelyek a munkaviszonnyal kapcsolatban megilletik a munkavállalót.
A szerződést és az igazolásokat célszerű megőrizni egy ideig.
A szünidős diák így saját keresetével is hozzájárulhat nyári nyaralási kiadásaihoz, és helyzetét megkönnyítheti az is, ha az a diák, aki árvaellátásban részesül, ezen a jogcímen kapott utazási kedvezményét is igénybe veszi.
Az „Ellátottak utazási utalványa” alapján a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV.25.) Korm. rendelet szerint évi 16 alkalommal 50 %-os mértékű, 2 alkalommal 90 %-os mértékű kedvezménnyel váltható menetjegy vasúton, HÉV-en, elővárosi és helyközi autóbuszon, kompon és réven történő utazáshoz. Két 50 %-os kedvezmény összevonásával a 90 %-os magasabb kedvezmény is igénybe vehető.
Az utalvány elnevezése azért nem „nyugdíjas utazási utalvány”, hanem ellátottak utazási utalványa, mert a nyugellátásban részesülők mellett több más, nem nyugellátásnak minősülő ellátásban részesülő személy is jogosult rá.
Az utazási utalványra jogosultak között a saját jogú nyugellátásban, azaz öregségi nyugdíjban részesülők mellett megtaláljuk az árvaellátásban részesülőket is.
Így tehát az árvaellátásban részesülő tizenhat év alattiak, illetve ezen életkor felett is a közép- vagy felsőfokú nappali tagozatos tanulmányokat folytató árvák igénybe vehetik az akár 90 %-os mértékű utazási kedvezményt, amely jelentősen megkönnyítheti a szünidei utazások pénzügyi terheit.
