A szabálytalansági eljárás lehetséges jogkövetkezményei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szabálytalanság megállapításakor az irányító hatóság több jogkövetkezményt is alkalmazhat, elkerülésükre a kedvezményezettnek csak szűk körű eszköztár áll a rendelkezésére.

Ahogy arról a www.palyazat.gov.hu oldalon közzétett több ezer szabálytalansági döntéssel kapcsolatos adat is tanúskodik, a jogrend rendkívül szigorúan szankcionálja a támogatások kedvezményezettjeinek az Európai Unió vagy Magyarország költségvetését sértő tevékenységét. A jogkövetkezmények alkalmazására vagy szabálytalansági eljárás keretében kerül sor, vagy – a jogszabályban meghatározott esetekben (pl. felszámolási eljárás, kedvezményezetti elismerés stb.) – a szabálytalansági eljárás mellőzése mellett kerül rá sor.

A szabálytalansági eljárást az irányító hatóság folytatja le. Az irányító hatóság az eljárás során köteles törekedni arra, hogy a szabálytalansággal érintett projekt célja megvalósuljon és lehetőség szerint a cél indokolatlanul ne sérüljön. A cél indokolatlan sérelmének elkerülésére vonatkozó követelményt a 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet még igen, a 2021-2027 programozási időszakra vonatkozó 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet azonban már nem tartalmazza.

A szabálytalansági eljárás kétféle kimenetellel zárulhat le:

a) szabálytalanság megtörténtét megállapító és jogkövetkezményt, vagy egyéb intézkedést (pl. feljelentés, szerződésmódosítás keretében költségvetés módosítása) elrendelő döntéssel, vagy

b) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság, és – ha a jogsértő helyzet megszüntetése érekében szükséges – támogatási jogviszonyt érintő intézkedést elrendelő döntéssel.

A szabálytalansági eljárások többségében sajnálatos módon az előbbi, kedvezőtlenebb kimenetelre kerül sor.

Szabálytalanság megállapítása esetén az irányító hatóság a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) a projekt elszámolható költségeinek és a támogatás arányos csökkentése, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezés,

b) a támogatási szerződéstől történő elállás,

c) javaslattétel a miniszter számára a támogatások igénybevételéből történő kizárásra, határozott időre, de legfeljebb öt évre, vagy

d) uniós jogi aktusban meghatározott egyéb jogkövetkezmény.

A jogkövetkezményt úgy kell megállapítani, hogy az igazodjék a szabálytalanság súlyához, a szabálytalansággal arányos legyen.

A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerint a pénzügyi korrekcióval járó jogkövetkezményt minden esetben egyedileg, az egyes ügyiratok alapján kell megállapítani, és a korrekció összegének meg kell egyezni a nemzeti költségvetésre, illetve az ESB-alapokra tévesen terhelt költségek összegével. Ha a pénzügyi korrekció mértékét a fentiek szerint nem lehet egyedi módon számszerűsíteni, vagy aránytalan lenne a szabálytalansággal érintett kiadás egészének visszavonása, illetve az félrevezető eredményt adna, átalánykorrekciót kell alkalmazni. Az átalánykorrekció mértékét a szabálytalanság súlya és pénzügyi következménye alapján kell meghatározni.

Az elállási jog gyakorlására jellemzően az általános szerződési feltételekben rögzített esetekben kerülhet sor.

A kizárás jogkövetkezménye akkor alkalmazható, ha a kedvezményezett a szabálytalanságot szándékosan vagy ismételten valósítja meg. Ismételten valósítja meg a kizárás alapjául szolgáló cselekményt a kedvezményezett, ha ugyanazon tényállással kapcsolatos szabálytalanságot öt éven belül legalább két alkalommal követi el.

A szabálytalansági eljárás megindítását követően a fent ismertetett jogkövetkezmények alkalmazásának elkerülésre érdekében a kedvezményezettnek csak szűk körű eszköztár áll a rendelkezésére, ezért a kedvezményezetti észrevételek megtétele és az előadottak dokumentumokkal való alátámasztása során rendkívüli körültekintéssel javasolt eljárni.

A cikk szerzője dr. Szigeti-Szabó Andrea partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 24.

Közeledik a határidő a kiberbiztonsági megfelelésre

A kiberbiztonság – más néven digitális biztonság – szabályozása az egyik legfontosabb jogi újdonság hazánkban. Magyarország átültette a NIS2 irányelvet, amely az Európai Unió legújabb, az európai kiberbiztonságot erősítő jogszabálya. A törvény meghatározza a kiberbiztonság nemzeti kereteit, megszabva az információs és kommunikációs technológiai (IKT) termékek kiberbiztonsági tanúsításának alapvető szabályait. A cél az, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a fogyasztók számára, hogy – személyes adataik, fényképeik vagy éppen a pénzük védelme érdeklében – figyelembe vehessék a termékek kiberbiztonsági szintjét és szükség esetén a kiberbiztonsági felügyelethez fordulhassanak. A magyar kiberbiztonsági szabályozás részletes intézkedési tervet nyújt az érintett vállalkozások számára, és súlyos következményeket ír elő a szabályok be nem tartása esetén. A törvény értelmében 2024. június 30-ig kell a cégeknek eleget tenniük az első főbb kötelezettségeknek – olvasható dr. Hetényi Kinga  és dr. Menczelesz Adrián, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédei elemzésében.

2024. június 21.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot gyanít a GVH egy kisgyermekes szülőket célzó cégnél

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.