A szerződések megszüntetésének kérdése a szerződő partner fizetésképtelenségi eljárás alá vonását követően
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha a szerződéses partner fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerül, vagy fizetésképtelenségi eljárás indul ellene, a hitelezők akkor sincsenek elzárva a szerződésből való kilépés lehetőségétől, hiszen arra még a csőd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban léte alatt is sor kerülhet, összhangban a csődtörvény speciális, valamint a Ptk. általános szabályaival, továbbá a konkrét szerződés rendelkezéseivel.
Címkék: fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, fizetésképtelenség, csődeljárás, felszámolási eljárás, adós szerződései, szerződések felmondása, hitelezők felmondási joga
1. Bevezetés
[1] A 2020-as esztendő váratlan eseményei, illetve az ezt követő gazdasági sokk szokatlan és meglehetősen nehéz helyzetet teremtettek a gazdasági élet szereplői számára. A Covid-19 vírus következtében számos, a gazdaság védelmét célzó intézkedés került bevezetésre a jogalkotó által.
[2] Ezen intézkedések azonban nem mindegyik gazdasági szektorban és különösen nem minden gazdasági szereplő számára jelentettek, illetve jelentenek tartós megoldást a járvány következtében vagy egyéb okból felmerült pénzügyi nehézségeik megoldására. A gazdasági élet fellendülése sem valószínű, hogy olyan ütemben halad majd, mint az egyes, kifejezetten a Covid-19 vírus negatív hatásainak a következtében bevezetett, a gazdaság védelmét célzó intézkedéseknek a feloldása.
[3] Már eddig is számos cég került nehéz pénzügyi helyzetbe vagy akár fizetésképtelenséget jelentő, illetve azzal fenyegető helyzetbe (Coface: 20 százalékkal nőtt meg Magyarországon a fizetésképtelenségi eljárások száma),
[1] s a fizetésképtelenné vált vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzettel szembenéző cégek számának emelkedő tendenciája kapcsán a közeljövőben nem várható jelentős fordulat. Mi több, a pandémiás helyzetre tekintettel bevezetett, „ideiglenes védelmet biztosító” szabályok kivezetése várhatóan szintén ezt a tendenciát fogja erősíteni.
[4] E körülmények eredményeképpen a gazdasági szereplők vonatkozásában jelenleg komoly jelentőséggel bír azon kérdések megválaszolása, hogy:
– érdemes-e egy-egy szerződéses viszonyban benne maradni abban az esetben, ha valószínűnek mutatkozik, hogy a szerződéses partner teljesítőképessége jelentősen megromlott, vagy akár a fizetésképtelenség bekövetkezésének a veszélye áll fenn vele kapcsolatban;
– amennyiben úgy ítélhető meg, hogy érdemes az említett szerződéses viszonyt fenntartani – például mert így megmarad a lehetőség arra, hogy az érintett követelések a későbbiekben teljes mértékben visszafizetésre kerüljenek, míg a szerződéses viszonyból való azonnali kilépés esetén nem vagy csak rendkívül hosszadalmas eljárások eredményeképpen kerülne …
Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!
Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.