Bejegyzések a ‘szerződésszegés’ címkével ellátva

Hulladéklerakó ügyében döntött a Kúria

A költséghatékony közszolgáltatás biztosításának elve a teljes eszközrendszer, valamennyi projektelem működtetése kapcsán irányadó.

Miért titkosak az uniós oltóanyag-szerződések? Koronavírus

Nagyobb átláthatóságot kérnek az Európai Parlament képviselői a koronavírus elleni védőoltások szerződéseinek ügyében.

Madárinfluenza járvány, mint vis maior helyzet

A Kúria megállapította, hogy a felek az árban nem állapodtak meg, ezért nem jött létre szerződés a felek között.

Ki felel a nyilvános helyen bekövetkezett kárért?

A belföldi kikapcsolódásaink során érdemes tisztában lennünk azzal, hogy a szállodák, éttermek, szórakozóhelyek, sportlétesítmények és hasonló intézmények hogyan felelnek az általunk elszenvedett kárért.

A jogszavatosság szabályozása a Ptk.-ban

A Ptk. a jogszavatosságot az adásvételi szerződésből kiemelve, a hibás teljesítés általános előírásai között szabályozza. Ennek oka, hogy a jogszavatosság szabályai nemcsak a tulajdonjog, hanem bármely jogosultság átruházása esetén alkalmazandók.

A bírói szerződésmódosítás jogintézményének alkalmazhatósága a hatályos Ptk. és a kapcsolódó bírói gyakorlat szerint

A tanulmány, amely a szerző „A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban” címmel, a kiadó gondozásában 2019 őszén megjelent monográfiájának 3.2. alfejezete alapján készült, a szerződés bíróság általi módosításának kérdéskörét járja körül.

Elméleti megfontolások a joggyakorlat és a jogalkotás számára a kivitelezési szerződést biztosító bankgaranciával kapcsolatban

Cikkünkben az alaptalanul lehívott garancia kifizetésének megtagadásával kapcsolatos kockázatokat ismertetjük.

Hibásan teljesített termék vagy szolgáltatás Koronavírus

Mit tehetek? Ki és milyen felelősséggel tartozik?

A szavatosság és a kártérítés összefüggései

A Ptk.-ban a szerződésszegés általános szabályai között elhelyezett kártérítési felelősség a hibás teljesítéshez kapcsolódóan is érvényesül.

Nem ütközik a jóerkölcsbe a Lánchíd Palota bérleti szerződése

A Kúria szerint önmagában nem ütközik a jóerkölcsbe, ha valaki bérbeadás céljából vásárol ingatlant, még akkor sem, ha az ingatlan vevője a vételár teljesítéséhez bankkölcsönt vesz fel, és ennek biztosítékául a bérleti díjak szolgálnak.