A tartós élelmiszerek piacán kutatja az infláció okait a GVH


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tartós élelmiszerek piacán folytatja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) célzott hatósági akcióit, amelyek célja, hogy feltárja a magyarországi élelmiszer-termékláncok versenytorzulásait.

A február 8-án indított újabb vizsgálat oka, hogy számos tartós élelmiszer (például konzerv- és gyorsfagyasztott termék) fogyasztói ára nagymértékben emelkedett, emellett tavaly időszakos hiány is kialakult. Az élelmiszerek értékláncai egymástól eltérhetnek, ugyanakkor minden esetben többszintűek, amelyekben mind a magyarországi, mind külföldi vállalkozások megtalálhatók – írták.

A GVH vizsgálata – a tejtermékekhez hasonlóan – a tartós élelmiszereknél is kiterjed az érintett piacok teljes forgalmazási láncolataira és versenyviszonyaira, hogy feltérképezhesse: torzulhatott-e vagy korlátozódhatott-e a verseny akár az érintett termékkörök kiskereskedelmi piacain, akár az értéklánc bármely más szintjén.

Mivel a kiugró élelmiszer-infláció a társadalom egészét érinti, a GVH már tavaly konzultáció-sorozatba kezdett, hogy tájékozódhasson az érintett piacok folyamatairól, illetve felhívja a gazdasági szereplők figyelmét a versenyjog betartásának fontosságára. A GVH informálódása az év elejére már hatósági eljárásokba fordult annak ellenőrzésére, hogy közrejátszhat-e versenyjogsértés vagy versenytorzulás egyes élelmiszercsoportok árainak kiugró emelkedésében.

Rámutattak, hogy a gyorsított ágazati vizsgálatok során a hivatal a versenytörvény felhatalmazása alapján – bírói engedéllyel – helyszíni kutatást (rajtaütést) is tarthat. Az elmúlt két napban a GVH számos helyszínre is kiszállt előzetes értesítés nélkül, hogy adatokat gyűjtsön a forgalmazási láncolat legkülönbözőbb szintjein (gyártóktól, forgalmazóktól, kis- és nagykereskedelmi szereplőktől).

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.