A telekalakítás lehetséges korlátja a helyi építési szabályzat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria egyik friss, 2022. 84. számú döntésében foglalkozott a telekalakítás és a helyi építési szabályzat egymáshoz való viszonyával.

A Kúria döntésének alapjául szolgáló tényállás szerint két egymással szomszédos ingatlanon egy-egy lakóépület állt. Az egyik telken lévő lakóépület 42 négyzetméternyi területtel átlógott a másik ingatlanra. 1998-ban a hatóság a két ingatlan közötti telekrendezést is engedélyezte, a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére azonban nem került sor. Ezután 2020-ban ismét telekalakítási kérelemmel fordultak a hatósághoz, és a több évtizede kialakult használati állapot jogi úton történő rendezése érdekében a korábbi telekalakítási engedéllyel egyezően kérték a tulajdonosok az érintett ingatlanok telekhatár-rendezését.

Az eljárásba szakhatóságként bevont II. rendű alperes a telekalakítás engedélyezéséhez nem járult hozzá. Állásfoglalásában rögzítette, hogy az nem felel meg az önkormányzat helyi építési szabályzatában foglaltaknak, mivel a kialakuló ingatlan 2. alakja konkáv sokszögű lenne. Az egyik ingatlan beépítettsége 36,36%-ról 38,57%-ra emelkedne, így a helyi építési szabályzatban foglalt 30%-os legnagyobb terepszint feletti beépítettség szempontjából még szabálytalanabb állapot jönne létre.

A felperes kereseti kérelmében vitatta a szakhatóság állásfoglalását, hivatkozással a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet (FVM r.) 3. § (2) bekezdésére, amely szerint meglévő telkek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás telekhatár-rendezés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek. A perbeli esetben pedig a kialakuló telkek a jelenlegi állapothoz képest az építésügyi előírásoknak és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 37. § (1) bekezdésének jobban megfelelnek.

Az ügy végül a Kúrián kötött ki, ahol a Kúria helybenhagyta a bíróság keresetet elutasító ítéletét. A Kúria rámutatott arra, hogy az FVM r. 3. § (2) bekezdése szerint meglévő telkek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás telekhatár-rendezés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.

A hatóságok számba vették és értékelték azokat a szempontokat, melyek a döntés kialakításánál figyelembe veendők. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt OTÉK 34. § (1) bekezdése a beépítés módjára vonatkozó előírásokat tartalmaz, ellenben az FVM r. 3. § (2) bekezdésének alkalmazása a telkek mérete körében tesz megengedő rendelkezést. A telkek beépítettségi aránya a telekalakítással az építésügyi szabályoknak továbbra sem feleltethető meg.

A kért telekhatár-rendezéssel az egyik ingatlan a helyi építési szabályzat 26. § (1) bekezdésébe ütközően konkáv, poligon geometriai formát öltene, és a helyi építési szabályzat 57. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott legnagyobb beépítettség mértékét is hátrányosan befolyásolná annak ellenére, hogy az új telekhatár a már több évtizede kialakult használati állapotot követné.

A Kúria megállapította továbbá, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan alkalmazta a helyi építési szabályzat 26. § (1) bekezdését, amely rendelkezés a helyi építési szabályzat „24. Telekalakítás” fejezetén belül helyezkedik el, ami szintén alátámasztja azt az értelmezést, hogy a tilalom nemcsak az újonnan kialakított, hanem a már meglévő, telekhatár-rendezéssel érintett ingatlanokra is vonatkozik.

Így a fenti indokok alapján a Kúria az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta.

A cikk szerzője dr. Jean Kornél irodavezető partner ügyvéd és dr. Demény Zoltán ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 29.

A vállalkozások 80 százaléka megy csődbe az alapító halála után

Ma már ismert tény, hogy a rendszerváltás utáni évtizedben alapított vállalkozások alapító tömegesen mennek nyugdíjba, elindítva ezzel a rendszerváltó régióra jellemző generációváltás hullámot. Egy friss kutatás szerint ráadásul a vállalkozók 61 százalékának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban, ami számos problémát vet fel.

2023. szeptember 28.

A bíróság módosíthatja-e a megkötött szerződést?

Ha a felek között felmerül egy szerződéses vita, az érvényes kontraktus tartalmától még a bíróság sem térhet el. Ugyanakkor a polgári törvénykönyv rendkívül szűk körben, de ismeri a bírósági szerződésmódosítás intézményét.