Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Cikkünkben arra keressük a választ, milyen jogkövetkezményekkel kell szembenézniük a foglalkoztatóknak, ha nem állítják fel és üzemeltetik (megfelelően) a visszaélés-bejelentési rendszert.
I. Bevezetés
Céges körökben széles körben ismert, hogy 2023-ban két lépcsőben hatályba lépett a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (Törvény).
A Törvény két részből áll: az I. fejezet szól a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről, míg a II. fejezet a visszaélések bejelentéséről. A II. fejezet személyi hatálya az állami és önkormányzati szerveken túl kiterjed a Törvényben meghatározott foglalkoztatókra is.
II. A Törvény II. fejezetének személyi hatálya
A Törvény két legfontosabb definíciója:
Foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat.
Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi.
A Törvény alapján
visszaélés-bejelentés védelmi rendszert kell üzemeltetnie.
Mindezekből következik, hogy az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató (jogi) személyek nem kötelesek ilyen rendszert létrehozni. A Törvény külön kiemeli, hogy önkéntesen természetesen létrehozhatnak és üzemeltethetnek ilyen rendszert.
III. A kötelezettség elmulasztásának következményei
A Törvény tehát a fentiek szerint eltérést nem tűrő módon írja elő („kell üzemeltetni”) a visszaélés-bejelentési rendszer üzemeltetésének kötelezettségét az érintettek részére.
A Törvény alapján (29. § (1) bekezdés) az érintett foglalkoztatók ezen kötelezettségének teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság (kormányhivatal) ellenőrzi.
A Törvény a belső visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó követelmények ellenőrzését a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény rendszeréhez igazodva állapítja meg. Fontos ugyanakkor, hogy a Törvény szerint (29. § (2) bekezdés) a kötelezettségek megsértése esetén a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény szerinti rendelkezések irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy bírság és tevékenység végzésétől történő eltiltás nem alkalmazható.
A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény alapján a magunk részéről az alábbi közigazgatási jogkövetkezmények alkalmazását tartjuk lehetségesnek.
A/ Közigazgatási szankciók
Elméletben két további szankció merülhetne fel, amelyekről azonban maga a Törvény mondja ki, hogy nem lehetséges, így tehát munkaügyi bírság és tevékenység végzésétől való eltiltás nem alkalmazható.
B/ Közigazgatási intézkedések
A szankciók mellett jogkövetkezmény az úgynevezett intézkedés is.
A kötelezés egy munkaügyi ügyben alkalmazható intézkedés. A kötelezésben a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogszabálysértés megszüntetése céljából vagy annak megállapítása esetén kötelezi a foglalkoztatót a jogszabálysértés, a hiányosság megszüntetésére vagy az elmulasztott foglalkoztatói kötelezettség teljesítésére.
Ha a visszaélés abban is megnyilvánul, hogy a foglalkoztató a bejelentőt egyáltalán nem, vagy csak részben jelenti be, és ezzel összefüggésben tett bejelentését nem vizsgálja ki, illetve kezelni megfelelően, úgy ilyen intézkedést is alkalmazhat a foglalkoztatás-elügyeleti hatóság.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd és dr. Kaltenecker Dániel ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!