Adózási szabályok és a családbarát munkahely

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Háromrészes családbarát munkahelyekről szóló cikksorozatunk utolsó részéhez értünk. Eddig megtudhatták, hogy mitől lehet családbarát egy cég, milyen gyermekmegőrzési formákat, intézményeket hozhat létre, hogy segítse az anyákat (ritkább esetben az apákat) a munkaerőpiacra történő visszatérésben. Most a kapcsolódó adótörvények szabályait  és az adórendszer adta lehetőségeket mutatjuk be.

Hogyan segítik az adótörvények a családbarát munkahelyek létrejöttét?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.6. pontja a) és c) alpontjaiban foglaltak alapján a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott

• a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján, a hallgatónak a felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás;
• bölcsődei szolgáltatás.

A családi napközi keretében nyújtott ellátás a gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozik, ezért  a családi napköziben nyújtott alapellátás és a törvényben meghatározott speciális szolgáltatások ingyenes vagy kedvezményes formában történő nyújtása adómentesnek tekinthető. A bölcsődei szolgáltatás fogalmára a gyermekvédelmi törvény [1997. évi XXXI. tv.] és a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet meghatározásait kell alkalmazni.

A jogszabályok alapján bizonyos esetekben akár a gyermek 6 éves koráig is adómentesen biztosítható az ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott bölcsődei szolgáltatás. Ugyanis bölcsődei szolgáltatás alapvetően a 3. év betöltéséig nyújtható, de ha testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a gyermek 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető bölcsődében, ha pedig alapfeladaton túlmenően, térítési díj ellenében nyújt a bölcsőde külön szolgáltatásokat, azokat a gyermek 6. életévének betöltéséig lehet igénybe venni.

Az adómentesség csak a bevétel nem pénzben juttatott formájára vonatkozik. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés [Szja tv. 4. § (2) bekezdés c) pont]. Adómentes a juttatás, ha a munkáltató a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számla ellenében téríti meg a munkavállaló által megelőlegezett összeget. Adómentes a juttatás akkor is, ha a munkáltató egy meghatározott összeget elszámolásra ad át a munkavállalónak azzal, hogy a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számlával az adott időpontig számoljon el. Nem minősül adómenetesnek azonban, ha a számla a munkáltató helyett a munkavállaló nevére szól. A munkáltató nem csak a munkavállalóját részesítheti bölcsődei, vagy családi napközis szolgáltatás igénybevétele kapcsán juttatásban, hanem a gyermek másik szülőjét, vagy a munkavállaló házastársát, élettársát is, mivel a személyi jövedelemadó törvény nem tartalmaz korlátozást arra vonatkozóan, hogy ilyen juttatásra csak a felek közötti munkaviszony esetében kerülhet sor. Ugyancsak nincs korlátozva a juttatás értéke sem.

Az adómentességre vonatkozó szabályok alkalmazhatók mind az állami, mind a nem állami szerv által fenntartott bölcsődei és családi napközi szolgáltatásokra egyaránt. Így a munkáltató által a munkavállalók gyermekeinek ellátása céljából fenntartott bölcsőde, családi napközi szolgáltatásaira is érvényes az adómentes juttatásra vonatkozó szabály az ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott nem pénzbeli juttatás esetén.

Munkajogi kérdés válasz csomag TOP 100 munkajogi kérdés és válasz e-könyv, azok az érdekes kérdések, amik az új Mt. hatálybalépése óta érkeztek, valamint szakértői válaszok. Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás 3 db kérdezési lehetőséggel, ha még maradt kérdése tegye fel szakértőinknek, akik 5 munkanapon belül megválaszolják.

Ugyanakkor a munkáltató a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként, ráfordításként számolhatja el a munkavállalónak ingyenesen vagy kedvezményesen  nyújtott juttatást a bölcsődei szolgáltatás és a családi napközi ellátás kapcsán. A természetben adott juttatások a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontja szerint személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) pontjának 3. alpontjának megfelelően a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként, ráfordításként vehetők figyelembe, így társasági adó sem terheli.

A családi napköziben gondozott gyermekek után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás igényelhető.

A munkahelyi bölcsődék és családi napközik kedvező finanszírozása és a férőhelyek remélt bővülése lehetővé teszi, hogy több kisgyermekes édesanya dolgozhasson, ha élethelyzete ezt megkívánja. A munkáltató által létesített nappali gyermekellátást biztosító intézmények működtetése mellett az állami és magánszférában működő bölcsődék és családi napközik igénybevételének munkáltatói támogatása is hozzájárul a családbarát munkahelyek kialakításához.

---