Az átalakulás tiltott és kötelező esetei

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkükben a szerzők az átalakulásra vonatkozó Ptk.-rendelkezéseket igyekeznek összegyűjteni és röviden bemutatni, különös tekintettel az átalakulás tiltott és kötelező eseteire.

A polgári törvénykönyv (Ptk.) számtalan különböző helyen és számtalan esetre vonatkozóan szabályozza a jogi személyek átalakulásának eseteit. Ezek értelmében hol kötelező, hol választható, hol pedig tilos opcióként merül fel.

Talán nem árt még az elején tisztázni az átalakulás jogi fogalmát, miszerint jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre, mint általános jogutódra szállnak át. A jogi személy átalakulásának kezdeményezéséről – az átalakulás módjának és a jogutód jogi személynek a meghatározásával – a jogi személy tagjai, illetve alapítói döntenek.

Valamennyi jogi személyre vonatkozóan az alábbi esetekben tiltott az átalakulás.

Nem alakulhat át a jogi személy, ha jogutód nélküli megszűnése iránti eljárás vagy csődeljárás alatt áll. Jogutód nélküli megszűnés iránti eljárás például a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás, vagy a felszámolási eljárás.

Ugyancsak nem dönthet az átalakulásról az a jogi személy, akivel szemben jogi személy elleni büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, vagy a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll.

Továbbá ugyancsak nem alakulhat át a jogi személy abban az esetben, ha a tagok vagy az alapítók a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették. Így a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulás maradéktalan teljesítése szintén az átalakulás lehetőségének egyik alapfeltétele.

A jogi személyeken belül található alkategória, a gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) esetében, amennyiben a gazdasági társaság előtársaságként működik, úgy az átalakulás nem határozható el. A gazdasági társaság pedig abban az esetben működhet előtársaságként, ha a létesítő okiratot már közjegyzői okiratba foglalták, vagy a létesítő okirat ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzése már megtörtént, ellenben a társaságot a nyilvántartó bíróság még nem jegyezte be.

A gazdasági társaságok esetében továbbá tilos az átalakulásról való döntés a társaság tagjának kizárására irányuló peres eljárás esetén, a tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt.

Ugyanezen szabály alkalmazandó a szövetkezetek esetében is. Ugyanis a szövetkezet tagjának kizárására irányuló peres eljárás ideje alatt, amennyiben a bíróság kérelemre a tag tagsági jogait felfüggeszti, a felfüggesztés időtartama alatt a szövetkezet nem hozhat döntést a szövetkezet átalakulásáról.

A tilalmak számbavételét követően pedig megvizsgáljuk, hogy a Ptk. mely esetben teszi kötelezővé az átalakulásról való döntés meghozatalát.

A jogi személyeken belül, a gazdasági társaságok esetében, ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni más gazdasági társasággá, egyesüléssé vagy szövetkezetté történő átalakulását. Azonban a jogalkotó lehetőséget ad arra, hogy a társaság az átalakulás helyett a jogutód nélküli megszűnésről vagy az egyesülésről döntsön.

A korlátolt felelősségű társaságok tekintetében az alábbi esetekben kötelező az átalakulásról való döntés.

Amennyiben a taggyűlés kötelező összehívásának esete áll fenn, azaz ha (1) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent; (2) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; (3) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy (4) ha vagyona tartozásait nem fedezi, és a tagok a pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról nem határoznak, úgy a társaság átalakulásáról kell határozni.

Azonban a jogalkotó lehetőséget ad arra, hogy a társaság az átalakulás helyett az egyesülésről, szétválásról, vagy a jogutód nélküli megszűnésről döntsön, mely döntést három hónapon belül végre kell hajtani.

Ugyancsak a korlátolt felelősségű társaság átalakulásáról – vagy az egyesülésről, szétválásról, illetve jogutód nélküli megszűnésről – kötelező határozni, amennyiben a törzstőke kötelező leszállítását nem lehet végrehajtani, és a meghiúsulástól számított harminc napon belül a társaság a kötelező tőkeleszállítás okát nem szünteti meg. A törzstőke leszállításának meghiúsulását a nyilvántartó bíróságnak kell bejelenteni.

A részvénytársaságok tekintetében pedig az alábbi, a fentiekhez hasonló esetekben kötelező az átalakulásról való döntéshozatal.

Amennyiben a közgyűlés kötelező összehívásának esete áll fenn, azaz: ha (1) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent; (2) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; (3) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy (4) ha vagyona tartozásait nem fedezi, és a részvényesek nem hoznak a fenti okok megszüntetésére alkalmas határozatot, úgy a részvénytársaság átalakulásáról kell határozni.

Azonban a jogalkotó itt is lehetőséget ad arra, hogy a részvénytársaság az átalakulás helyett az egyesülésről, szétválásról, vagy a társaság megszüntetéséről döntsön, mely döntést három hónapon belül végre kell hajtani.

Ugyancsak a részvénytársaság átalakulásáról – vagy az egyesülésről, szétválásról, illetve jogutód nélküli megszűnésről – kötelező határozni, amennyiben az alaptőke kötelező leszállítása meghiúsul, és a meghiúsulástól számított kilencven napon belül a részvénytársaság a kötelező tőkeleszállítás okát nem szünteti meg. Az alaptőke leszállításának meghiúsulását a nyilvántartó bíróságnak kell bejelenteni harminc napon belül.

Az átalakulás mindemellett egy igen összetett és bonyolult folyamat a gyakorlatban, így szükség esetén nyugodtan vegyünk igénybe jogi segítséget.

A cikk szerzője dr.  Szigeti-Szabó Andrea partner ügyvéd és dr.  Sokolowski András ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

---