Az életbiztosítási szerződés mint vagyonjuttatási lehetőség
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A halál esetére szóló vagyonjuttatási megoldások között nem a végrendelet az egyetlen eszköz arra, hogy a hozzánk közelállóknak akár jelentősebb vagyont tudjunk átadni: egy életbiztosítási szerződés kedvezőbb megoldásnak is bizonyulhat – emelte ki dr. Brózmann Attila, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője. Cikkünkben azt a kérdést járjuk körbe a szakemberrel, hogy az életbiztosítási szerződés mennyiben minősülhet az öröklés és végintézkedés alternatívájának.
1. Az életbiztosítási szerződésről, valamint a kedvezményezett személyéről
Az életbiztosítási szerződés alapján a biztosított személy halála vagy meghatározott életkora elérése esetére a biztosító a biztosítási összeg kifizetésére köteles, természetesen a szerződés alatti díjfizetés ellenében. Különbséget kell tenni a kockázati és a kockázatinak nem minősülő életbiztosítások között. A kockázati életbiztosítások esetében a biztosító csak abban az esetben fizet, ha a futamidő alatt a biztosított személy meghal. A nem kockázati életbiztosításoknak számos változata létezik, leggyakoribbak a tőkeképző, megtakarítási célú életbiztosítások, amelyeknél a befizetett díjakat előre kiválasztott módon fekteti be a biztosító. Emellett lehetősége van a biztosítottnak arra is, hogy a biztosítási kötvényhez tartozó külön számlára pénzt helyezzen el a kedvezményezett javára.
Mivel a biztosított halála esetén, illetve a szerződés lejártakor a biztosító a szerződésben kedvezményezettként megjelölt személy részére teljesíti a kifizetést, így a biztosított célzott és személyre szóló juttatásban részesítheti ezzel a kedvezményezettként kijelöltet. A biztosított szabad belátásának tárgya, hogy ki lehet a kedvezményezett: mind természetes személyre, mind jogi személyre, azaz cégre, egyesületre vagy alapítványra is eshet a választása.
2. A hagyaték részét képezi-e a biztosítási összeg?
Az életbiztosítási szerződés alapján a kedvezményezettnek kifizetésre kerülő biztosítási összeg nem képezi a hagyaték részét, így mentes az öröklés alól. Ez alól egyetlen kivételt képez, amikor az életbiztosítási szerződésnek nincs kedvezményezettje, esetleg a kedvezményezett kijelölése érvénytelen, ilyenkor a kedvezményezett személyét a biztosított örököse váltja fel. Mindebből jól látható, hogy az életbiztosítási szerződés kedvezményezettje részére az örökhagyó úgy tud akár jelentősebb vagyont juttatni, hogy arra nem az öröklés keretében, hanem hagyatéki eljárással kerül sor.
3. Milyen további előnyei említhetők az életbiztosításnak?
Az öröklési illeték fizetése alóli mentesség az örökhagyó egyenes ági rokona, túlélő házastársa, illetve az örökhagyó testvére által megszerzett örökrészre áll fenn. Az ezeken kívüli személyeknek 18%, lakás esetében 9% öröklési illetéket kell fizetniük. Mivel az életbiztosítási összeg kedvezményezettként való megszerzése nem öröklés, így az életbiztosítással öröklési illeték fizetés nélkül juttatható halál esetére akár jelentősebb vagyon. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni az adózási kötelezettségekre, amelyek az egyes életbiztosítási szerződési konstrukciókat illetően nagyon eltérőek lehetnek, minden esetben javasolt ezért az életbiztosítási szerződés megkötése előtt az adott életbiztosítási termék adózási vonzatát előzetesen, akár szakember bevonásával tisztázni.
További fontos eltérés az örökléstől, hogy amíg az örökhagyó által esetlegesen felhalmozott és ki nem egyenlített tartozások vonatkozásában a jogosultak hagyatéki hitelezőként léphetnek fel az örökséggel, és az örökösökkel szemben, addig a biztosítási összegre nem támaszthatnak igényt, továbbá a biztosítási összeg az örökhagyó tartozása miatt nem kerülhet végrehajtás alá.
Mindezen túl a kedvezményezett jellemzően sokkal gyorsabban juthat a biztosítási összeghez, mint az örökös a hagyatékhoz. Míg a hagyatéki eljárás időtartama nagymértékben függ a közjegyzők ügyelosztási rendjétől, munkaterheltségétől, és jellemzően több hónap, vagy akár fél év is lehet a közjegyzői eljárás hossza, addig öröklési szerződésnél ez sokkal gyorsabban megy. A biztosított halála után járó kifizetéshez a biztosító meggyőződik a kifizetés feltételeiről, a kedvezményezett személyéről, majd ezt követően a biztosító már teljesíti is a kifizetést a szerződésben meghatározott feltételek szerint.
Összegzésképpen elmondható, hogy az életbiztosítási szerződésnek számos előnye lehet az örökléssel szemben, azonban nem minden tekintetben helyettesítheti azt, hiszen nem kínál megoldást ingó vagy ingatlan vagyontárgyak halál esetére szóló juttatására, mivel a biztosítási összeg pénzbeli juttatás. Mégis, amennyiben készpénzt kívánunk juttatni olyan személy számára, aki nem közvetlen örökösünk, kedvező megoldást kínálnak a különböző biztosítási termékek– foglalta össze véleményét dr. Brózmann Attila, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.
