Az európai fogyasztóvédelmi jogot megreformáló Omnibus irányelv bemutatása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tanulmány célja, hogy bemutassa a több uniós irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/2161 irányelv (az ún. Omnibus irányelv) elfogadásának előzményéül szolgáló „Új Megállapodás a fogyasztói érdekekért” kezdeményezést, illetve az irányelv legfontosabb, az európai fogyasztóvédelmi jogot megújító rendelkezéseit és az ezeket értelmező új iránymutatásokat, különös tekintettel a fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló irányelvet érintő módosításokra.
Hivatkozott jogszabályhelyek: 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelv
Címkék: tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, digitális gazdaság, feketelistás kereskedelmi gyakorlatok, kettős minőségű termékek forgalmazása, árcsökkentés bejelentése, árfeltüntetés
1. Bevezetés
[1] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 169. cikkének (1) bekezdése és a 169. cikk (2) bekezdésének a) pontja rögzíti, hogy az Unió az EUMSZ 114. cikke alapján elfogadott intézkedésekkel hozzájárul a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 38. cikke előírja, hogy az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét.
[2] E célok megvalósítása érdekében az Európai Unió kompetens szervei az elmúlt három évtizedben számos olyan irányelvet fogadtak el, melyeknek a nemzeti jogokba történő átültetése révén a világ legszigorúbb fogyasztóvédelmi rezsimje jött létre. A fogyasztóvédelmi jog harmonizációja szempontjából kulcsfontosságú irányelveknek tekinthetők a teljesség igénye nélkül az alábbiak:
- a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv (a továbbiakban: UCP irányelv);
- az internetes vásárlás „alapjogaként” ismert 14 napos elállási jogot bevezető, a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv (a továbbiakban: CRD irányelv);
- a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénybe (a továbbiakban: Ptk.) átültetett, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: UTCD irányelv);
- a termékek egységárának feltüntetését előíró, a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos 98/6/EK irányelv (a továbbiakban: PID irányelv);
- a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló (EU) 2019/770 irányelv;
- a fogyasztókat adásvételi szerződés megkötése esetén megillető szavatossági és jótállási szabályokat tartalmazó (EU) 2019/771 irányelv.
[3] Az Európai Parlament és a Tanács 2…
Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!
Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.