Az Infotörvény módosításai – közérdekű adatok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Változnak a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perre vonatkozó szabályok, létrehozásra kerül a Központi Információs Közadat-nyilvántartás.

Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében módosításra került az információs önrendelkezési jogról szóló törvény is. Ennek keretében gyorsításra kerül a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perek [az igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata] lefolytatása, illetve növelik az e perek hatékonyságát.

Ezen kívül létrehozásra kerül a bárki számára elérhető, nyilvános a Központi Információs Közadat-nyilvántartás, amely tartalmazná a költségvetési szervek, illetve a helyi és nemzetiségi önkormányzatok legfontosabb gazdálkodási – így különösen az általuk hazai vagy európai uniós forrásból megvalósulóan nyújtott, ötmillió forintot elérő költségvetési támogatások, közbeszerzések, szerződések és kifizetések – adatait.

 

A közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható per

Az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat. Ezek tekintetében polgári bíróságok járnak el a Pp. rendelkezései szerint. Az új szabályok meghatározzák azon lex specialis jelleggel alkalmazandó eljárásjogi szabályokat, amelyek kifejezetten az e szerint indítható perek tekintetében alkalmazandóak:

– Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a bíróság legkésőbb 15 napon belül kitűzi a tárgyalást.

– A bíróság felhívja a feleket, hogy az ügyre vonatkozó valamennyi okiratot és egyéb bizonyítási eszközt a tárgyalásra hozzák magukkal, valamint az alperest arra, hogy a keresetre a tárgyaláson adja elő az írásbeli ellenkérelemnek megfelelő tartalmú nyilatkozatát.

– Az alperes a keresetlevél kézbesítésétől számított három munkanapon belül, de legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző három nappal korábban írásbeli ellenkérelmet nyújthat be, feltéve, hogy ezzel egyidejűleg tájékoztatás céljából – ha az számára ismert – a felperes elektronikus levélcímére is megküldi, és a megküldés tényét a bíróság számára valószínűsíti (ennek elmulasztása ugyanakkor hatálytalanná teszi az eljárási cselekményeket). Ha írásbeli ellenkérelmet nem terjeszt elő, azt legkésőbb az első tárgyaláson, szóban terjesztheti elő.

– Ha a perfelvételi tárgyalást az alperes elmulasztja és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni és a bíróság a perfelvétel lezárását követően ítéletével marasztalja az alperest, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye.

– Folytatólagos perfelvételre csak korlátozottan nyílik lehetőség (elháríthatatlan eljárásjogi, vagy a bíróság vagy a fél körülményeiben, működésében rejlő, objektív akadály áll fenn).

– A perben utólagos bizonyításnak nincs helye, a perfelvételt lezáró végzést követően a tárgyalást nyomban meg kell tartani; bizonyítékként csak a tárgyaláson rendelkezésre álló vagy a perfelvétel lezárásáig felajánlott bizonyíték hívható fel.

– Az érdemi tárgyalás csak kivételes esetekben halasztható.

– A perben főszabályként igazolásnak, viszontkeresetnek, a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek, felfüggesztésnek, bírósági meghagyás kibocsátásának, keresetkiterjesztésnek, beavatkozásnak nincs helye.

– Ha a szünetelésre a fél elérhetetlensége, díj és költségelőlegezés elmulasztása vagy hirdetményi, illetve végrehajtói kézbesítés kérelmezésének hiánya miatt kerül sor, a szünetelés legfeljebb egy hónap.

– A bíróságnak az ítéletet a meghozataltól és kihirdetéstől számított 15 napon belül írásba kell foglalnia, annak meghozatalát és kihirdetését legfeljebb 15 napra lehetne elhalasztani.

– A másodfokú bíróság a fellebbezést az iratok beérkezésétől számított 15 napon belül köteles elbírálni, míg a Kúria tekintetében e határidő 60 napban kerül meghatározásra.

Az új rendelkezéseket kizárólag a 2022. december 31-én vagy azt követően benyújtott adatigénylések alapján indítható perekben kell alkalmazni.

 

Központi Információs Közadat-nyilvántartás

A módosítás hatására létrejön a bárki számára hozzáférhető a gépi olvashatóságot, a csoportos letöltést, az adatok csoportosítását, kereshetőségét, kivonatolását és összehasonlíthatóságát is lehetővé tevő Központi Információs Közadat-nyilvántartás, amelynek felületén a költségvetési szervek, illetve helyi és nemzetiségi önkormányzatok közzétennék a meghatározott közérdekű és közérdekből nyilvános gazdálkodási adataikat. Az adatokat legalább tíz évig elérhetővé kell tenni, illetve azokat kéthavi rendszerességgel frissíteni is kell. A felületre a felület létrehozását követően folyamatosan, de legkésőbb 2023. február 28-ig kell az adatokat feltölteni, a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt meg nem haladó beszerzések esetén felmenő rendszerben szükséges az adatokat feltüntetni.

---